Kevés brand jellemezte annyira a koronavírus-járvány csúcsidőszakát, mint a videóbeszélgetések vagy webináriumok tartására használt Zoom. Bár a Skype, a Google Meet vagy a Microsoft Teams is hasonló szolgáltatást nyújtott, a 2011-ben alapított, és 2017-ben már 1 milliárd dollár fölé értékelt kaliforniai startup jókor volt jó helyen: a világnak videókonferencia-szoftverre volt szüksége, a befektetőknek pedig egy olyan cégre, ami független a nagy techcégektől.

A Zoom 2019 áprilisában lépett a tőzsdére, kevesebb mint egy évvel azelőtt, hogy a karanténba kényszerült társadalomnak égető szüksége támadt egy olyan platformra, amelyen keresztül tartani lehet a kapcsolatot a családdal és a barátokkal, vagy épp tanórákat, munkaügyi megbeszéléseket lehet tartani szociális távolságtartás mellett. Míg 2019 decemberében 10 millióan vettek részt Zoom-beszélgetésekben, 2020 áprilisára ez a szám 300 millióra nőtt.

A cég árbevétele 326 százalékkal, 2,6 milliárd dollárra nőtt 2020-ban, míg a nyeresége a 2019-es 22 millióhoz képest 672 millióra nőtt egy év alatt. A Google-től vagy a Microsofttól való függetlenség mellett az üzleti modell is vonzó volt a befektetőknek: a mezei felhasználók ingyen kapták az appot, a cégeknek kínált csomagokból viszont jelentős bevételre lehetett számítani. 2020-at abszolút megnyerte a Zoom: a februári 89 dolláros részvényárfolyam októberre érte el a csúcsot, 559 dollárt – sőt, akkora volt az őrület, hogy még a hasonló nevű vállalatok részvényei is megugrottak.

Azóta elnyújtott, de folyamatos zuhanás jellemzi a Zoom-részvények árfolyamát: 2020 végére 337, 2021 végére már csak 184 dollár volt egy részvény, jelenleg pedig 91 dolláron áll. A vállalat piaci kapitalizációja (vagyis az összes részvényének együttes értéke) is szinte feleződik évről évre: 2020-ban 96, 2021-ben 55 milliárddal zárt, most pedig 28 milliárd dollárnál jár.

A járványügyi korlátozások fokozatos eltűnése tehát már 83 százalékos részvényárfolyam-csökkenést jelentett a Zoomnak a 2020-as csúcsidőszakhoz képest, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy kevesebbet ér a cég, mint a pandémia előtt.

Ez csak egy újabb jele annak, hogy a járvány alatt felpumpált techlufi kipukkadni látszik, ami a befektetőket is megijeszti – az sem véletlen, hogy a Netflix-részvények ára az év eleje óta 68 százalékot zuhant, miután kiderült, hogy valóban fogyatkozni kezdett az előfizetői bázis. De az Amazontól a Facebookig 40-50 százalékos zuhanást látni a technológiai részvények piacán, aminek több oka is van: az ellátási láncok akadozása, a chiphiány okozta drágulás, és persze az infláció is sújtja a cégeket – utóbbi kezelésére a szövetségi bank emeli is az alapkamatot, ami még inkább elijesztheti a befektetőket a techcégektől.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Nagyon súlyos biztonsági problémák vannak a Zoommal, amit most a fél világ kénytelen használni

Balázs Zsuzsanna TECH 2020. április 1.

Amerika első számú videókonferencia-szolgáltatója néhány nap alatt otthonok millióiba nyert bebocsátást. Az alkalmazás felhasználóbarát, viszont cserébe kifejezetten könnyen hekkelhető, ráadásul a cég nem mond igazat a titkosításról.

A Zoom behódolt a kínai cenzúrának, a Twitter nem enged

Dippold Ádám TECH 2020. június 12.

A koronavírus alatt különösen nagy népszerűségre, és a biztonságossága miatt kétes hírnévre szert tevő amerikai videókonferencia-alkalmazás, a Zoom ezúttal a kínai cenzúrának engedelmeskedve Amerikában élő kínai aktivisták fiókját függesztette fel, amiért megemlékeztek a Tienanmen történt mészárlásról. A cég a helyi törvényekre hivatkozik.

Az interneten elvégzett utcai tréning ébresztett rá az otthon tanulással kapcsolatos legnagyobb felismerésre

Galambos Attila vélemény 2020. május 30.

Egészen speciális kommunikációt és mentális állapotot igényel, hogy az ember egyedül ül egy szobában, és egy képernyőn keresztül próbálja a nézeteit közelebb hozni a többiekéhez. Kipróbáltuk a 2018 óta olajozottan működő városligeti Street Training internetes változatát, és levontuk a tanulságokat.