Ha a felnőtt képviselők is úgy tudnának vitázni, mint ezek a gimnazisták, nem itt tartana ez az ország
Vasárnap kora este szokatlan rendezvény helyszíne volt a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium díszterme. A Qubit tudósítóját is beleértve alig néhány felnőtt asszisztálása mellet több tucat középiskolás mérte össze mentális és verbális képességét egy újkeletű vitaverseny döntőjében.
Március 13-án, az első Vitaméta sorozat záróeseményén dőlt el, hogy melyik az a kétfős gimnazista csapat, amelynek tagjai együtt és külön-külön is úgy tudnak érvelni, keresztbe kérdezni és viszontválaszt adni, mint egy igazi angol lord. A verseny tudniillik a brit parlamenti vagyis a British Parliamentary (BP) viták szabályai szerint zajlott.
„Ez a világszerte legtöbbet használt strukturált vitaforma. A legnagyobb nemzetközi vitaverseny, a World Universities Debate Championship is ezt használja” – mondta Orbán Gyula, a Fazekas Gimnázium 10. osztályos matematika tagozatos diákja, a döntő főszervezője.
A Ház ellenzi a politizálást az iskolákban
A szabályok szerint két oldal vitatkozik arról, hogy kívánatos volna-e, hogy a szóban forgó indítvány hatályba lépjen. Az indítványt mindig a kormányoldal támogatja (pro) és az ellenzék ellenzi (kontra). Mindkét fél célja, hogy meggyőzze a T. Házat, azaz a zsűrit, a saját igazáról.
A döntőben kalapból kisorsolt indítvány szerint „A Ház ellenzi a politizálást az iskolákban”. (Még mielőtt félreértés esne, a Vitaméta selejtezőiben és elődöntőiben egyebek mellett a romantikus szerelem létjogosultsága, a szuperhősös filmek betiltása és a tömegközlekedés magánkézbe adása is a megvitatandó témák között szerepelt.)
Az indítványt mindkét fél a vita előtt pontosan 15 perccel kapja meg – ennyi idejük van arra, hogy felkészüljenek. A többi formátummal ellentétben négy csapat vesz részt egy-egy fordulóban: mind a kormány, mind az ellenzék oldalán két-két csapat érvel. A debattőrök egyenként 7 percig beszélhetnek egyhuzamban és összesen, kormány-ellenzék-kormány-ellenzék sorrendben. Orbán szerint így nemcsak arra kell figyelni, hogy „az oldalad igazáról győzd meg a zsűrit, hanem arra is, hogy meggyőzőbben tedd azt, mint a te oldaladon lévő másik csapat”.
A válasz és viszontválasz kultúrája
A szabályokhoz tartozik, hogy bárki megszakíthatja a másik beszédét. Ezek a POI-nak (point of information) nevezett megszakítások, a keresztkérdéseket, illetve kijelentéseket a beszélővel ellentétes oldal tagjai szúrhatják közbe, hogy rámutassanak az érvelési hibákra.
Az aktuális beszélőnek a POI-ra azonnal reagálnia kell: vagy elutasítja, hogy válaszoljon, vagy gyorsan megválaszolja azt. Az a beszélő, aki egyetlen POI-ra sem válaszol, pontlevonást kap a zsűritől.
Az első Vitaméta öttagú zsűrijét Meleg András, a Budapest Debate Union elnöke és Gáspár Dániel földrajz-történelem tanárszakos egyetemista, az ELTE vitaklub aktív tagja vezette, így a gimnazista szervezők professzionális támogatást kaptak.
És hogy végül miként is döntött a Ház abban a kérdésben, hogy lehessen-e politizálni az iskolákban, arra a verseny végeredménye adja meg a választ. Az 58 induló csapatból döntőbe jutott négy közül a Meliorizmus és a Debuták nevű páros képviselte az ellenzéket, vagyis a politizálás lehetőségét biztosító oldalt; a The Company és az Allaturus nevű duók a kormányoldalon vitáztak.
A 2021/2022-es Vitaméta döntőjének eredménye
- Meliorizmus: Erdős Anna és Sinkovics Sámuel (ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium)
- The Company: Kelemen Maja Eszter és Bősze Boldizsár (Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium)
- Debuták: Bolla Péter és Gerely Szilárd (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium)
Legjobb kezdőcsapat
Áthúzottak: Erdei Boglárka Andrea (Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium) és Oszlács Mihály (Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium)
Legjobb szónok
Sinkovics Sámuel (ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium)
Korábbi kapcsolódó cikkeink: