Az ukrajnai invázió első heteiben elfoglalt atomerőmű vészhelyzeti dízelgenerátorokkal működik, miközben a közeli rakéta- és légitámadások növelik a nukleáris katasztrófa kockázatát. Fukusima után 3 napban állapították meg a külső áram nélküli biztonságos működés határát, ezt Zaporizzsjában már túllépték.
Ígéretei ellenére 24 óra helyett már több mint 8 hónapja nem tudta lezárni az orosz–ukrán háborút az Egyesült Államok elnöke. Ennek okait és következményeit mutatja be Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő.
Hazai tudósok, akadémikusok, az MTA Doktorai és az MTA köztestületének tagjai állnak ki az ukrán nép mellet és ítélik el a magyar kormány erkölcsileg kifogásolható álláspontját.
Ukrajnában az orosz csapatok tudatosan rombolják a múzeumokat, ezrével hurcolják el a műtárgyakat. Egy kijevi csapat digitális múzeumot épít az ellopott műveknek. Ketten közülük Budapesten mutatták be a projektet, velük beszélgettünk, nemcsak a múzeumról, hanem arról is, hogyan élnek és dolgoznak a háború közepette.
A magyar diplomácia alsóbb szintjeiről még nem tűntek el a profi szakemberek, így nem teljesen reménytelen az ukrán-magyar kapcsolatok jövője – ez is elhangzott a 9. Qubit Live-on, ahol Rácz András és Sz. Bíró Zoltán válaszolt a közönség kérdéseire.
Nagyot tévedtek azok, akik azt hitték, Putyin nem indít háborút, de a legnagyobbat Putyin tévedte azzal, hogy megindította. Hogyan kezdődött, és miként lehet vége az Ukrajna elleni háborúnak? Egyebek mellett ezekről is szó esett a 9. Qubit Live kerekasztal-beszélgetésén.
Oroszországban és Kínában a rezsim túlélésének érdeke felülírja a nemzeti érdeket, de egy Trump vezette USA is könnyen ebbe az irányba mehet, és innentől csökkennek a realista helyzetelemzés esélyei – mondta a közgazdász-elemző a 9. Qubit Live-on.
Hogy milyen állapotban van az orosz gazdaság, politika és társadalom, az nagyon nem mindegy a háború lehetséges kimenetele szempontjából. És nem lehet mellékes nekünk, magyaroknak sem – Sz. Bíró Zoltán többek között erről is beszélt a 9. Qubit Live-on.
Egyelőre sem az orosz, sem az ukrán társadalomban nem tört meg lényegesen a háború támogatottsága. De mi kell a békéhez? Meddig bírják a felek? Milyen az aktuális hadi helyzet, és mi következhet ebből? Ezekről is beszélt Rácz András hadtörténész a 9. Qubit Live-on.
Hol tart most az orosz-ukrán háború, mi történik Oroszországon belül, mi a célja a re-szovjetizációnak, és hogyan alakul ál a globális világrend a háború árnyékában? Kedd esti rendezvényünkön ezekről is beszélt Rácz András, Sz. Bíró Zoltán és Orbán Krisztián.
Az Ukrajna ellen indított háborúban az orosz hadsereg széleskörűen és szisztematikusan követ el nemi erőszakot. A legfiatalabb ismert áldozat 4, a legidősebb 83 éves; a megerőszakoltak harmada férfi. Az orosz társadalom jelentős része a jelek szerint szemet huny a történtek felett.
Ukrajnában, ahol legálisan virágzik a prostitúcióhoz is gyakran hasonlított üzlet, ugyanazt tartják problémásnak, ami miatt Magyarországon végül elvetették a béranyaságot: a megrendelők, ha nem elégedettek a végeredménnyel, sokszor nem veszik magukhoz az így született gyerekeket.
A nemzeti konzultáció eredménye szerint a magyarok 99 százaléka nem kér az ukrán GMO-növényekből. Csakhogy valójában épp az orosz invázió vágta el az EU-t a GMO-mentes ukrán gabonától, és nyitott utat például a génmódosított amerikai és brazil kukorica előtt.
A Pokrova állítólag alkalmas az orosz GLONASS, az európai GALILEO és a nemzetközi GNSS adatainak meghamisítására is.
Az orosz invázió ellen harcoló ország gabonatermelése 29 százalékkal esett vissza, miközben az üzemanyag és a vetőmag és a műtrágya ára nő. Az ágazat vesztesége idén meghaladhatja a 3,2 milliárd dollárt.