2030-ban kezdhetik el tesztelni azt az atommeghajtású teherűrhajót, amivel az erőművet a Marsra juttatnák. A Zeusz űrhajók nemhogy az űrversenyben, de valamiféle űrháborúban is fontos szerepet töltenének be az egyelőre csúnyán alulfinanszírozott orosz elképzelések szerint.
A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.
Japán nemrég bejelentette, hogy két éven belül a tengerbe ereszti a földrengés miatt megsérült fukusimai atomerőmű radioaktív izotópokat tartalmazó hűtővizét. Bár a döntés hatalmas tiltakozást váltott ki, a hűtővíz tríciumtartalmának teljes aktivitása elhanyagolható a természetben található trícium mennyiségéhez mérten, így a globális hatás elenyésző.
A koronavírus miatt titokban tartották, hogy mikor bontják el egy német atomerőmű két hűtőtornyát, de szerencsére videóra vették a ma hajnali robbantásokat.
A tűz elfojtása után a normálisnál 16-szor magasabb, de állítólag nem veszélyes radioaktív sugárzást mértek a helyszínre érő ökológusok.
A nyolc éve kiürített területekre szélerőműveket és napkollektorokat akarnak telepíteni, miközben a megrongálódott atomerőműből még mindig szivárog a radioaktív víz.
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.
A 2011-es atomkatasztrófa óta egyre csak gyűlik a szennyezett víz, naponta 150 tonnányit kell elraktározni belőle. 2022-re megtelnek a speciális tartályok, a japán hatóságok még nem tudják, hogy fognak megszabadulni tőle.
Még augusztusban elindul kelet felé a Roszatom első úszó atomerőműve, hogy szibériai háztartásokat lásson el elektromos árammal. A monstrum szó szerint zászlóshajója az északi-sarki orosz expanziós terveknek, állítólag egy súlyos szökőárt is átvészel. A környezetvédők aggódnak, mert Oroszország exportálni készül a technológiát olyan országoknak, mint Szudán.
Elég szigorúak a paksi biztonsági előírások? Mennyire lehet Csernobilhoz kötni az egyes betegségeket? Tényleg visszaszállítják Oroszországba a radioaktív hulladékot Paksról? A kék sarokban Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója, a zöld sarokban Perger András, a Greenpeace szakértője.
A nagy atomparadoxon: a klímaváltozás hatásai miatt egyre kevésbé biztonságos a nukleáris energia, pedig nélküle nehéz lesz mérsékelni a klímaváltozás hatásait. Mi köze Paksnak Csernobilhoz és Fukusimához, és hova kerül a radioaktív hulladék? Aki válaszol: Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója.
A cézium-137 izotóp nyomára bukkantak egy olyan kaliforniai borban, amely a fukusimai atomkatasztrófa után készült.