Natalia Romik lengyel történész-képzőművész olyan búvóhelyeket derít föl és dokumentál, ahol a holokauszt idején emberek rejtőztek el és élték túl a borzalmakat. Kedden Budapesten, a Lengyel Intézet zsúfolásig telt termében mutatta be a projektet.
Ukrajnában az orosz csapatok tudatosan rombolják a múzeumokat, ezrével hurcolják el a műtárgyakat. Egy kijevi csapat digitális múzeumot épít az ellopott műveknek. Ketten közülük Budapesten mutatták be a projektet, velük beszélgettünk, nemcsak a múzeumról, hanem arról is, hogyan élnek és dolgoznak a háború közepette.
A magyar diplomácia alsóbb szintjeiről még nem tűntek el a profi szakemberek, így nem teljesen reménytelen az ukrán-magyar kapcsolatok jövője – ez is elhangzott a 9. Qubit Live-on, ahol Rácz András és Sz. Bíró Zoltán válaszolt a közönség kérdéseire.
Nagyot tévedtek azok, akik azt hitték, Putyin nem indít háborút, de a legnagyobbat Putyin tévedte azzal, hogy megindította. Hogyan kezdődött, és miként lehet vége az Ukrajna elleni háborúnak? Egyebek mellett ezekről is szó esett a 9. Qubit Live kerekasztal-beszélgetésén.
Oroszországban és Kínában a rezsim túlélésének érdeke felülírja a nemzeti érdeket, de egy Trump vezette USA is könnyen ebbe az irányba mehet, és innentől csökkennek a realista helyzetelemzés esélyei – mondta a közgazdász-elemző a 9. Qubit Live-on.
Hogy milyen állapotban van az orosz gazdaság, politika és társadalom, az nagyon nem mindegy a háború lehetséges kimenetele szempontjából. És nem lehet mellékes nekünk, magyaroknak sem – Sz. Bíró Zoltán többek között erről is beszélt a 9. Qubit Live-on.
Egyelőre sem az orosz, sem az ukrán társadalomban nem tört meg lényegesen a háború támogatottsága. De mi kell a békéhez? Meddig bírják a felek? Milyen az aktuális hadi helyzet, és mi következhet ebből? Ezekről is beszélt Rácz András hadtörténész a 9. Qubit Live-on.
Hol tart most az orosz-ukrán háború, mi történik Oroszországon belül, mi a célja a re-szovjetizációnak, és hogyan alakul ál a globális világrend a háború árnyékában? Kedd esti rendezvényünkön ezekről is beszélt Rácz András, Sz. Bíró Zoltán és Orbán Krisztián.
Az Ukrajna ellen indított háborúban az orosz hadsereg széleskörűen és szisztematikusan követ el nemi erőszakot. A legfiatalabb ismert áldozat 4, a legidősebb 83 éves; a megerőszakoltak harmada férfi. Az orosz társadalom jelentős része a jelek szerint szemet huny a történtek felett.
Mit művelt Orbán Viktor Ukrajnában és Oroszországban „békemisszió” címén, miért nehezen elképzelhető az idő előtti fegyverszünet, és mire lehet számítani, ha novemberben Donald Trumpot választják az USA elnökének? Sz. Bíró Zoltán elemez.
Az oroszok nemcsak pusztítják, de ki is fosztják Ukrajnát: az elfoglalt városok múzeumaiból fehér köpenyes szakértők segítségével válogatják ki, majd szisztematikusan szállítják el a műtárgyakat, hogy ezzel átírják a kulturális emlékezetet. Az ukránok igyekeznek menteni a menthetőt.
A magyar kormánypárti sajtó azzal riogat, hogy „óriási mennyiségben zúdulhat az EU feketepiacára az Ukrajnában orvosi célra termesztendő cannabis”, de a törvény kialakításában részt vevő ukrán szervezetek ezt teljesen másképp látják. A lengyel és a német példa sem indokolja a félelmeket.
A Pokrova állítólag alkalmas az orosz GLONASS, az európai GALILEO és a nemzetközi GNSS adatainak meghamisítására is.
Az orosz invázió ellen harcoló ország gabonatermelése 29 százalékkal esett vissza, miközben az üzemanyag és a vetőmag és a műtrágya ára nő. Az ágazat vesztesége idén meghaladhatja a 3,2 milliárd dollárt.
Az orosz-ukrán háborúban az energetikai létesítmények sincsenek biztonságban, ráadásul az ország áramellátásának több mint felét atomerőművek biztosítják. Vészleállításról egyelőre szó sincs, főképp azért, mert másképp nem lehetne megtermelni a szükséges energiát.