Nagyobb eséllyel szenvednek alsó végtagi fekélyektől, csontbetegségektől és a perifériás vénák betegségeitől, akik magasra nőnek felnőtt korukra – derült ki egy 250 ezer ember bevonásával végzett vizsgálatból. Ennek oka elsősorban a perifériás idegrendszer sérülékenysége, ez okozza, hogy a magas emberek gyakrabban szenvednek a végtagok bőr- és csontbetegségeitől. Cserébe viszont a szívük ellenállóbb, így a magasabbaknak az alacsonyaknál ritkábban magas a koleszterinszintje vagy a vérnyomása.

Az orvosi kutatásokban évtizedes hagyománya van a magasság és az egészség összefüggései kutatásának, de mindeddig nem sikerült egyértelműsíteni, hogy azokat a betegségeket, amelyek szignifikánsan gyakrabban fordulnak elő az alacsonyabbak vagy a magasabbak körében, valóban a testi adottságaik okozzák-e, vagy olyan szocioökonómiai tényezők, amelyek eleve hozzájárulhattak ahhoz is, milyen magasra nőttek. A magasságkutatások történetében mindeddig a világ legnagyobb mintáján, 200 ezer fehér és több mint 50 ezer afroamerikai felnőtt bevonásával végzett mostani vizsgálatban a szóban forgó tényezőkkel súlyozták az eredményeket, így az amerikai kutatók által vezetett nemzetközi szerzőgárda szerint vizsgálatuk egyértelműen bizonyítja, hogy önmagában a felnőttkori magasság bizonyos betegségek kockázatát rejti.

A magasabbak eszerint inkább ki vannak téve a szívritmuszavarnak, a bőr fekélyes és egyéb megbetegedéseinek és a mélyvénás betegségeknek, ugyanakkor a szívkoszorúér-megbetegedések, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint kevésbé veszélyezteti őket életük során. Miközben a szív- és érrendszerrel kapcsolatos összefüggéseket eddig is vizsgálták, a bőr- és csontbetegségek és a magasság összefüggéseire mindeddig kevés figyelem irányult. A vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy a magasabbaknak könnyebben sérülnek a perifériás idegei, ezért alakulhatnak ki gyakrabban fekélyek a lábukon.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az összefüggések feltárásához további vizsgálatok szükségesek, mindenesetre több mint száz olyan egészségügyi problémát azonosítottak, amelyek összefügghetnek azzal, hogy felnőtt korára milyen magasra nő valaki.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Felfedezték az agynak azt a részét, amely az ember magasságát és pubertáskorba lépését szabályozza

Bodnár Zsolt tudomány 2021. november 4.

Ahogy egyre szélesebb réteg számára vált elérhetővé az egészséges és bőséges táplálkozás, úgy nőtt az adott társadalmak átlagmagassága – a magyarok átlaga 160 év alatt 14 centiméterrel nőtt. Ha sikerül a mostani felfedezésre gyógyszert fejleszteni, a növekedésben és a pubertás elérésében megkésett gyerekeken is segíteni lehetne.

A választási kampányok ártanak az ember szívének

Dippold Ádám tudomány 2021. május 21.

Az American Heart Association kétnapos konferenciáján kiderült, amit már eddig is sejtettek: a 2016-os amerikai elnökválasztás alatt végzett vizsgálatokból látszik, hogy a szív- és érrendeszeri betegségekkel küzdő választók vérnyomása megemelkedett a kampány idején, és megnövekedett a szívroham kockázata is.

Hosszabb ideig élünk, magasabbak leszünk, és tovább zsugorodik az agyunk – ide vezethet az evolúció a következő tízezer évben

Bodnár Zsolt tudomány 2022. március 2.

Nicholas Longrich evolúcióbiológus összeszedte, milyen fejlődésre számíthat az emberi faj hosszú távon, a múltbeli evolúciós trendek alapján.