A BME kutatói hajtották végre a jövő kvantumhálózatának első sikeres magyarországi tesztjét
A kvantum alapú kulcscsere során két fél között osztanak meg egy titkos bitsorozatot, amelyet utána hagyományos, úgynevezett szimmetrikus kulcsú titkosító algoritmusokban használnak.
Április 29-én a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék kutatói optikai szálon küldtek át néhány fotonból álló jelet a Magyar Telekom kelenföldi központja és a BME I épülete között, több mint 2 kilométeres távolságon. Bár az elkészített rendszert laboratóriumi körülmények között már tesztelték, a mostani volt az első alkalom, hogy azt gyakorlati körülmények között, egy távközlési szolgáltató élő hálózatán tudták kipróbálni. A mostani kísérlet során kicsivel több mint 2 kilométeres távolságon tudták demonstrálni a saját fejlesztésű rendszer működését, amelyhez a hardvert és a szoftvert is a BME-n készítették. A rendszer a közeljövőben egy budapesti kvantumkulcscsere-hálózat alapját szolgálja.
„A kísérletben egy olyan új, Magyarországon eddig nem tesztelt kvantumos titkosító technológiát próbáltunk ki, mely lehetővé teszi a ma ismert legbiztonságosabb információmegosztást. A teszt során arról is megbizonyosodhattunk, hogy a Magyar Telekom megfelelő optikai összeköttetést tud biztosítani kvantumkommunikációs berendezések között” – idézi a kísérletről beszámoló egyetemi közlemény Kis Zsoltot, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársát, a fejlesztőcsoport vezetőjét.
A BME-n fejlesztett berendezésben egy úgynevezett második generációs kvantumkulcscsere-protokollt valósítottak meg, amely a foton kettős természetéből a hullám tulajdonságot használja ki. A folytonos változójú kvantumkulcsszétosztás során 60-80 fotonból álló fotoncsomagot juttattnak el az egyik végpontból a másikig, majd megmérik a beérkező jelet. Egy nagyon alacsony intenzitású fényáramot kell detektálni, ehhez egy speciális mérési berendezést, úgynevezett homodin detektorokat használtak. A biztonságot pedig a fotonok részecske természete biztosítja, mely itt abban nyilvánul meg, hogy nem lehet őket pontosan lemásolni.
Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: