Egyelőre nem sikerült megnyugtató ok-okozati összefüggéseket felderíteni, de az egyértelműen kijelenthető, hogy a covid és a vakcinák is érzékenyen érintették a női szervezet működését.
A koronavírus-járvány világszerte közel 6,5 millió ember haláláért tehető közvetlenül felelőssé. Egy friss kutatás azt is megbecsüli, hogy a karanténban megnövekedett alkoholfogyasztás miképp emelheti tovább a közvetett halálozások számát.
A videókonferencia-szoftvert gyártó cég részvényei 83 százalékot zuhantak a 2020-as csúcshoz képest, míg összértéke évről évre feleződik. A karantén alatt imádták a befektetők a nagyoktól független techcégeket, de a felhasználók eltűnésével most ők is menekülnek, amin az infláció sem segít.
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológus kutatója a legújabb nemzetközi kutatások alapján arra figyelmeztet, hogy az elmúlt szezonok kihagyásával a populáció általános védelmi szintje lecsökkenhetett, ezért várhatóan súlyosabb influenza- és RSV-járványokkal lehet számolni.
A halálozási adatokat tekintve iszonyatosan nagy a különbség a sikeresen védekező országok és Magyarország között. A magyar kormány nem kommunikált világosan és érthetően a járványról, és a vakcinák sem jutottak el oda, ahol a legnagyobb szükség lett volna rájuk – hangzott el szerdán a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) konferenciáján.
A járvány egyik legmeglepőbb összefüggésére bukkantak rá a Chicagói Egyetem kutatói. Úgy látszik, az online jelenlét jót is tehet az egészségnek.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint hiba arra számítani, hogy a többnyire enyhébb tüneteket okozó omikron után tovább gyengül a vírus, a szervezet szerint az új variáns valószínűleg még fertőzőbb lesz, mint a mostani. Azt, hogy milyen tüneteket fog okozni, még nem lehet tudni.
Hosszú távú felmérésben vizsgálták német kutatók az Istenbe vagy más felsőbb erőbe vetett hit változását a járvány alatt: 2020 júniusában még csak a megkérdezettek 3 százaléka számolt be hitvesztésről, 2021 novemberére ez 21,5 százalékra nőtt.
Québecben komoly pénzbüntetésre számíthat az, aki nem akarja beoltatni magát a covidjárványt okozó koronavírus ellen, de Európában is egyre több országban, így Olaszországban, Görögországban és Ausztriában is különadót vetnek ki az oltatlanokra.
Hamarosan itt a karácsony, amit családunkkal, barátainkkal együtt szeretnénk ünnepelni. A koronavírus-járvány árnyékában azonban kiemelten kell figyelnünk arra is, hogy az összejövetelek a lehető legkevésbé legyenek kockázatosak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlással segíti a vírussal szembeni védekezést az ünnepek alatt.
A járvány legnagyobb nyertesei a legvagyonosabbak: annak, aki eddig is hihetetlenül gazdag volt, a pandémia alatt is nőtt a vagyona, a szegényeknek viszont romlott a helyzete. Egy friss felmérés szerint a járvány alatt újabb százmillió ember jutott mélyszegénységbe.
Egy friss amerikai felmérés szerint a világjárvány az állatneveken is nyomot hagyott: egyre több kutyát hívnak Zoomnak vagy Faucinak, de egyre népszerűbb a Google vagy a Siri név is. A lista összeállítói szerint az olyan egzotikus nevek, mint a Raclette vagy a Kaviár, az utazás hiánya miatt kedveltek.
Kevés Magyarországhoz hasonló ország van, az elérhető vakcinák sokszínűségét tekintve mindenképp, így az olyan adatsor is ritka, amelyben a Pfizer, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm oltásokat hasonlítják össze. Most egy ilyen érkezett Mongóliából, kevés meglepetéssel, de annál szembetűnőbb különbségekkel.
Tim Spector brit infektológus szerint nem az a kérdés, hogy Nagy-Britanniában idén vajon megszokott módon találkozhatnak-e a családok a karácsonyi ünnepek alatt, hanem az, hogy van-e erre egyáltalán remény a következő öt évben. A járvány durvul, Spector szerint az oltás magában nem elég a koronavírus megfékezéséhez. Világszerte szigorítások várhatóak.
Magyarország hétfőtől, Oroszország már csütörtöktől szigorít. Kínában az alacsony napi fertőzés- és halálozásszám ellenére sem enyhítenek. Nagy-Britanniában és a pandémia kirobbanása óta szinte hermetikus elzártságban élő Új-Zélandon viszont enyhítések jönnek.
Az amerikai Harvard és a Northwestern University tudományszociológusai 2020. áprilisa és 2021. januárja között az Egyesült Államokban és Európában dolgozó 7 ezer kutatót kérdeztek meg arról, hogy miként értékelik saját tevékenységüket összehasonlítva a korábbi évekkel.
A 10 országban, köztük Magyarországon is elvégzett reprezentatív online felmérés szerint az emberek 39 százaléka jelenleg is elégedetlen a stressz szintjével, 37 százalékuk küzd alvászavarral, 30 százalékuk pedig azt állítja, hogy a járvány negatív hatással volt a testalkatára.
A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.
A fiatalabb gyerekek korosztályában is hatásosnak és biztonságosnak bizonyult a Pfizer-BioNTech által gyártott covid-vakcina, ráadásul csak harmadannyi hatóanyag kell nekik ugyanolyan erős antitestszint eléréséhez, mint a kamaszoknak és fiatal felnőtteknek.
A megkérdezettek közül a legtöbben a megbecsülést és az elismerést említették pozitívumként, de sokan szembesültek szervezetlenséggel, stresszel, traumával, nem megfelelő körülményekkel és felkészítéssel.
Miközben minden figyelem a világszerte terjedő delta variánsra szegeződik, a SARS-CoV-2 elsőként Dél-Afrikában észlelt béta variánsáról kiderült, hogy az összes többi változatnál ellenállóbb a védettséggel szemben, és jóval veszélyesebb is, mint a vele egyszerre terjedő variánsok.
A gyökös polimerizáció és a nukleáris láncreakció működései elvei akár a koronavírus visszaszorításának mikéntjét is segíthetnek kidolgozni.
Joe Biden elnök fejenként 100 dollárt adna mindenkinek, aki beoltatja magát a koronavírus ellen, míg egyes államokban 50 ezer dolláros fődíjjal kecsegtető lottóval vennék rá az oltásra azokat, akik még mindig hezitálnak. Kutatók szerint ezek az ígéretek felpörgethetik az egyre lassuló vakcinaprogramot.
Az amerikai járványügy a korábbinál kétszer-háromszor jobban fertőző delta vírusvariáns miatt javasolja a maszkviselést zárt közösségi terekben. Mint elmondták: ha nem olttatják be magukat minél többen, akkor maradnak a közösség egészsége érdekében meghozott, újra fel-felbukkanó intézkedések.
Február óta most először csökkennek a napi regisztrált covidos esetek az országban öt egymást követő napon keresztül. Az eddig közölt adatokból még nem derül ki, hogy ezt hogy befolyásolja a múlt hétfői teljes újranyitás, a számok viszont legalábbis a nyarat tekintve biztatóak.
A világjárvány idején a közösségi médiában különösen népszerűnek számítottak a spirituális tartalmak, így a Facebook is új szolgáltatást vezet be: lehet közösen imádkozni. Bónuszként jönnek majd a különböző hitéleti emojik is.
Az elhunyt betegek 99 százaléka nem kapta meg az oltást a CDC igazgatója szerint. Az országban a vírus delta variánsa terjed, az oltást leginkább a déli államokban utasítják el. Ahogy terjed a delta, úgy emelkednek a fertőzések, könnyen lehet, hogy ismét maszkot kell majd hordaniuk az embereknek, bár az kétséges, hogy ezt kötelezővé is teszik.
A cégvezetés döntésében a munkavállalói kérés mellett leginkább az játszott szerepet, hogy a delta variáns viharos terjedése miatt a járványhelyzet ismét rosszabbra fordult az Egyesült Államokban.
A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudni, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást. „Nem történt paradigmaváltás, de hogyan is történhetett volna, ha nem volt felkészítve senki efféle fordulatra” – mondja Galambos Attila tanulásszervező.
A Pandémiás Tudományok Központja az olyan területek kutatóit és szakértőit igyekszik egy közösségbe terelni, amik szerepet játszhatnak az újabb járványok megjelenésének felismerésében és a védekezési stratégiák kialakításában, így megelőzhetővé válnak a mostaninál is súlyosabb világjárványok.
Tombol a járvány a csaknem másfél milliárd lakosú Indiában: egy Új-Delhiben élő klinikai kutató arról számolt be a Qubitnek, hogy a gyógyszereket és az oxigénkoncentrátorokat a feketepiacon adják-veszik csillagászati árakon, miközben a kormány képtelen megbirkózni a káosszal.
New Yorkban megduplázódott a rejtélyes észlelések száma 2020-ban, ami részben annak köszönhető, hogy az otthon töltött éjszakákon a kevesebb fénnyel szennyezett égboltot bámulhatták a lakosok. Persze vannak, akik ezt mással magyarázzák.
Francis De Souza, a kaliforniai Illumina elnök-vezérigazgatója szerint a gyors reagálású tudós hadtest feladata az új vírusvariánsok nyomon követése lenne annak érdekében, hogy a Covid-19 vakcinák, a gyógyszerek és a diagnosztikai módszerek ne valljanak kudarcot az új törzsekkel szemben.
A 3M tizennégy országra kiterjedő felmérése szerint egyre többen gondolják úgy, hogy a tudományos oktatás megerősítése kulcsfontosságú a jövő szempontjából.
Elég sok idő kellett hozzá, hogy az Egészségügyi Világszervezet megkezdhesse a vírus eredetét feltáró munkát Kínában, de a hatóságok szoros felügyelete mellett szerdán már azt a labort is megtekinthetik, amiről már rengeteg konteó is született. A virológusok itt a következő, emberre potenciális SARS-variánst kutatták, de nem létrehozni akarták, hanem védekezni ellene.
A Bloomberg nagyobb gazdaságokat rangsoroló listáját havonta frissítik különféle járvány- és gazdasági mutatók alapján az esetszám növekedésétől a halálozási rátán át a tesztkapacitásig, de olyan tényezőket is számításba vesznek, mint a helyi egészségügy terhelhetősége, a korlátozások gazdasági hatásai és a szabad mozgás lehetősége.
A koronavírusok és a nagy járványok története is arra utal, hogy a COVID-19 talán örökre velünk marad, de elképzelhető, hogy a jövőben nem lesz veszélyesebb egy szimpla náthánál. A járvány további tanulságai: a mutáció nem feltétlenül rossz, a vadállatok életterét tisztelni kell, és ha tetszik, ha nem, meg kell barátkozni Kínával.
Pszichológiai kutatások szerint a karantén idején a fiatalabb, elégedettebb, elfoglalt, de alacsony stresszről beszámoló emberek napjai gyorsabban teltek – míg az idősebb, különösen a 60 év feletti, elégedetlen, kevés elfoglaltságról beszámoló és stressztől gyötört polgárok ideje csak vánszorgott.
Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetében 10 hónap alatt fejlesztett vakcinából 3 milliárd adagot gyártana az AstraZeneca.
Egy nemrégiben publikált átfogó holland kutatás szerint egyértelmű az összefüggés a kijárási korlátozások és a koraszülések ritkulása között. Más vizsgálatok ugyanakkor arra mutatnak, hogy a társadalmi izoláció nem mindenütt volt ilyen pozitív hatással a várandós anyákra.
Soknak tűnik? Pedig ez aprópénz ahhoz képest, amennyit akkor kell majd fizetnünk, ha nem csinálunk semmit, és hagyjuk elszabadulni a járványokat.
A kínai lehet az egyetlen gazdaság a G20 csoporton belül, amely 2020-ban növekedni tud, miközben a Nemzetközi Valutaalap szerint a globális gazdaság 4,4 százalékkal zsugorodik.
A pandémia miatt távtanításra kényszerült természettudományos oktatók napi munkáját is könnyíteni kívánja egy magyar közhasznú alapítvány kezdeményezése, amely 2020. október 5-én debütál az interneten.
Egy frissen megjelent tanulmány szerint kevésbé szoronganak a világjárvány miatt azok, akik katasztrófafilmekkel, horrorokkal és világvége-sztorikkal szórakoztatták magukat korábban. Igaz, a Mad Maxhez képest tényleg semmi különös nincs a mostani helyzetben.
A hat vizsgálatból hármat amerikai, kettőt pedig kínai gyógyszercégeknél végeznek, még egy fejlesztést az Oxfordi Egyetem Edward Jenner Intézete jegyez. A magyar kormány az utóbbiból ötmillió adagra már leszerződött.
A jó, kreatív metaforáknak különösen fontos szerepük lehet napjainkban, amikor korábban elképzelhetetlen helyzetekben kerülve kell helyes döntéseket hozni, időben cselekedni. Amikor a tét már nem a rajongók számának növelése, hanem a vírus megfékezése, adott esetben az életben maradás.
A WHO adatai szerint a szezonális influenza idén csaknem felével kevesebb áldozatot követelt a COVID-19-járvány, illetve a pandémia elleni védekezés miatt. A jelenségnek statisztikai okai is vannak: kevesebben mentek orvoshoz.
COVID-19 Tudástérkép és Tudásbázis címmel portált indítottak kedden az MTA Könyvtár és Információs Központ kutatói.