Hankó Zoltán, a kamara elnöke szerint a globális és európai válságtényezőkön túl az sem tesz jót a helyzetnek, hogy a közfinanszírozott gyógyszerek ára Magyarországon 2007 óta lényegében változatlan, és az inflációt sem követi a rendszer.
Az idősebb korosztályban jó eredményekkel tesztelték a biotechnológiai vállalat oltását az alsó légúti megbetegedések tüneteinek megelőzésében. A vakcina ugyanazt az mRNS-technológiát használja, mint a korábban fejlesztett Covid-19 elleni oltások.
Lezárások ide, kötelező maszkhasználat oda, az emberek az elmúlt három évben is annyi kórokozóval találkoztak, hogy az immunrendszerüknek esélyük sem volt ellustulni. De akkor mi okozza a most tomboló, főként gyerekeket megbetegítő járványokat?
Az emberi Alzheimer-kórra jellemző agyi elváltozásokat korábban még soha nem mutatták ki állatokon, de most három delfinfajnál is ilyenekre bukkantak. Ez arra utal, hogy a demens csoportvezetők eltévedése vezethet a cetfélék tömeges partra vetődéséhez és pusztulásához.
A ritka genetikai betegségek diagnosztizálása ma átlagosan öt évet vesz igénybe, ami a gyerekek fejlődése mellett a családokra és az egészségügyi rendszerre is feleslegesen nagy terhet ró.
A téli betegségszezonban agyba-főbe reklámozott vitamininfúziók, immunerősítő gyümölcsitalok, nagy mennyiségben szedett C-vitamin vagy gigantikus multivitamin-dózisok helyett a dietetikus és az élelmiszermérnök is a kiegyensúlyozott táplálkozást ajánlja a téli hónapokra, bár egy kis plusz D-vitamin azért nem árt.
A genomot sejtmagba csomagoló térbeli szerkezetet és annak működését csak mostanában kezdjük igazán megérteni, de az már látszik, hogy ennek feltárása segíthet megérteni a vírusos fertőzések lefolyását és egyes betegségek okait.
Ellenőriznék az egészségügyi tartalmakat, és a megbízható szakemberek videóit jóváhagyással jelölnék. Ezzel a felhasználók jobb minőségű kontenthez jutnak, az orvosok, ápolók és más egészségügyi szolgáltatók kommunikációja pedig átláthatóbbá válhat a platformon.
Neurológiai, hangulati, légzési rendellenességeket, hangproblémákat és gyermekkori betegségeket, köztük az autizmust szűrnék a mesterséges intelligenciára épített alkalmazással.
Az Alzheimer Szövetség az eddigi legbiztatóbb gyógymódnak nevezte az Eisai nevű japán gyógyszercég antitest-terápiáját, amely másfél év alatt 27 százalékkal csökkentette a kognitív funkciók romlását a vizsgálat első eredményei szerint.
Nagy-Britanniában már 12 gyerek szorult májátültetésre az adenovírus-fertőzés okozta hepatitisz miatt, amely eddig 22 gyerek halálát okozta világszerte. Két független kutatás most ugyanazt a vírust mutatta ki a fertőzöttek vérében: az AAV2 szinte mindenkit megfertőz gyerekkorban, de eddig nem tudták, hogy betegséget okozna.
Van, akit épp betegsége segít hozzá egyedülálló sikerekhez, és van, akit egyetlen tollvonással egészségessé lehet nyilvánítani. Rózsa Lajos evolúcióbiológus immár videón és podcastban is elérhető Qubit Live-előadásában magyarázza el, hogy a homoszexualitás még a betegségek egyébként vitatható kritériumrendszere alapján sem tekinthető kórosnak.
A legtöbb krónikus betegség, különösen a demencia, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága jelentősen nőtt az elmúlt tíz évben. A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A Harvard kutatói szerint a kutatás eredményei alapján a jövőben akár kezelni is lehet a tüneteket olyan esetekben, amikor már azok jelentenek veszélyt a betegre – például túl magas láz vagy kóros étvágytalanság esetén.
A Birminghami Egyetem klinikájának kutatóorvosa szerint sikerült megtalálni azt a jellemző tünetet, amely lehetővé teszi a degeneratív idegrendszeri betegség korai diagnózisát, így a kór súlyosbodását megakadályozó vagy legalábbis a hanyatlást lelassító terápiák minél előbbi megkezdését is.
Régóta kutatják, mégsem sikerült eddig egyértelműen kimutatni a magasság és különféle betegségek összefüggéseit. Most 250 ezer résztvevő adatait vetették egybe egy vizsgálatban, úgy tűnik tényleg vannak összefüggések.
Az elmúlt napokban Csehországban és Szlovákiában is megjelent a majomhimlő, amelynek tüneteit könnyű összekeverni a jól ismert bárányhimlő jeleivel. Itt az útmutató.
Beteg ez a gyerek, vagy csak szeleburdi? A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar a világ legvitatottabb betegségei közé tartozik, mára mégis az egyik leggyakrabban kezelt gyerekpszichiátriai problémának számít. Az ADHD mögött az agy jelátviteli rendellenességét sejtik, mégis a tünetek alapján diagnosztizálják, a szakemberek szerint gyakran tévesen. Mi a baj, és hogyan lehetne kezelni?
Az elmúlt években egyre népszerűbb kutyafajtának számít a mopsz, de egy friss kutatás szerint csaknem dupla annyiszor kell vele orvoshoz fordulni, mint más fajtájú kutyákkal. Az ok nem túl meglepő módon a kutya sajátos fejformájában keresendő.
Ez lesz az első kísérlet, amelyben közvetlenül az emberi szervezeten belül alkalmazzák a CRISPR új, biztonságos változatát, a bázisszerkesztést. A vizsgálatra örökletes magas koleszterinszinttel lehet jelentkezni, és az állatkísérletek alapján egy egyszeri injekcióval megelőzhetők lesznek a veszélyes szívbetegségek.
Nemcsak Amerikában, hanem számos európai országban találtak hasonló eseteket. A kullancscsípés nem feltétlenül okoz betegséget, és ha időben eltávolítják a vérszívót, a fertőzés esélye minimálisra csökken.
Az USA, Spanyolország vagy Hollandia mellett a legtöbb megbetegedést Nagy-Britanniában észlelték, ahol több esetben májátültetésre is szorultak a fertőzött gyerekek. A szakértők szerint aggasztó, hogy az eseteket nem a hepatitisszel általában összefüggő vírusok okozzák.
Egy nagyszabású vizsgálat kiderítette, hogy az életük során az emberek 90 százalékát megfertőző Epstein–Barr-vírus a fertőzés után 32-szeresére növeli a sclerosis multiplex kialakulásának kockázatát. Ez felveti annak lehetőségét, hogy egy EBV elleni oltás lényegében megelőzheti az MS kialakulását.
A koronavírusok és az influenzavírusok alapvetően eltérő működésű RNS-vírusok, amelyek nem képesek egymással kombinálódni. Maga a kettős fertőzés viszont egyáltalán nem ritka: a SARS-CoV-2 koronavírus felbukkanása előtt is számtalanszor előfordulhatott, hogy valamelyik nátha-koronavírus és szezonális influenzavírus valakit egyszerre fertőzzön meg.
Az 1908-ban előkerült ötvenezer éves csontok alapján a kutatók eddig azt hitték, hogy a hatvan év körüli neandervölgyit ízületi gyulladás kínozta, egy friss elmélet szerint azonban brucellózis végzett vele, ez okozta a csontjain az elváltozásokat.
A tesztek során egy széles körben használt HIV-gyógyszerrel kombinálva bizonyult hatásosnak a készítmény.
Az álmok általában a traumafeldolgozás fontos terepét jelentik, a magyar covidosoktól gyűjtött álmok azonban ritkán mutatták a feldolgozás jeleit. Jellegzetes közös témák is megjelentek a koronavírussal betegeskedők álmaiban, gyakori volt például a találkozás a már halott hozzátartozókkal, derül ki Kőszeg Sára pszichológus álomkutatásából.
Dán kutatók 13 éven keresztül vizsgáltak különböző zajszinttel rendelkező épületekben élő embereket, és kiderült, hogy jelentősen megugrott az időskori demenciával regisztrált betegek száma ott, ahol hangos a közlekedés – ennek az alvászavarokhoz és a stresszhormonokhoz van köze.
A teszt első eredményei nagyon biztatók: azok a glioblasztómás betegek, akik a klinikai vizsgálat első fázisában a kemoterápiás kezelés mellé a Sativex nevű spray-t is megkapták, egy évvel túlélték a kemoterápiát placebóval ötvöző kontrollcsoport tagjait.
Az 53 éves glioblasztómás férfi agyában mindössze 36 nap alatt zsugorodott a harmadára az egyik legveszélyesebbnek tartott daganat, pedig előtte a műtét, a sugárkezelés és a kemoterápia sem segített rajta.
A jelenleg használt egyetlen vakcina, a Mosquirix mindössze 39 százalékos hatásosságú, a BioNTech oltása a tervek szerint 90 százalékos lenne, és nonprofit alapon terjesztenék Afrikában.
Az elhunyt betegek 99 százaléka nem kapta meg az oltást a CDC igazgatója szerint. Az országban a vírus delta variánsa terjed, az oltást leginkább a déli államokban utasítják el. Ahogy terjed a delta, úgy emelkednek a fertőzések, könnyen lehet, hogy ismét maszkot kell majd hordaniuk az embereknek, bár az kétséges, hogy ezt kötelezővé is teszik.
Május óta valamilyen ismeretlen betegség fertőzi az Egyesült Államok keleti és középnyugati államaiban élő madarakat. A kutatók még nem tudják, mi lehet az, de néhány lehetőséget már sikerült kizárniuk.
A pszichológusok hivatalosan még mindig a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar tünetegyüttesének részeként tartják számon az SCT-t, amit a gyakori ábrándozás, bambulás, általános levertség jellemez. Szakértők szerint ez ahhoz vezethet, hogy rengeteg gyereket félrediagnosztizálnak, és feleslegesen tömik őket erős gyógyszerekkel.
Egy friss kutatás szerint a bal és a jobb karon mért vérnyomás magasabb értékének 5 egységnyi különbsége 9 százalékkal nagyobb kockázatot jelent például szívrohamra, és 5 százalékkal növeli a halálos szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Íme az elmúlt egy év, vagyis körülbelül 525 600 perc vázlatos koronavírus-krónikája infografikákkal: hogyan jutott el néhány hónapon belül szinte a világ összes pontjára, hogyan lett a kézfertőtlenítő, a maszk és a fizikai távolságtartás mindennapjaink része, és hogyan váltunk mindannyian házi járványszakértőkké.
A klinikai vizsgálat alanyainak 78 százalékánál sikerült visszafordítani az örökölt látásromlás egy típusát, de arra még a kutatók sem számítottak, hogy a placebót kapott szemben is végbemegy a javulás.
Mióta és mitől van válságban a magyar járványtan? Kikéri-e még a kormányzat az Egészségügyi Szakmai Kollégium véleményét? Prinz Gyula infektológus, a Szent László Kórház Infektológiai Osztályának exfőorvosa volt a Qubit podcastjának vendége.
A nyugati civilizáció tipikus betegségeinek sokszor krónikus gyulladás áll a hátterében, de azt is lehet tudni, hogy a gyulladásgátlás bizonyos fajtái az egészségesekben is fokozzák az idegrendszer rugalmasságát, növelik a kreatív teljesítményt. Magyar kutatók azt vizsgálják, milyen szerepe lehet a kannabisznak a gyulladás csökkentésében, míg a Szilícium-völgy technokratái már marihuánából készült turmixszal kúrálják magukat.
A járványügyi korlátozások miatt nem diagnosztizálnak, így nem is kezelnek számos tuberkulózisos beteget, és ez az ENSZ tbc-ellenes szervezete szerint katasztrofális következményekkel járhat.
Az Európában a járványban elhunytak 17 százalékának semmilyen egyéb betegsége nem volt. Az intenzív osztályokon elhunytak 11 százaléka a 16–49 éves korosztályból kerül ki, 37 százalékuk 50–69 éves.
A koronavírus-járvány megfékezését célzó, sokak mindennapi életét felforgató intézkedések különböző reakciókat váltanak ki: vannak, akik szerint aránytalanul túlreagáljuk a járványt, és korábbi esetekhez vagy a szezonális influenzához hasonlítják a koronavírus-fertőzést. A számok azt mutatják, hogy most sokkal nagyobb a baj.
Ahogy terjed a kór, úgy terjednek a SARS-COV-2 ellen javallott csodaszerek is. A népi gyógyászat adu ásza, a fokhagyma ugyanúgy nem ér semmit a fertőzés ellen, mint a különböző méregdrága varázsitalok, a valódi oltásra pedig még sokat kell várni.
Az ELTE, a Semmelweis és a Debreceni Egyetem is óvatosságra inti a hallgatókat, a WHO ma dönt arról, hogy mekkora a baj globálisan.
A mikrobiom változásai egy sor folyamatot indíthatnak be az ember szervezetében: egyes esetekben ez állhat az elhízás, az Alzheimer-kór és bizonyos ráktípusok mögött is. Egy friss kutatás arra jutott, hogy az emberek egymás mikrobiomjára is hatással vannak, ezzel pedig több olyan betegség is átmehet az egyik személyről a másikra, amelyről korábban azt hitték, hogy nem „ragályos”.
Peter Scott-Morgannek elvben már csak hónapjai vannak hátra, de a legmodernebb technológiákkal igyekeznek életben tartani. A kutatón egy sor műtétet hajtottak már végre, és bár a testéről már lemondott, reményei szerint digitálisan még nagyon sokáig aktív lesz a tudata.
Az Egyesült Államok védelmi bizottsága szerint az éttermek és a vízhálózat különösen sebezhetőnek számít, de a biológiai hadviselés egyéb formáira sincs felkészülve a világ. A biológiai fegyverek ellen nehéz és drága felvenni a harcot, és már egy olyan könnyen hozzáférhető baktérium is komoly problémákat okozhat, mint a szalmonella.
Pszichológus kutatók szerint az emberek sokáig démonokkal és boszorkánysággal magyarázták a betegségeket, és mivel a betegek elüldözése vagy megölése után csökkentek a fertőzések, visszaigazolást is kaptak erről.
Egyre szélesebb körben használnak mesterséges intelligenciát orvosi célokra, azzal viszont, hogy a személyes faktort kiveszik az adminisztrációból, igazságtalanságok születhetnek. Az ok: ami pénzügyileg hatékony, egészségügyi szempontból nem feltétlenül az.
Egyre több kutató vizsgálja, hogy miért romlik sokkal nagyobb ütemben a hajléktalanok egészsége, mint akár a 70 év feletti embereké. Egyes számítások szerint olcsóbb lenne lakást biztosítani nekik, mint amennyit a kezelésükre kell fordítani, de ez ellen még San Franciscóban is tiltakozik a lakosság.