Az 1986-os nukleáris katasztrófa óta a helyszínen kutató nyugati tudósok által alapított Chernobyl Spirit Company eddig is a helyiek támogatására költötte a szeszekből befolyt profitot.
Az orosz erők csütörtökön elfoglalták a csernobili atomerőmű területét, de a környékbeli tűzharcok ellenére a kutatók szerint az erőművet érő kisebb károk nem okozhatnak katasztrófát, ahogy az erőmű megfigyelésének néhány hónapig tartó leállása sem.
Ha az atomenergia biztonságosságáról esik szó, sokan egyből Csernobilra vagy Fukusimára gondolnak. Pedig épp ezek az egyedi katasztrófák vezettek odáig, hogy a nukleáris energia mára a legbiztonságosabb energiaforrások közé sorolható. Miért nem ismétlődhetnek meg a hírhedt atomerőmű-balesetek?
A Müncheni Környezetvédelmi Intézet legújabb eredményei szerint az észak-ukrajnai szovjet atomerőmű 1986-os katasztrófája után Dél-Németországot is szennyező radioaktív anyagok ma is jelen vannak az erdei élővilágban.
Az Atomik márkanevű ital bevételeiből a gyártók a csernobili atomkatasztrófa által érintett közösségeket támogatnák. Az ukrán hatóságok nem azért foglalták le a szállítmányt, mert veszélyesnek tartották: állítólag nem stimmelt valami a szállítmány zárjegyeivel.
A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.
Hogyan segítette elő a Szovjetunióban bekövetkezett tragédia a demokratizálódást Magyarországon? Az 1986-os események a magyar pártvezetés és a magyar közönség számára is világosan jelezték, hogy az addigi tájékoztatáspolitikai elvek tarthatatlanok, és hogy a közönség tájékoztatásának prioritást kell élveznie. Mindez a glasznoszty által jelzett új szemlélettel kiegészülve egyértelművé tette a médiapolitika liberalizációjának szükségességét.
A Nemzetközi Űrállomáson nemrég sikerrel tesztelték a sugárzást elnyelő gombafajt, így a tudósok szerint a jövőben ebből készülhetnek az űrhajósokat a radioaktív sugárzástól védő pajzsok.
A tűz elfojtása után a normálisnál 16-szor magasabb, de állítólag nem veszélyes radioaktív sugárzást mértek a helyszínre érő ökológusok.
Kitartóan tagadták, most mégis kiderült, hogy egy oroszországi nukleáris üzemből származott az a ruténiumfelhő, amely 2017 végén szétterjedt Európa felett. Nem ez az első eset, hogy az orosz hatóságok nukleáris baleset ügyében titkolóznak.
Nem csoda, ha a Marshall-szigeteken lévő atoll nem épp a legegészségesebb hely a földön, az Egyesült Államok ugyanis 1946 és 1958 között nagyjából hetven atombombát robbantott fel a területen. Meg is lett az eredménye.
Elég szigorúak a paksi biztonsági előírások? Mennyire lehet Csernobilhoz kötni az egyes betegségeket? Tényleg visszaszállítják Oroszországba a radioaktív hulladékot Paksról? A kék sarokban Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója, a zöld sarokban Perger András, a Greenpeace szakértője.
A nagy atomparadoxon: a klímaváltozás hatásai miatt egyre kevésbé biztonságos a nukleáris energia, pedig nélküle nehéz lesz mérsékelni a klímaváltozás hatásait. Mi köze Paksnak Csernobilhoz és Fukusimához, és hova kerül a radioaktív hulladék? Aki válaszol: Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója.