Az Atomik márkanevű ital bevételeiből a gyártók a csernobili atomkatasztrófa által érintett közösségeket támogatnák. Az ukrán hatóságok nem azért foglalták le a szállítmányt, mert veszélyesnek tartották: állítólag nem stimmelt valami a szállítmány zárjegyeivel.
A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.
Hogyan segítette elő a Szovjetunióban bekövetkezett tragédia a demokratizálódást Magyarországon? Az 1986-os események a magyar pártvezetés és a magyar közönség számára is világosan jelezték, hogy az addigi tájékoztatáspolitikai elvek tarthatatlanok, és hogy a közönség tájékoztatásának prioritást kell élveznie. Mindez a glasznoszty által jelzett új szemlélettel kiegészülve egyértelművé tette a médiapolitika liberalizációjának szükségességét.
A Nemzetközi Űrállomáson nemrég sikerrel tesztelték a sugárzást elnyelő gombafajt, így a tudósok szerint a jövőben ebből készülhetnek az űrhajósokat a radioaktív sugárzástól védő pajzsok.
A tűz elfojtása után a normálisnál 16-szor magasabb, de állítólag nem veszélyes radioaktív sugárzást mértek a helyszínre érő ökológusok.
Kitartóan tagadták, most mégis kiderült, hogy egy oroszországi nukleáris üzemből származott az a ruténiumfelhő, amely 2017 végén szétterjedt Európa felett. Nem ez az első eset, hogy az orosz hatóságok nukleáris baleset ügyében titkolóznak.
Nem csoda, ha a Marshall-szigeteken lévő atoll nem épp a legegészségesebb hely a földön, az Egyesült Államok ugyanis 1946 és 1958 között nagyjából hetven atombombát robbantott fel a területen. Meg is lett az eredménye.
Elég szigorúak a paksi biztonsági előírások? Mennyire lehet Csernobilhoz kötni az egyes betegségeket? Tényleg visszaszállítják Oroszországba a radioaktív hulladékot Paksról? A kék sarokban Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója, a zöld sarokban Perger András, a Greenpeace szakértője.
A nagy atomparadoxon: a klímaváltozás hatásai miatt egyre kevésbé biztonságos a nukleáris energia, pedig nélküle nehéz lesz mérsékelni a klímaváltozás hatásait. Mi köze Paksnak Csernobilhoz és Fukusimához, és hova kerül a radioaktív hulladék? Aki válaszol: Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója.