Egy friss kutatás szerint a bal és a jobb karon mért vérnyomás magasabb értékének 5 egységnyi különbsége 9 százalékkal nagyobb kockázatot jelent például szívrohamra, és 5 százalékkal növeli a halálos szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Íme az elmúlt egy év, vagyis körülbelül 525 600 perc vázlatos koronavírus-krónikája infografikákkal: hogyan jutott el néhány hónapon belül szinte a világ összes pontjára, hogyan lett a kézfertőtlenítő, a maszk és a fizikai távolságtartás mindennapjaink része, és hogyan váltunk mindannyian házi járványszakértőkké.
A klinikai vizsgálat alanyainak 78 százalékánál sikerült visszafordítani az örökölt látásromlás egy típusát, de arra még a kutatók sem számítottak, hogy a placebót kapott szemben is végbemegy a javulás.
Mióta és mitől van válságban a magyar járványtan? Kikéri-e még a kormányzat az Egészségügyi Szakmai Kollégium véleményét? Prinz Gyula infektológus, a Szent László Kórház Infektológiai Osztályának exfőorvosa volt a Qubit podcastjának vendége.
A nyugati civilizáció tipikus betegségeinek sokszor krónikus gyulladás áll a hátterében, de azt is lehet tudni, hogy a gyulladásgátlás bizonyos fajtái az egészségesekben is fokozzák az idegrendszer rugalmasságát, növelik a kreatív teljesítményt. Magyar kutatók azt vizsgálják, milyen szerepe lehet a kannabisznak a gyulladás csökkentésében, míg a Szilícium-völgy technokratái már marihuánából készült turmixszal kúrálják magukat.
A járványügyi korlátozások miatt nem diagnosztizálnak, így nem is kezelnek számos tuberkulózisos beteget, és ez az ENSZ tbc-ellenes szervezete szerint katasztrofális következményekkel járhat.
Az Európában a járványban elhunytak 17 százalékának semmilyen egyéb betegsége nem volt. Az intenzív osztályokon elhunytak 11 százaléka a 16–49 éves korosztályból kerül ki, 37 százalékuk 50–69 éves.
A koronavírus-járvány megfékezését célzó, sokak mindennapi életét felforgató intézkedések különböző reakciókat váltanak ki: vannak, akik szerint aránytalanul túlreagáljuk a járványt, és korábbi esetekhez vagy a szezonális influenzához hasonlítják a koronavírus-fertőzést. A számok azt mutatják, hogy most sokkal nagyobb a baj.
Ahogy terjed a kór, úgy terjednek a SARS-COV-2 ellen javallott csodaszerek is. A népi gyógyászat adu ásza, a fokhagyma ugyanúgy nem ér semmit a fertőzés ellen, mint a különböző méregdrága varázsitalok, a valódi oltásra pedig még sokat kell várni.
Az ELTE, a Semmelweis és a Debreceni Egyetem is óvatosságra inti a hallgatókat, a WHO ma dönt arról, hogy mekkora a baj globálisan.
A mikrobiom változásai egy sor folyamatot indíthatnak be az ember szervezetében: egyes esetekben ez állhat az elhízás, az Alzheimer-kór és bizonyos ráktípusok mögött is. Egy friss kutatás arra jutott, hogy az emberek egymás mikrobiomjára is hatással vannak, ezzel pedig több olyan betegség is átmehet az egyik személyről a másikra, amelyről korábban azt hitték, hogy nem „ragályos”.
Peter Scott-Morgannek elvben már csak hónapjai vannak hátra, de a legmodernebb technológiákkal igyekeznek életben tartani. A kutatón egy sor műtétet hajtottak már végre, és bár a testéről már lemondott, reményei szerint digitálisan még nagyon sokáig aktív lesz a tudata.
Az Egyesült Államok védelmi bizottsága szerint az éttermek és a vízhálózat különösen sebezhetőnek számít, de a biológiai hadviselés egyéb formáira sincs felkészülve a világ. A biológiai fegyverek ellen nehéz és drága felvenni a harcot, és már egy olyan könnyen hozzáférhető baktérium is komoly problémákat okozhat, mint a szalmonella.
Pszichológus kutatók szerint az emberek sokáig démonokkal és boszorkánysággal magyarázták a betegségeket, és mivel a betegek elüldözése vagy megölése után csökkentek a fertőzések, visszaigazolást is kaptak erről.
Egyre szélesebb körben használnak mesterséges intelligenciát orvosi célokra, azzal viszont, hogy a személyes faktort kiveszik az adminisztrációból, igazságtalanságok születhetnek. Az ok: ami pénzügyileg hatékony, egészségügyi szempontból nem feltétlenül az.
Egyre több kutató vizsgálja, hogy miért romlik sokkal nagyobb ütemben a hajléktalanok egészsége, mint akár a 70 év feletti embereké. Egyes számítások szerint olcsóbb lenne lakást biztosítani nekik, mint amennyit a kezelésükre kell fordítani, de ez ellen még San Franciscóban is tiltakozik a lakosság.
Túl sokáig kezelték áltudományként az allergológiát, de a mogyorókrízis is csak kárcsökkentésre volt jó. Az allergia kialakulásának okait a mai napig keresik, de valószínűnek tűnik, hogy a modern élet tehet róla.
Az egerek alapvetően nem szenvedhetnek Alzheimer-kórban, a kutatók mégis rajtuk akarják vizsgálni a lehetséges gyógymódokat. Új, génmódosított egerek kellenek, mert az a gyógyszer, amely rajtuk segített, nem válik be az embereknél.
Az USA államai közül Louisianában, az európai országok közül Ukrajnában a legrosszabb a helyzet.
Az orvosok, a filozófusok és a laikusok sokszor teljesen mást gondolnak arról, hogy melyik beteget érdemes előrevenni a várólistán. Orvosi etika Philippa Foottól John Rawlson és Immanuel Kanton át Arisztotelészig.
A sarkköri olvadással egyre több metán és szén-dioxid kerül a légkörbe, ezzel is gyorsítva a globális felmelegedést. Ha ez nem lenne elég, a melegedő idő miatt mélyfagyasztott betegségek is felszínre kerülhetnek: Szibériában a lépfene és a bubópestis is felütötte a fejét, és ki tudja, mi rejtőzik még a jég alatt.
A hiányos táplálkozás miatt még ma is előfordulhat a valaha kalózok és matrózok halálát okozó betegség, még akkor is, ha sok zöldséget eszünk, csak épp rosszul.
Mit szólnál hozzá, ha a DNS-ed alapján ingyen megmondanák, milyen betegségek fenyegetnek a jövőben? Az észteknél ez jön.