Kihirdették a háborúkban megerőszakolt nők emlékhelyére kiírt pályázat győzteseit. Neked melyik tetszik?

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Két éve tart az a fővárosi projekt, amelynek végső célja, hogy Budapesten emlékhelyet hozzanak létre a háborúkban megerőszakolt nők örök életre nyomot hagyó, kényszerű áldozatának elismerésére. Budapest önkormányzata szakmai és civil szereplők bevonásával indított több pilléren álló projektet 2020-ban, hogy így formálja a nők elleni háborús erőszak társadalmi megítélését és az emlékezetpolitikai konszenzust. A projektnek egyebek mellett része volt egy külföldi és hazai szakértők bevonásával lebonyolított előadássorozat; Elhallgatva – A háborús erőszaktétel története és megjelenítése címmel tanulmánykötet készült, és eredményesen lezárult az emlékhely létrehozására irányuló nemzetközi pályázat. A nemzetközi bírálóbizottság, élén James Young amerikai művészettörténésszel, hat pályaművet emelt ki a beérkezett 36 közül, amelyeknek terveiből makettbemutató formájában nyitottak tárlatot a 2B Galériában. 

A március 9. és április 8. között látogatható kiállításon szerepeltetett hat pályázatban a zsűri szerint közös elem volt, hogy egyszerre reflektálnak a múltra, a jelenre és mutatnak utat egy olyan jövő felé, amely nem fordul el szemérmesen a háborúk női áldozataitól. A kiállítást március 8-án este megnyitó András Edit művészettörténész szerint a pályázati kiírás „ahhoz a feladványhoz volt hasonlatos, amelyet Mátyás király az okos lánynak adott”, merthogy a kiírók olyan emlékhelyet képzeltek el, amely konkrét is, meg nem is, azaz nem kirekesztő és nacionalista, és bárki számára értelmezhető is. 

„Készüljön emlékmű, de nem ám hagyományos; aknázza ki a hely szellemét, de azért bele ne tapadjon. Erőszakot ne tegyen a környezeten – a természeten diadalmaskodó művészattittűd már passzé –, de a közönséget se vegye semmibe, inkább próbálja bevonni, miközben nem gügyög hozzá. Legyen tág spektrumú időben és térben, hogy ne csak az itt és most, de a közeli, távoli traumákra való emlékezésnek, és az orrunk előtt zajló erőszakra, friss traumákra való reflektálásnak is teret adjon. Beszéljen a múltról, de azért kiutat, gyógyulást is nyújtson a jobb jövő reményében.”

Íme a zsűri által kiválasztott hat alkotás:

6. Kariatidák (Alkotók: Vadász Bence, Vadász Balázs, Kaszap Ákos)

A nőalakokként megformált kariatidák egy értelmetlen építményt, egy hatalmas tömböt hordoznak, rezzenéstelenül. Az óriási kubus alján a Prédikátorok könyvéből áll idézet erőszakról és szenvedésről.Fotó: Keppel Ákos / Szebellédi Attila ©Budapesti Történeti Múzeum

5. Elhallgattatva (Alkotó: Biró Eszter)

Az Ovidius Átváltozások című művéből kiinduló emlékhelyen huszonöt magaságyásban virágok mellett fülemüléket és füsti fecskéket ábrázoló porcelánfigurák jelennek meg, amelyeket közösségi tevékenységként festenének meg a szemlélődők.Fotó: Keppel Ákos / Szebellédi Attila ©Budapesti Történeti Múzeum

4. Megtört csend (Koncepció: Kardos Vera, Kiss Attila; közremüködik: Soharóza)

Az audiovizuális emlékműnél a fák között, koncentrikusan elhelyezett körívek egy földből kibukkanó félgömböt, a Hold sötét oldalát ölelik körül. A holdkráterekből kiszűrődő ének a Hold fázisaihoz igazodva napról napra változik.Fotó: Keppel Ákos / Szebellédi Attila ©Budapesti Történeti Múzeum

3. helyezett pályamű – Palackposta (Alkotók: Monory Rebeka, Kund Iván Patrik)

A margitszigeti emlékhely egyúttal a témáról összegyűjtött történetekhez vezető online elérésű platform, melynek része a Dunában időről időre eltűnő emlékoszlop, egy bejárható út és maga a Duna is, mint az emlékezet metaforája.Fotó: Keppel Ákos / Szebellédi Attila ©Budapesti Történeti Múzeum

2. helyezett pályamű – Szőnyeg alá seperve (Alkotó: Szilágyi Erzsébet)

Gyógynövényekkel beültetett kert közepén erőszak nyomait viselő fehér női hálóingek – üveglap alatt, a föld alá helyezve, így távolabbról láthatatlan, a befogadó az emlékmű közvetlen terében válik szemtanúvá válik.Fotó: Keppel Ákos / Szebellédi Attila ©Budapesti Történeti Múzeum

1. helyezett pályamű – Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete (Alkotók: Németh Ilona, képzőművész; Mészáros Gabi, építész; N. Tóth Anikó, író, költő)

Az emlékezés bejárható tere, ahol az emlékmű megkettőzi a meglévő betonfalakat, és az így keletkező teret a női szenvedés helyszínévé avatja. A támfal és másolata közötti folyosószerű tér az elvonulás, a gyász helye.Fotó: Keppel Ákos / Szebellédi Attila ©Budapesti Történeti Múzeum

Szerinted melyik alkotás a legjobb?

QuizMaker

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: