Miután február közepén dróntalálat érte a csernobili atomerőmű védelmi rendszerét, újra felmerült a kérdés: mi véd minket az emberiség legsúlyosabb nukleáris balesetéből visszamaradt sugárzástól? Videóban mutatjuk be az Új Biztonsági Zárat.
A zóna erősen, illetve kevésbé szennyezett részén élő énekesmadár-populációk több szempontból is különböznek egymástól.
Hiába éri a mai napig erős ionizáló sugárzás a Csernobil környékén élő fonálférgeket, nem észlelhetők rajtuk a mutáció jelei.
Eddig Csernobilnak tulajdonították a bajor vaddisznók sugárzását, de egy friss kutatás szerint a hidegháborús atombomba-robbantásoknak is nagy szerepük lehet benne.
Máig nem világos, hogyan és mikor értesült a magyar politikai vezetés a csernobili katasztrófáról, de az biztos, hogy mindent elkövetett azért, hogy a lakosság minél kevesebbet tudjon róla. Ma 37 éve történt az emberiség történelmének sokak szerint legsúlyosabb nukleáris balesete.
Az amerikai Nemzeti Humán Genomkutató Intézet munkatársai az orosz katonai inváziót megelőző években kutattak Ukrajnában.
Az atomerőmű-katasztrófa óta eltelt több mint három évtizedben egyes növényfajokban, madarakban és emlősökben a roncsoló radioaktív anyagokkal szembeni védekezőrendszert mutattak ki, de olyan levelibékákat is találtak, amelyek evolúciós ugrással zöldről feketére változtatták a színüket, hogy könnyebben tompítani tudják a sugárzás hatásait.
Az 1986-os nukleáris katasztrófa óta a helyszínen kutató nyugati tudósok által alapított Chernobyl Spirit Company eddig is a helyiek támogatására költötte a szeszekből befolyt profitot.
Az orosz erők csütörtökön elfoglalták a csernobili atomerőmű területét, de a környékbeli tűzharcok ellenére a kutatók szerint az erőművet érő kisebb károk nem okozhatnak katasztrófát, ahogy az erőmű megfigyelésének néhány hónapig tartó leállása sem.
Ha az atomenergia biztonságosságáról esik szó, sokan egyből Csernobilra vagy Fukusimára gondolnak. Pedig épp ezek az egyedi katasztrófák vezettek odáig, hogy a nukleáris energia mára a legbiztonságosabb energiaforrások közé sorolható. Miért nem ismétlődhetnek meg a hírhedt atomerőmű-balesetek?
A Müncheni Környezetvédelmi Intézet legújabb eredményei szerint az észak-ukrajnai szovjet atomerőmű 1986-os katasztrófája után Dél-Németországot is szennyező radioaktív anyagok ma is jelen vannak az erdei élővilágban.
Az Atomik márkanevű ital bevételeiből a gyártók a csernobili atomkatasztrófa által érintett közösségeket támogatnák. Az ukrán hatóságok nem azért foglalták le a szállítmányt, mert veszélyesnek tartották: állítólag nem stimmelt valami a szállítmány zárjegyeivel.
A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.
Hogyan segítette elő a Szovjetunióban bekövetkezett tragédia a demokratizálódást Magyarországon? Az 1986-os események a magyar pártvezetés és a magyar közönség számára is világosan jelezték, hogy az addigi tájékoztatáspolitikai elvek tarthatatlanok, és hogy a közönség tájékoztatásának prioritást kell élveznie. Mindez a glasznoszty által jelzett új szemlélettel kiegészülve egyértelművé tette a médiapolitika liberalizációjának szükségességét.
A Nemzetközi Űrállomáson nemrég sikerrel tesztelték a sugárzást elnyelő gombafajt, így a tudósok szerint a jövőben ebből készülhetnek az űrhajósokat a radioaktív sugárzástól védő pajzsok.