Két éve tart az a fővárosi projekt, amelynek végső célja, hogy Budapesten emlékhelyet hozzanak létre a háborúkban megerőszakolt nők örök életre nyomot hagyó, kényszerű áldozatának elismerésére. Budapest önkormányzata szakmai és civil szereplők bevonásával indított több pilléren álló projektet 2020-ban, hogy így formálja a nők elleni háborús erőszak társadalmi megítélését és az emlékezetpolitikai konszenzust. A projektnek egyebek mellett része volt egy külföldi és hazai szakértők bevonásával lebonyolított előadássorozat; Elhallgatva – A háborús erőszaktétel története és megjelenítése címmel tanulmánykötet készült, és eredményesen lezárult az emlékhely létrehozására irányuló nemzetközi pályázat. A nemzetközi bírálóbizottság, élén James Young amerikai művészettörténésszel, hat pályaművet emelt ki a beérkezett 36 közül, amelyeknek terveiből makettbemutató formájában nyitottak tárlatot a 2B Galériában.

A március 9. és április 8. között látogatható kiállításon szerepeltetett hat pályázatban a zsűri szerint közös elem volt, hogy egyszerre reflektálnak a múltra, a jelenre és mutatnak utat egy olyan jövő felé, amely nem fordul el szemérmesen a háborúk női áldozataitól. A kiállítást március 8-án este megnyitó András Edit művészettörténész szerint a pályázati kiírás „ahhoz a feladványhoz volt hasonlatos, amelyet Mátyás király az okos lánynak adott”, merthogy a kiírók olyan emlékhelyet képzeltek el, amely konkrét is, meg nem is, azaz nem kirekesztő és nacionalista, és bárki számára értelmezhető is.

„Készüljön emlékmű, de nem ám hagyományos; aknázza ki a hely szellemét, de azért bele ne tapadjon. Erőszakot ne tegyen a környezeten – a természeten diadalmaskodó művészattittűd már passzé –, de a közönséget se vegye semmibe, inkább próbálja bevonni, miközben nem gügyög hozzá. Legyen tág spektrumú időben és térben, hogy ne csak az itt és most, de a közeli, távoli traumákra való emlékezésnek, és az orrunk előtt zajló erőszakra, friss traumákra való reflektálásnak is teret adjon. Beszéljen a múltról, de azért kiutat, gyógyulást is nyújtson a jobb jövő reményében.”

Íme a zsűri által kiválasztott hat alkotás:

6. Kariatidák (Alkotók: Vadász Bence, Vadász Balázs, Kaszap Ákos)

5. Elhallgattatva (Alkotó: Biró Eszter)

4. Megtört csend (Koncepció: Kardos Vera, Kiss Attila; közremüködik: Soharóza)

3. helyezett pályamű – Palackposta (Alkotók: Monory Rebeka, Kund Iván Patrik)

2. helyezett pályamű – Szőnyeg alá seperve (Alkotó: Szilágyi Erzsébet)

1. helyezett pályamű – Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete (Alkotók: Németh Ilona, képzőművész; Mészáros Gabi, építész; N. Tóth Anikó, író, költő)

Szerinted melyik alkotás a legjobb?

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Amióta világ a világ, halomra erőszakolják a nőket a háborúkban, de a tettesek és az áldozatok egyaránt hallgatnak

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. március 8.

A történelem nagy fordulópontjait kivétel nélkül nők ellen elkövetett erőszakhullámok kísérték, de amikor a háborús nemi erőszakról kellett volna számot adni, a hallgatás összeesküvésében az elkövetők, az áldozatok, sőt a szemtanúk is részt vettek – derül ki a mai nőnapon megjelenő, Elhallgatva című tanulmánykötetből.

Mit kezd Budapest több százezer megerőszakolt nő emlékével?

Rácz Johanna tudomány 2020. november 18.

A háborúkban tömegesen megerőszakolt nők nem váltak részévé a hivatalos történetírásnak, és a mai napig nincs emlékművük Európában. Évtizedes hallgatás után az elmúlt időszak változást hozott, ám a traumáról folyó diskurzus két véglet között vergődik, ami félreviszi a fókuszt, és nem segít az áldozatokon. A Budapesten kezdeményezett több éves emlékezetprojekt és a 2023-ra tervezett emlékműállítás ezzel kíván szakítani.