Hogyan tudják feldolgozni a gyerekek a háborús traumát, és segít-e nekik, ha közben iskolába, óvodába járnak? A Cordélia Alapítvány gyerekpszichológusaival és terapeutájával egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy miért nem csak nyelvi akadályai lehetnek a hazai intézményekbe való beilleszkedésnek.
A CEU Határtalan Tudás sorozatának pénteki eseményén Győrffy Dóra politológus, Meszerics Tamás történész és Rácz András védelempolitikai szakértő összegezte a nyolc hónapja tartó ukrajnai orosz agresszió eddigi tanulságait.
Az amerikai hírszerzés szerint egyelőre nincs közvetlen jele annak, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetésére készülne. De mik egyáltalán ezek a fegyverek, és milyen fizikai, környezeti és katonai hatásai lennének alkalmazásuknak?
A miniszterelnök fatális magyar tradíciót követ azzal, hogy 1914-hez, 1941-hez és 1944-hez hasonlóan most is a morálisan és politikailag egyaránt vesztes oldalra áll, írja Ungváry Krisztián történész.
A fegyveres konfliktusok során a nők mindig az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi csoport, és ennek konkrét bizonyítékai is tetten érhetők az Ukrajnában zajló háborúban.
Illúzió abban reménykedni, hogy a szankciók miatt az orosz vezetés felhagy az Ukrajna elleni háborúval. A büntető intézkedések elsődleges célja azonban nem ez, hanem annak határozott jelzése, hogy a 21. század elején nem lehet következmények nélkül háborút indítani.
A civil áldozatok megsegítésére egymillió dollárt szeretne összegyűjteni a megfizethető robotikus művégtagok gyártásával foglalkozó Unlimited Tomorrow – ez 100 karját vesztett ukrán sebesült végtagpótlására lenne elég.
Az orosz–ukrán konfliktus emlékezetpolitikai előzményei több évtizedre nyúlnak vissza. Erről beszélt Mélyi József művészettörténész és Romsics Gergely történész a Glossza podcast legújabb adásában.
Lelkes önkéntesek két héten át hipermodern eszközökkel tanították a fonyódi gyermeküdülőben a háború elől Magyarországra menekült kárpátaljai roma gyerekeket, akik áprilisban érkeztek, és szeptemberig maradhatnak. Hogy utána mi lesz velük, azt még senki nem tudja.
A 300 méteres, illegális alkoholcsempészetre használt vezetékre az ukrán határőrök találtak rá a délkelet-ukrajnai Podilszk közelében.
Vlagyimir Putyin a gázfegyver ravaszán tartja a kezét, és a fenyegetés még valamennyire tud hatni Európára. De ha az idei válságot sikerül átvészelni, a következő tél már könnyebb lesz, Oroszországnak pedig nincs esélye arra, hogy megnyerje a háborút Ukrajnában.
Nehéz elképzelni, de az orosz invázió óta is ülésezik az ukrán parlament. De hogy néz ki az államigazgatás hadiállapot idején? A TK Podcast adásában a háború belpolitikai és kisebbségi vonzatairól beszélget Fedinec Csilla és Vizi Balázs, a TK Kisebbségkutató Intézet két munkatársa.
A világ teljes gabonatermésének 54 százalékát takarmányozásra és a bioüzemanyagok előállítására használja fel az emberiség.
Így a lakosság 1,8 százaléka vált otthontalanná. Ez olyan, mint ha Magyarországon Nógrád megye közel teljes lakosságának otthona megsemmisülne, vagy a Budapest belvárosi kerületeinek lakói veszítenék el otthonukat.
A Szovjetunió összeomlása után Ukrajna a nemzetállam-építő nacionalizmus ideológiája mentén igyekezett újrafogalmazni a helyét Európában. A többi kelet-közép-európai államtól eltérően ugyanakkor ezek a törekvések itt jórészt kudarcba fulladtak. Hogy miért? Kiderül a Glossza podcast legfrissebb adásából.
Pacifistaként gondolhatjuk, hogy a háború soha nem lehet igazságos, realistaként viszont lehet azzal érvelni, hogy a háborús cselekedeteknek nem kell morális elbírálás alá esniük, mert a háborúnak nincsenek szabályai, így elegendő a nemzeti érdekekre hivatkozni. Az igazságos háború elmélete e két álláspont között helyezkedik el.
Magyar kutatók évtizedes adatsorok és éghajlati modellek alapján tételesen kimutatták, hogy a klímaváltozás hatványozottan sújtja a közép- és kelet-európai növénytermesztést. Pinke Zsolt, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a lehetséges megoldást is felvázolta a Qubitnek.
Oroszország a Szovjetunió felbomlása óta egyre gyengül, hadiipara nem áll összhangban állítólagos nagyhatalmi státuszával, és elveszítette stratégiai fölényét, állítják kínai szakértők. Peking ugyanakkor aligha érdekelt abban, hogy Oroszország győztesen és látványosan megerősödve kerüljön ki ukrajnai kalandjából.
Hiába állítja az ellenkezőjét Vlagyimir Putyin, az ukrán nyelv még véletlenül sem a Szovjetunió felbomlása utáni kreálmány, mondja Spiró György író, műfordító. A CEU Határtalan tudás sorozatának egyik keddi előadója szerint Lengyelország és Szlovákia példája is azt mutatja, hogy a nemzetté válás nem ért véget a 19. századi Európában.
Legfeljebb rezsimváltás esetén van esélye annak, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kerüljön a népirtással vádolt Vlagyimir Putyin ügye, míg a legfelsőbb politikai vezetőkön kívüli bűnösöket a nemzeti bíróságoknak kellene elítélniük. A TK Podcast adásában Hoffmann Tamás nemzetközi jogász beszél az ukrajnai események jogi oldaláról.
Dmitríj Rogozin, az orosz űrügynökség vezérigazgatója Ukrajna megtámadása után háborús üzemmódba kapcsolt a közösségi médiában. A nyugati űrügynökségek után most a világ leggazdagabb emberét fenyegette meg felelősségre vonással az „ukrajnai fasiszta erők” támogatása miatt.
A dán segítséggel elindított projekt, a Backup Ukraine szerint a kulturális örökség elpusztítása a nemzeti identitás eltörlésének leggyorsabb módja. Ezt igyekeznek megakadályozni.
Performansszal állt ki egy művészcsoport az ukrajnai áldozatok mellett Litvánia fővárosában. Akciójukkal arra szeretnék követőiket felszólítani, hogy gyakoroljanak nyomást az emberéletekkel szemben a pénzt előnyben részesítő kormányaikra.
Több ukrajnai állatkertet bombatámadás ért, a folyamatos harcok ellehetetlenítették az állatok kimenekítését és az eleség beszállítását, a gondozók közül pedig többen katonának álltak. A pusztítás teljes mértéke egyelőre nem ismert, de a remény felcsillant: Odesza állatkertje az online adományoknak köszönhetően a napokban újra ki tudott nyitni.
Azt gondolnánk, hogy minél több orosz anya veszíti el a fiát, annál nagyobb az esély arra, hogy véget ér Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborúja. Ezzel szemben az a helyzet, hogy minél több fájdalmat és kárt okoz az ember, annál nagyobb szükségét érzi annak, hogy igazolja magának az árat, amit eddig fizetett, írja Szekeres Hanna szociálpszichológus.
A kutyák és macskák mellett a nagy testű haszonállatok is életveszélyben vannak a háborúban. A 100 ezer ukrán lóból jó esetben pár ezret sikerülhet kimenekíteni, a sok millió szarvasmarha és sertés viszont aligha hagyhatja el a veszélyzónákat.
Az a kép, ami Ukrajnát fasiszta kollaboránsként ábrázolja, és amivel Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborút indokolja, a kommunista propaganda torzításain alapszik. Milyen kényszerpályák határozták meg Ukrajna sorsát a totális diktatúrák kereszttüzében, és mekkora mozgástere volt az országnak?
A konfliktusnak Kijev eleste sem fog feltétlenül véget vetni, hiszen az ukránok nem hátrálnak meg, ami a jelenlegi orosz fegyverletételi követelések mellett nem is várható el tőlük, mondta Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója a Glossza podcastban.
Ami a nyugatnak csak szúnyogcsípés, az a keleti országokban komoly energiaellátási és gazdasági gondokhoz vezethet. Az olaj ára az egekben, és ha idén elzárják a gázcsapokat, annak Szlovákia, Magyarország és Ausztria lehet a legnagyobb vesztese a régióban.
A munkaképes korú ukránok negyede már a háború kitörése előtt is külföldön dolgozott, és a szülők sokszor elszakadtak gyerekeiktől. A háború borzalmaival együtt még fájdalmasabb kérdés, hogy milyen károkat okoz ez a túlélők életében.
A kiberháborúban egyelőre Ukrajna és a nyugati világ áll nyerésre, de az oroszok okozhatnak még meglepetéseket – hangzott el Krasznay Csaba, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője, Nemes Dániel cégvezető és Balogh Turul biztonsági szakértő szerdai beszélgetésén.
A 44 milliós Ukrajnába simán beleférne Albánia, Ausztria, Ciprus, Csehország, Hollandia, Litvánia, Magyarország, Montenegró, Portugália, Svájc, Szlovákia és Szlovénia.
Míg a nyugati politikusok gondosan kerülik az atomháborúval való fenyegetőzést, az orosz elnöknek az utóbbi időkben szinte már nincs olyan beszéde, amiben ne hozná szóba a nukleáris háború lehetőségét és az orosz atomfegyverek erejét.
Hatalmas a szakadék Oroszország nagyvárosai és az elmaradott orosz vidék között Ukrajna lerohanásának megítélésében, de beszédes, hogy a propaganda és a várható retorzió ellenére már több tucatnyi városban vonultak az utcára tiltakozni. A Glossza podcast legfrissebb adásában a térséget kutató Fedinec Csilla és Rácz András beszélgetett a szomszédos háborúról.
Néhány oroszlánt és tigrist már kimenekítettek Kijev környékéről, de az állatkert lakóit nem tudják evakuálni. Az ápolók szerint tíz napra elegendő élelem maradt a számukra, a kivezető utakat lebombázták, és magát az állatkertet is bombatalálatok fenyegetik.
A Lettországból induló nemzetközi mentőakcióhoz csatlakozó tudományos intézetek, kutatóhelyek, egyetemek és főiskolák a szállástól az ösztöndíjon át a főállásig sokféle konkrét segítséggel támogatják kollégáikat.
Az MTA vezetői közleményben jelezték, hogy a tudomány küldetése az egész emberiség javának, békéjének, biztonságának a szolgálata, ezért reménnyel és tisztelettel tölti el őket az ukrán és az orosz tudósok határozott kiállása a háború azonnali befejezése mellett.
Az egészségügyi világszervezet szerint az orosz katonai támadást megelőző állapotokhoz képest mintegy 25 százalékkal nőtt Ukrajna oxigénigénye, a kórházi ellátást azonban nem csupán ez veszélyezteti, hanem az áramkimaradások, az erőforrás-hiány és a covidos betegek magas száma is.
Az amerikai politológus az ukrán válság kirobbanása után egy évvel, 2015-ben a Chicagói Egyetemen tartott előadást az ország politikai és etnikai megosztottságáról, az orosz területi követelésekről és arról, hogy szerinte még mi várható Ukrajnában. Van, ami bejött, van, ami nem.
Az orosz erők csütörtökön elfoglalták a csernobili atomerőmű területét, de a környékbeli tűzharcok ellenére a kutatók szerint az erőművet érő kisebb károk nem okozhatnak katasztrófát, ahogy az erőmű megfigyelésének néhány hónapig tartó leállása sem.
2022. február 24-én hajnalban megindult az orosz invázió a kelet-ukrajnai területekre, rakétatámadások érték a nagyobb repülőtereket is.
Igaza van az orosz elnöknek? Milyen szerződések és egyéb dokumentumok szabályozzák Oroszország és Ukrajna kapcsolatát? Mennyiben tekinthetők legitimnek Moszkva december közepén megfogalmazott igényei, és mennyiben felelnek meg a történelmi tényeknek a Putyin által felhozott érvek?
A támadók egy üzenetben arra figyelmeztették az oldalak látogatóit, hogy készüljenek a legrosszabbra. Nem világos, hogy ki állhat a támadások mögött, de az ukrán belbiztonsági szolgálat, az SBU szerint az elmúlt 9 hónapban több mint ezer, Oroszországból érkező kibertámadást semlegesítettek.
Marina Abramović kijevi emlékműve, A sírás kristályfala provokáció, ami felhagy a korábbi holokauszt-emlékművek vizuális kódjaival: nem felvésett neveket, menórát, kettétört könyvet, egymásba fonódó haldokló testeket vagy éppen a hiányt és a történelem megtörését látjuk kivetítve vagy beépítve, hanem a könnyek gyógyító kristályokból emelt falát.
Míg Franciaországban, Spanyolországban, Dániában és Portugáliában a beoltottak aránya megközelíti vagy meg is haladja a 80 százalékot, Romániában és Bulgáriában ijesztően alacsony az átoltottság: mindössze 22,6 és 33,5 százalék. Romániában a napokban minden eddiginél több, 11 049 koronavírusos esetet regisztráltak; az elmúlt héten 91,5 százalékban oltatlanok haltak bele a betegségbe.
Az orosz elnök legutóbbi írásával valószínűleg semmi mást nem akart elérni, mint történelmi megalapozást szolgáltatni ahhoz, amit 2014 óta Ukrajnával szemben tett, beleértve a Krím annektálását, és mindenki számára világossá tenni, hogy amíg ő Oroszország elnöke, Ukrajnát nem engedi el.
Az Atomik márkanevű ital bevételeiből a gyártók a csernobili atomkatasztrófa által érintett közösségeket támogatnák. Az ukrán hatóságok nem azért foglalták le a szállítmányt, mert veszélyesnek tartották: állítólag nem stimmelt valami a szállítmány zárjegyeivel.
Etnikai konfliktus, nagyhatalmi játszma, esetleg burkolt háború? 5 kérdés, 5 helyes válasz: Google nem ér, óra indul!
Több mint hatvanezer tartózkodási engedélyt adtak ki tavaly Magyarországon nem uniós állampolgároknak, ez az EU-átlagnak felel meg, és csaknem háromszor annyi, mint 2015-ben volt. A legtöbben ukrán vendégmunkások, de több mint tízezer külföldi diákot is idecsábítottak a nekik szóló felsőoktatási programok, főként Kínából, Törökországból és az USA-ból.
A vírus miatti lezárások következményeként a babák biológiai szüleikkel már nem, örökbe fogadó szüleikkel pedig még nem lehetnek együtt, így az elmúlt heteket egyfajta ingerszegény senki földjén töltötték, ahol leginkább háton fekve, sírva töltik napjaikat.