A Demokratikus AI új módszert talált a közpénzek újraelosztására, és többen szavaztak rá, mint az emberi politikákra

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A DeepMind mesterséges intelligenciával (AI) megtámogatott rendszere, a Demokratikus AI megtalálta a közpénzek újraelosztásának legnépszerűbb politikai módszerét – állítja a Google anyacégéhez, az Alphabethez tartozó vállalat.

A több mint 4000 embertől, valamint számítógépes szimulációkból tanult mesterséges intelligenciát egy négyszereplős online gazdasági játékban képezték ki. Ebben a játékosok különböző pénzösszegekkel indultak, és el kellett dönteniük, mennyivel járulnak hozzá egy közpénzalap gyarapításához, amelyből végül részesedést kapnak. Emellett a kedvenc közpénz-elosztási politikájukról is szavaztak.

Az egyes játszmák során a felhalmozott vagyont három hagyományos újraelosztási paradigma (szigorú egalitárius, libertárius és liberális egalitárius) alapján osztották újra a játékosok között, de egy negyedik módszert is teszteltek: az emberközpontú újraelosztási mechanizmust (HCRM), amelyet a Demokratikus AI megerősítéses mélytanulással fejlesztett ki, az emberektől és az emberi viselkedést utánzó virtuális ágensektől tanultak alapján.

Az AI által kidolgozott politika a játékosok közötti vagyoni különbségeket igyekezett csökkenteni azáltal, hogy a közpénzek szétosztásánál figyelembe vette, hogy a játékosok mennyivel járultak hozzá az alaphoz. Ha egy játékos nem adta be a közös kasszába a kezdeti pénzének legalább a felét, akkor szinte semmit nem kapott vissza – a rendszer ezzel riasztotta el az ingyenélőket.

Az eredmények azt mutatják, hogy az AI által kitalált újraelosztási politika népszerűbb volt a játékosok körében, mint bármelyik hagyományos módszer. „A mesterséges intelligencia felfedezett egy olyan mechanizmust, amely helyreállította a kezdeti vagyoni egyensúlytalanságot, szankcionálta az ingyenélőket, és sikeresen megnyerte a többségi szavazást” – írták a kutatók, akik egyben arra is figyelmeztetnek, hogy munkájuk nem a mesterséges intelligenciával történő kormányzás jelenségét igyekszik népszerűsíteni.

Annette Zimmermann, a brit Yorki Egyetem politikai filozófusa szerint ráadásul a Demokratikus AI javaslata nem is feltétlenül egyedülálló a közgazdaságban, és a kutató óva intett attól, hogy a demokráciára mint a preferenciák kielégítését célzó, a legnépszerűbb politikákra összpontosító rendszerre gondoljunk. „A demokrácia nemcsak a győzelemről, az embereknek legjobban tetsző politikák végrehajtásáról szól, hanem olyan folyamatok létrehozásáról is, amelyek során a polgárok egyenrangú felekként találkozhatnak és tanácskozhatnak egymással” – mondta Zimmermann a New Scientistnek.

Míg a kutatók attól tartanak, hogy a többségi álláspontot képviselő AI-javaslatok figyelmen kívül hagyhatják a kisebbségi csoportok igényeit, Mathias Risse, a Harvard Egyetem politológusa szerint már az a demokráciák legnagyobb veszélye, hogy a többség is elveszíti a hangját a gazdasági elit szűk kisebbségének uralkodása miatt, így a nagyobb tömegek is kiszorulnak a politikai folyamatokból.