Három Amerikában élő kínai aktivista felhasználói fiókját függesztette fel a járvány alatt különös népszerűségnek örvendő videókonferencia-alkalmazás, a Zoom, A cég indoklása azért, mert a felületen a Tienanmen téri mészárlásról emlékeztek meg, ez pedig Kínában tilos. A Zoom szerint csak engedelmeskedtek a helyi törvényeknek, az 1989-es demokráciapárti diáktüntetések vérbe fojtása pedig tabutémának számít a kommunista Kínában.

A cég azzal védekezik, hogy mint minden világvállalat, a Zoom is köteles megfelelni a helyi törvényeknek, ennek megfelelően járt el most is, és valószínűleg a jövőben is blokkolni fogja azokat a beszélgetéseket, amelyeket az ázsiai ország vezetése nem néz jó szemmel. A Zoom közleményben emellett azt is közzétette, hogy az aktivisták identitását nem szolgáltatták ki a pekingi vezetőségnek.

Kérdéses anonimitás

Ez az anonimitás azonban a cég körül április elején kirobbant botrány miatt aggasztó lehet: az alkalmazásban komoly biztonsági réseket találtak, az Intercept cikke szerint pedig az sem igaz, hogy a videókonferenciák teljes mértékben titkosítottak lennének. A Zoom akkor a hibák és biztonsági rések mielőbbi javítását ígérte.

A Zoom számos más nyugati programmal ellentétben nincs betiltva Kínában, vezetője, az Egyesült Államokban született Eric Yuan maga is kínai származású, bár amerikai állampolgár – viszont a cég rengeteg embert foglalkoztat Kínában, ráadásul rengeteg előfizetője is van az országban. Ez annál is inkább fontos, mert Kínában nem lehet ingyen igénybe venni a szolgáltatást, a telefonszámmal történő regisztráció után pedig még könnyebben követhető a felhasználók aktivitása.

Két amerikai képviselő, Greg Walden és Cathy McMorris mindezek miatt arra szólították fel Yuant, hogy válasszon az amerikai szólásszabadság és a kínai kommunista párt között, erre azonban egyelőre nem kaptak választ – a Zoom közleménye szerint csupán a törvényeknek engedelmeskedik.

A Twitter nem enged

Miközben a kínai kommunikációs nyomás egyre érzékelhetőbbé válik az interneten, a Twitter nyilvánvalóan oldalt választott: a szolgáltató 170 ezer Kína-párti trollfiókot számolt fel, ezek között 23,750 különösen magas aktivitást mutató volt, a többi csak osztotta az előbbiek tweetjeit. A törölt posztok között több olyan is akadt, amely a koronavírus-járványról osztott meg hamis információkat, jellemzően kínai nyelven, a többi a kínai kommunista párt propagandáját közvetítette a világ felé. A Twitter emellett ezernél is több, valószínűleg állami háttérrel működő orosz propagandafiókot is felszámolt.

Kína gyorsan reagált a Twitter-cenzúrára: pénteken azt követelték a cégtől, hogy a felszámolt accountokért cserébe töröljék azokat a felhasználókat is, akik kedvezőtlenül nyilatkoznak az országról, az emigránsokról, illetve a Hong Kongot érintő politikájáról. A kínai külügyminisztérium szóvivője, Hua Csunjing szerint ebben az esetben Kína éppen hogy áldozatnak számít, mert szerinte álhíreket terjesztenek az országról a Twitteren, és ezek beszüntetését kérte a cégtől. A Twitter egyébként is tiltólistán van Kínában, ennek ellenére az ország diplomatái és nagyobb cégei, mint a Huawei is aktívan használják a felületet, igaz, egy kormány által ellenőrzött VPN-kliensen keresztül.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: