A kísérletben egy olyan új, Magyarországon eddig nem tesztelt kvantumos titkosító technológiát próbáltak ki, amely lehetővé teszi a ma ismert legbiztonságosabb információmegosztást.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont fizikusainak új eredménye segít eligazodni az alagúteffektushoz kapcsolódó jelenségkörben.
A program megvalósítását egy 12 tagú, egyetemi intézeteket és cégeket is a sorai közt tudó konzorcium vállalta magára. A feladatra az első évben 1,4 milliárd japán jent (3,9 milliárd forintot) szán a japán kormány.
Az MTA Wigner fizikai intézete kutatóinak cseh és német kollégáikkal elsőként sikerült olyan szimulációs eszközt kifejleszteniük, amely egy kvantumos bolyongást végző részecske viselkedésének összes alapvető aspektusát képes szimulálni.
Óriási lépés lehet a kvantumszámítógépek megvalósíthatósága felé a Google bejelentése: 22 qubittel nagyobb teljesítményű chipet alkottak meg az eddigi legerősebb, IBM-féle kvantumchipnél.
Az MTA, a BME és az ELTE piaci szereplőkkel együtt alakította meg azt a konzorciumot, amely a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program keretében 4 évig gazdálkodhat az összeggel – a projekt egyik fő célja egy kvantumtitkosító rendszer megépítése.