atomerőmű

Nem károsította a csernobili túlélők gyermekeinek DNS-ét a radioaktív sugárzás

A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.

Nem veszélyes a környezetre a fukusimai hűtővíz tengerbe eresztése

Japán nemrég bejelentette, hogy két éven belül a tengerbe ereszti a földrengés miatt megsérült fukusimai atomerőmű radioaktív izotópokat tartalmazó hűtővizét. Bár a döntés hatalmas tiltakozást váltott ki, a hűtővíz tríciumtartalmának teljes aktivitása elhanyagolható a természetben található trícium mennyiségéhez mérten, így a globális hatás elenyésző.

Oroszország hamarosan útnak indítja úszó atomerőművét, a környezetvédők tengeri Csernobiltól tartanak

Még augusztusban elindul kelet felé a Roszatom első úszó atomerőműve, hogy szibériai háztartásokat lásson el elektromos árammal. A monstrum szó szerint zászlóshajója az északi-sarki orosz expanziós terveknek, állítólag egy súlyos szökőárt is átvészel. A környezetvédők aggódnak, mert Oroszország exportálni készül a technológiát olyan országoknak, mint Szudán.

Magyar kutató: A jövő elképzelhetetlen atom nélkül

A nagy atomparadoxon: a klímaváltozás hatásai miatt egyre kevésbé biztonságos a nukleáris energia, pedig nélküle nehéz lesz mérsékelni a klímaváltozás hatásait. Mi köze Paksnak Csernobilhoz és Fukusimához, és hova kerül a radioaktív hulladék? Aki válaszol: Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója.