Az orosz-ukrán háborúban az energetikai létesítmények sincsenek biztonságban, ráadásul az ország áramellátásának több mint felét atomerőművek biztosítják. Vészleállításról egyelőre szó sincs, főképp azért, mert másképp nem lehetne megtermelni a szükséges energiát.
A japán kormány felkérésére a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kutatói azt vizsgálják, hogy az atomerőmű hűtővizének tengerbe engedése után továbbra is fogyaszthatóak-e az ott élő halak.
Bár rengeteget fektettek megújulókba, a tavasszal lekapcsolt atomreaktorokat egyelőre csak széntüzelésű és gázerőművekkel tudják kiváltani. Eközben nemzetközi szervezetek szerint az atomenergia is segíthet a klímacélok elérésében.
Az amerikai Energiaügyi Minisztérium friss jelentése szerint több mint 10 százalékkal csökkenthető a technológia költsége, ha a légkört tisztító üzemeket atomreaktorok látják el hővel és energiával.
Az előrejelzések szerint az atomerőművek termeléskiesése hosszú távon 1,4 és 2,4 százalék közül alakul a klímaváltozás miatt, miközben már 1-2 százalékos csökkenés is súlyos társadalmi és gazdasági károkat okozhat. Mit lehet tenni?
A radioaktivitás itt van velünk a természetes háttérsugárzástól az atomerőműveken át az ionizáló sugárzást használó egészségügyi és ipari eszközökig. Mire kell nagyon odafigyelni, hogy elkerüljük a kockázatokat és az esetleges baleseteket?
A hat moduláris reaktorból álló, 462 megawattos erőmű 2030-ra lehet üzemképes, és fejlesztőjének, a NuScale-nek már Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban is folyamatban vannak hasonló projektjei.
Nem elég az ipart takarékosságra inteni, az ellátásbiztonsághoz és a környezetvédelmi célok eléréséhez az is kell, hogy a lakosság is visszafogja a fogyasztását – mondta a Magyar Tudomány Ünnepén tartott szerdai előadásában Aszódi Attila.
A vízerőművek tározói kiszáradnak, az atomerőművek hűtővizét szolgáltató folyók és tavak túlmelegszenek, de még a napelemek sem működnek a korábbi hatékonysággal az extrém hőségben. Európában sok áramot termelnek vízenergiával, ezért most mindenki a csapadékos őszben reménykedik.
Miután éveken át heves atomenergia-ellenesség jellemezte az országot, most az emelkedő energiaárak miatt az atom is a zöld átalakulás egyik fontos eleme lett a világ harmadik legnagyobb gazdaságát adó Japán energiapolitikájában.
A kisebb, kompaktabb, bárhová könnyen szállítható és ott erőművé összekapcsolható reaktorok már csak az engedélyezésre vártak, így hamarosan elkezdődhet a gyártásuk. Az első ilyen erőmű az évtized végére állhat össze Idahóban.
A díjazott fejlesztés, a szinte teljes pontosságú neutronfizikai számítást lehetővé tévő GUARDYAN reaktorszimulációs számítógépes program biztonságosabbá teszi az atomreaktorok működését.
A 430 méterrel a föld alá épített létesítmény akár 100 ezer évig, a kiégett nukleáris fűtőelemek teljes lebomlásáig képes lesz tárolni a radioaktív hulladékot. Már csak az a kérdés, hogyan lehet jelezni a veszélyt a távoli jövő generációinak.
Az orosz erők csütörtökön elfoglalták a csernobili atomerőmű területét, de a környékbeli tűzharcok ellenére a kutatók szerint az erőművet érő kisebb károk nem okozhatnak katasztrófát, ahogy az erőmű megfigyelésének néhány hónapig tartó leállása sem.
A kisméretű, moduláris reaktorok, az SMR-ek forradalma már elkezdődött: a közelmúltban több prototípust helyeztek üzembe, és más reaktorok engedélyezése, építése is folyamatban van. Számos mérvadó szakértő szerint a 2050-es klímacélok csak az atomenergia segítségével érhetők el anélkül, hogy gazdasági válságba torkolljanak a törekvések.