Így érintette Európa atomerőműveit a nyári szárazság
Nemcsak Pakson okozott gondot az extrém aszályos időjárás, hanem Franciaországban, Romániában és Bulgáriában is.
Nemcsak Pakson okozott gondot az extrém aszályos időjárás, hanem Franciaországban, Romániában és Bulgáriában is.
Adorján Ferenc független nukleáris biztonsági szakértő szerint a Duna alacsony vízállásának nincs hatása az erőmű biztonságára. A három, már leállított blokk újraindítása viszont napokig is eltarthat.
Ugyanakkor a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset szörnyűségei után a helyi lakosság aggódik a nagy léptékű nukleáris visszarendeződés miatt.
A TerraPower energiacég 345 megawattos reaktora folyékony nátriumot használ hűtőközegként, és olvasztott só alapú energiatároló rendszert is tartalmaz majd.
A lakosság nem szeretné, a hatóságok viszont engedélyezték a japán Kasivazaki–Kariva atomerőmű újraindítását, amelyet most technikai probléma miatt halasztottak el.
Az ukrajnai invázió első heteiben elfoglalt atomerőmű vészhelyzeti dízelgenerátorokkal működik, miközben a közeli rakéta- és légitámadások növelik a nukleáris katasztrófa kockázatát. Fukusima után 3 napban állapították meg a külső áram nélküli biztonságos működés határát, ezt Zaporizzsjában már túllépték.
Miután február közepén dróntalálat érte a csernobili atomerőmű védelmi rendszerét, újra felmerült a kérdés: mi véd minket az emberiség legsúlyosabb nukleáris balesetéből visszamaradt sugárzástól? Videóban mutatjuk be az Új Biztonsági Zárat.
A Kairos Power startup által fejlesztett folyékony sóolvadékos reaktorok nagyon biztonságosak lesznek és együttesen annyi energiát állítanak majd elő, mint a paksi atomerőmű egy blokkja.
Gérard Mourou francia fizikus a Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium (NLTL) munkájában vesz majd részt, aminek célja a hosszú felezési idejű atomhulladék problémájának megoldása.
Az orosz-ukrán háborúban az energetikai létesítmények sincsenek biztonságban, ráadásul az ország áramellátásának több mint felét atomerőművek biztosítják. Vészleállításról egyelőre szó sincs, főképp azért, mert másképp nem lehetne megtermelni a szükséges energiát.
A japán kormány felkérésére a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kutatói azt vizsgálják, hogy az atomerőmű hűtővizének tengerbe engedése után továbbra is fogyaszthatóak-e az ott élő halak.
Bár rengeteget fektettek megújulókba, a tavasszal lekapcsolt atomreaktorokat egyelőre csak széntüzelésű és gázerőművekkel tudják kiváltani. Eközben nemzetközi szervezetek szerint az atomenergia is segíthet a klímacélok elérésében.
Az amerikai Energiaügyi Minisztérium friss jelentése szerint több mint 10 százalékkal csökkenthető a technológia költsége, ha a légkört tisztító üzemeket atomreaktorok látják el hővel és energiával.
Az előrejelzések szerint az atomerőművek termeléskiesése hosszú távon 1,4 és 2,4 százalék közül alakul a klímaváltozás miatt, miközben már 1-2 százalékos csökkenés is súlyos társadalmi és gazdasági károkat okozhat. Mit lehet tenni?
A radioaktivitás itt van velünk a természetes háttérsugárzástól az atomerőműveken át az ionizáló sugárzást használó egészségügyi és ipari eszközökig. Mire kell nagyon odafigyelni, hogy elkerüljük a kockázatokat és az esetleges baleseteket?