Dán kutatók 13 éven keresztül vizsgáltak különböző zajszinttel rendelkező épületekben élő embereket, és kiderült, hogy jelentősen megugrott az időskori demenciával regisztrált betegek száma ott, ahol hangos a közlekedés – ennek az alvászavarokhoz és a stresszhormonokhoz van köze.
A teszt első eredményei nagyon biztatók: azok a glioblasztómás betegek, akik a klinikai vizsgálat első fázisában a kemoterápiás kezelés mellé a Sativex nevű spray-t is megkapták, egy évvel túlélték a kemoterápiát placebóval ötvöző kontrollcsoport tagjait.
Az 53 éves glioblasztómás férfi agyában mindössze 36 nap alatt zsugorodott a harmadára az egyik legveszélyesebbnek tartott daganat, pedig előtte a műtét, a sugárkezelés és a kemoterápia sem segített rajta.
A jelenleg használt egyetlen vakcina, a Mosquirix mindössze 39 százalékos hatásosságú, a BioNTech oltása a tervek szerint 90 százalékos lenne, és nonprofit alapon terjesztenék Afrikában.
Az elhunyt betegek 99 százaléka nem kapta meg az oltást a CDC igazgatója szerint. Az országban a vírus delta variánsa terjed, az oltást leginkább a déli államokban utasítják el. Ahogy terjed a delta, úgy emelkednek a fertőzések, könnyen lehet, hogy ismét maszkot kell majd hordaniuk az embereknek, bár az kétséges, hogy ezt kötelezővé is teszik.
Május óta valamilyen ismeretlen betegség fertőzi az Egyesült Államok keleti és középnyugati államaiban élő madarakat. A kutatók még nem tudják, mi lehet az, de néhány lehetőséget már sikerült kizárniuk.
A pszichológusok hivatalosan még mindig a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar tünetegyüttesének részeként tartják számon az SCT-t, amit a gyakori ábrándozás, bambulás, általános levertség jellemez. Szakértők szerint ez ahhoz vezethet, hogy rengeteg gyereket félrediagnosztizálnak, és feleslegesen tömik őket erős gyógyszerekkel.
Egy friss kutatás szerint a bal és a jobb karon mért vérnyomás magasabb értékének 5 egységnyi különbsége 9 százalékkal nagyobb kockázatot jelent például szívrohamra, és 5 százalékkal növeli a halálos szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Íme az elmúlt egy év, vagyis körülbelül 525 600 perc vázlatos koronavírus-krónikája infografikákkal: hogyan jutott el néhány hónapon belül szinte a világ összes pontjára, hogyan lett a kézfertőtlenítő, a maszk és a fizikai távolságtartás mindennapjaink része, és hogyan váltunk mindannyian házi járványszakértőkké.
A klinikai vizsgálat alanyainak 78 százalékánál sikerült visszafordítani az örökölt látásromlás egy típusát, de arra még a kutatók sem számítottak, hogy a placebót kapott szemben is végbemegy a javulás.
Mióta és mitől van válságban a magyar járványtan? Kikéri-e még a kormányzat az Egészségügyi Szakmai Kollégium véleményét? Prinz Gyula infektológus, a Szent László Kórház Infektológiai Osztályának exfőorvosa volt a Qubit podcastjának vendége.
A nyugati civilizáció tipikus betegségeinek sokszor krónikus gyulladás áll a hátterében, de azt is lehet tudni, hogy a gyulladásgátlás bizonyos fajtái az egészségesekben is fokozzák az idegrendszer rugalmasságát, növelik a kreatív teljesítményt. Magyar kutatók azt vizsgálják, milyen szerepe lehet a kannabisznak a gyulladás csökkentésében, míg a Szilícium-völgy technokratái már marihuánából készült turmixszal kúrálják magukat.
A járványügyi korlátozások miatt nem diagnosztizálnak, így nem is kezelnek számos tuberkulózisos beteget, és ez az ENSZ tbc-ellenes szervezete szerint katasztrofális következményekkel járhat.
Az Európában a járványban elhunytak 17 százalékának semmilyen egyéb betegsége nem volt. Az intenzív osztályokon elhunytak 11 százaléka a 16–49 éves korosztályból kerül ki, 37 százalékuk 50–69 éves.
A koronavírus-járvány megfékezését célzó, sokak mindennapi életét felforgató intézkedések különböző reakciókat váltanak ki: vannak, akik szerint aránytalanul túlreagáljuk a járványt, és korábbi esetekhez vagy a szezonális influenzához hasonlítják a koronavírus-fertőzést. A számok azt mutatják, hogy most sokkal nagyobb a baj.
Ahogy terjed a kór, úgy terjednek a SARS-COV-2 ellen javallott csodaszerek is. A népi gyógyászat adu ásza, a fokhagyma ugyanúgy nem ér semmit a fertőzés ellen, mint a különböző méregdrága varázsitalok, a valódi oltásra pedig még sokat kell várni.
Az ELTE, a Semmelweis és a Debreceni Egyetem is óvatosságra inti a hallgatókat, a WHO ma dönt arról, hogy mekkora a baj globálisan.
A mikrobiom változásai egy sor folyamatot indíthatnak be az ember szervezetében: egyes esetekben ez állhat az elhízás, az Alzheimer-kór és bizonyos ráktípusok mögött is. Egy friss kutatás arra jutott, hogy az emberek egymás mikrobiomjára is hatással vannak, ezzel pedig több olyan betegség is átmehet az egyik személyről a másikra, amelyről korábban azt hitték, hogy nem „ragályos”.
Peter Scott-Morgannek elvben már csak hónapjai vannak hátra, de a legmodernebb technológiákkal igyekeznek életben tartani. A kutatón egy sor műtétet hajtottak már végre, és bár a testéről már lemondott, reményei szerint digitálisan még nagyon sokáig aktív lesz a tudata.
Az Egyesült Államok védelmi bizottsága szerint az éttermek és a vízhálózat különösen sebezhetőnek számít, de a biológiai hadviselés egyéb formáira sincs felkészülve a világ. A biológiai fegyverek ellen nehéz és drága felvenni a harcot, és már egy olyan könnyen hozzáférhető baktérium is komoly problémákat okozhat, mint a szalmonella.
Pszichológus kutatók szerint az emberek sokáig démonokkal és boszorkánysággal magyarázták a betegségeket, és mivel a betegek elüldözése vagy megölése után csökkentek a fertőzések, visszaigazolást is kaptak erről.
Egyre szélesebb körben használnak mesterséges intelligenciát orvosi célokra, azzal viszont, hogy a személyes faktort kiveszik az adminisztrációból, igazságtalanságok születhetnek. Az ok: ami pénzügyileg hatékony, egészségügyi szempontból nem feltétlenül az.
Egyre több kutató vizsgálja, hogy miért romlik sokkal nagyobb ütemben a hajléktalanok egészsége, mint akár a 70 év feletti embereké. Egyes számítások szerint olcsóbb lenne lakást biztosítani nekik, mint amennyit a kezelésükre kell fordítani, de ez ellen még San Franciscóban is tiltakozik a lakosság.
Túl sokáig kezelték áltudományként az allergológiát, de a mogyorókrízis is csak kárcsökkentésre volt jó. Az allergia kialakulásának okait a mai napig keresik, de valószínűnek tűnik, hogy a modern élet tehet róla.
Az egerek alapvetően nem szenvedhetnek Alzheimer-kórban, a kutatók mégis rajtuk akarják vizsgálni a lehetséges gyógymódokat. Új, génmódosított egerek kellenek, mert az a gyógyszer, amely rajtuk segített, nem válik be az embereknél.
Az USA államai közül Louisianában, az európai országok közül Ukrajnában a legrosszabb a helyzet.
Az orvosok, a filozófusok és a laikusok sokszor teljesen mást gondolnak arról, hogy melyik beteget érdemes előrevenni a várólistán. Orvosi etika Philippa Foottól John Rawlson és Immanuel Kanton át Arisztotelészig.
A sarkköri olvadással egyre több metán és szén-dioxid kerül a légkörbe, ezzel is gyorsítva a globális felmelegedést. Ha ez nem lenne elég, a melegedő idő miatt mélyfagyasztott betegségek is felszínre kerülhetnek: Szibériában a lépfene és a bubópestis is felütötte a fejét, és ki tudja, mi rejtőzik még a jég alatt.
A hiányos táplálkozás miatt még ma is előfordulhat a valaha kalózok és matrózok halálát okozó betegség, még akkor is, ha sok zöldséget eszünk, csak épp rosszul.
Mit szólnál hozzá, ha a DNS-ed alapján ingyen megmondanák, milyen betegségek fenyegetnek a jövőben? Az észteknél ez jön.