Hol tart a magyar felsőoktatás átalakítása? Kováts Gergely négy éve vezeti az egyetemi modellváltást vizsgáló kutatócsoportot, amely többek között arra keresi a választ, hogy világszinten mennyire kirívó megoldás a magyar alapítványosítás, és hogy valóban kódolva van-e benne a politikai beavatkozások és a katasztrofális pénzügyi döntések lehetősége.
Attól még, hogy a modellváltó egyetemek elveszítik közintézmény jellegüket, nagyon is közügy, hogy mi történik velük. Öt egyetem aktuális helyzetét összegezzük: ezek közül három még nem váltott modellt, egy most fog, egy pedig jól demonstrálja, hogy mi az alapítványi rendszer rákfenéje.
Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.
A felfedezésről, amely a biológiai szövetek felépítésére és a növények gyökereinek növekedésére is magyarázatot adhat, Domokos Gábor matematikus, a Gömböc egyik feltalálója beszélt a Qubitnek.
A genetikai háttér összefüggéseinek megértésével pontosított kórkép hatékonyabb kezelést tesz lehetővé.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szenátusa a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánjának szavazott bizalmat a hétfői rektorválasztáson.
A folyó vízállása a településhez közeli Vácon jelenleg 504 centiméter és a tetőzés szombaton várható. Az árvíz miatt ma estétől a budapesti alsó rakpartokat is lezárják.
A felsőoktatásért felelős államtitkár helyett az a Ratatics Péter képviselheti a fenntartót a rektorválasztó ülésen, aki megüzente a szenátusnak, hogy a modellváltást szorgalmazó Charaf Hassant támogatja az egyetem konzisztóriuma – bár annak ilyen állásfoglalás nem tartozik a hatáskörébe.
A tavaly Nobel-díjjal jutalmazott fizikus a BME-n tartott szombati előadása után a rákot kimutató 10-20 eurós vértesztekről és a Műegyetem szorult helyzetéről is beszélt a sajtónak.
A BME Morfodinamikai Kutatócsoportja a spanyolországi Pena do Equilibrio gránittömbjének tulajdonságait elemezte vadonatúj módszerekkel.
A Műegyetem április 29-én, hétfőn tartott szenátusi ülésén elhangzottak szerint Czigány Tibor „13 év tanszékvezetés, 7 év dékánság és 3 év rektorság” után csak az oktató-kutatói munkáját kívánja folytatni.
A Kari Tanács szerint a 2024-es költségvetés „nem teszi lehetővé még a jelenlegi, törvényben és egyetemi szabályokban rögzített, rendkívül alacsony bér kigazdálkodását sem”, és a helyzet már a „kollégák személyes gazdasági ellehetetlenülését jelenti”.
Az arcpirítóan alacsony fizetések miatt tavaly novemberben már tartós élelmiszer-gyűjtést is rendeztek a rászoruló matematikaoktatóknak a Műegyetemen, miközben az állami költségvetési tételek elenyésző részéből fedezni lehetne a BME nyílt levelében foglalt követeléseket.
A Nobel-díjra is esélyesnek tartott Karikó Katalinnak továbbra sem sok ideje jut az elmélyült kutatásra. Szombaton a BME Neumann János Professzori címét veszi át.
Magyarországon egyedülálló művészeti rezidenciaprogram eredményét mutatták be a Műegyetem minikiállításán: az alkotók a BME tudósaival együtt dolgoztak egy-egy projekten. De hogyan lehet száraz kutatási adatok alapján műalkotássá formálni a teregetést, a mosogatást vagy a tésztafőzést?