Úgy változtatják a hangjukat a pápaszemes pingvinek, hogy jobban hasonlítson a társaikéhoz
Mindeddig csak néhány fajnál, például az embernél tapasztalták azt a képességet, hogy idővel képesek hasonulni a partnereikhez és a tágabb közösséghez, amelyben élnek. Nemrég a Torinói Egyetem kutatócsoportja három éven keresztül három különböző pápaszemespingvin-kolóniánál (Spheniscus demersus) tapasztalta, hogy az idők folyamán úgy változtatják meg a hangjukat, hogy jobban hasonlítson a társaikéhoz.
A Luigi Baciadonna, a Torinói Egyetem állatok viselkedésével foglalkozó kutatója vezetésével elvégzett kutatás eredményeit szerdán a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban tették közzé.
A kutatók az egyik pingvinkolónia viselkedési mintázatait is vizsgálták, hogy megnézzék, melyik pingvinek alkotnak párokat, és kik viselkednek egymással barátságosan egy kolónián belül. Ezután elemezték a különféle hangjelzéseket, amelyeket a pingvinek hallatnak, amikor magányosak vagy amikor a társaikat hívják. Négy jól elkülöníthető hangjelet hasonlítottak össze, többek között a jelzések gyakorisága és amplitúdója alapján. Azt találták, hogy a kolóniában élő párok hangjelzése az idők során hasonult egymáséhoz, és azoknak a pingvineknek is elkezdett egymáshoz idomulni a hangjuk, akik gyakrabban hallották egymás jelzéseit.
Ez az alkalmazkodás a pingvinek számára könnyebbé teheti párjuk és társaik megtalálását a kolóniában. Baciadonna szerint ezt legegyszerűbben ahhoz lehetne hasonlítani, mint amikor az emberek a barátaikkal egy zajos bárban ülnek, és megpróbálnak úgy beszélni, hogy hatékonyabb lehessen a kommunikáció.
A hangjelzések környezeti hatásokra válaszul történő modulálását vokális vagy hangbéli alkalmazkodásnak is nevezik a kutatók, és a vokális tanulás, vagyis az új hangok tanulás vagy imitáció általi elsajátításának egyik kulcsfontosságú eleme.
Baciadonna szerint ez az alkalmazkodás a csoportkohéziót és az egyes pingvinek közötti társas kapcsolatokat is segítheti. Sara Torres Ortiz, a németországi Max Planck Ornitológiai Intézet kutatója szerint nagyon érdekes ez az eredmény, mert ezzel megtalálhatták a választ arra, hogyan fejlődik a vokális tanulás, és milyen szelekciós nyomás lehet a hátterében.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: