Embermódra csevegnek egymással a pingvinek

A pingvinek kommunikációjában is működik a Zipf- és a Menzerath–Altmann-törvény, ez pedig azt jelenti, hogy az állatok bizonyos szempontból hasonlóan kommunikálnak, mint az emberek – derült ki a Torinói Egyetem friss kutatásából. Ez az első eset, amikor főemlősökön kívül figyelték meg ezeknek a szabályoknak a működését. 

A pingvinek által gyakrabban használt „szavak” rövidebbek, a hosszabb „kifejezések” pedig több, de rövidebb szótagból állnak, ez pedig megfelel az emberi nyelvben is megfigyelt Zipf-törvénynek, illetve a Menzerath–Altmann-törvénynek. Az előbbi, George Zipf amerikai nyelvészről elnevezett törvény szerint a nyelvekben az egyes szavak gyakorisága fordítottan arányos a gyakorisági táblában lévő rangjukkal, vagyis egy természetes nyelvben a legtöbbször előforduló szó kétszer olyan gyakori, mint a második leggyakoribb, háromszor olyan gyakori, mint a harmadik, és így tovább.  Az utóbbi, Paul Menzerath-ról és Gabriel Altmannról elnevezett szabály értelmében egy-egy nyelvi konstrukció méretének növekedése az összetevők méretének csökkenésével jár (minél hosszabb egy mondat, annál rövidebbek az azt alkotó egységek), és ez fordítva is igaz. 

Livio Favaro, a Torinói Egyetem pingvinkutatója három különböző pingvinkolóniát figyelt meg, ennek alapján jutott arra, hogy a fenti kommunikációs törvények a főemlősökön kívül más fajoknál is érvényesek. A kutatás során 28 felnőtt pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus) kommunikációját vizsgálták. A kutató szerint ezeknek az Afrikában élő  pingvineknek a kommunikációja azért is érdekes, mert jóval kisebb hangterjedelemmel rendelkeznek, mint az énekesmadarak, ennek ellenére rengeteg információt képesek közölni egymással.

Pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus), az egyetlen Afrikában élő pingvinfajFotó: Harald Süpfle/Wikimedia Commons

Favaro szerint ez is arra mutat, hogy az előbbi törvények univerzálisak lehetnek, és nem kizárólag az emberi kommunikációra érvényesek – ezt az is alátámasztja, hogy a Zipf-törvény egy értelmetlen, véletlenszerűen generált szövegre is igaz, ha abban szónak tűnő karakterhalmazok szerepelnek. Stuart Semple, a Roehamptoni Egyetem primatológusa majmokkal végzett hasonló kísérleteket: szerinte a pingvinkutatók felfedezése is arra mutat, hogy az állatok is a lehető leghatékonyabban próbálnak kommunikálni egymással – ami nem is csoda, hiszen így tudnak optimálisan gazdálkodni az energiájukkal. 

Előbb a pingvinek, aztán a marslakók

Ha a Zipf-törvény valóban univerzálisnak tekinthető az információközlésben, annak a pingvineken is túlmutató szerepe lehet. A korábbiakban palackorrú delfinek és hosszúszárnyú bálnák kommunikációját figyelték meg a kutatók, de akkor még nem tudták minden kétséget kizáróan megállapítani a törvény működését az állatok kommunikációjában (ennek ellenére erős volt a gyanú, hogy a delfinek beszéde ezen törvényszerűségek alapján működik). A SETI kutatói a Zipf-törvényt a sikeres kommunikáció szükséges, de nem elégséges feltételének tekintették, de ha a törvény univerzálisnak bizonyul, az a földön kívüli kommunikáció kutatásában is fontos előrelépést jelenthet, hiszen legalábbis elvben el tudjuk dönteni egy jelsorozatról, hogy információt hordoz-e, vagy random hablaty csupán. 

Annak ellenére, hogy még egy véletlenszerűen generált szövegre is érvényes a törvény, a csecsemők és az újszülött delfinek kommunikációjában például nem tapasztalható; ennek ellenére az a tény, hogy mégis megfigyelhető egy jelsorozatban, már jelentheti azt, hogy értelmes forrásból származik. Laurence Doyle asztrofizikus szerint akármilyen fejlett forrásból is érkezzen egy üzenet, az információelmélet alapvető törvényeinek meg kell felelnie – ami azt is jelenti, hogy hiába nem tudjuk pontosan, mit mondanak egymásnak a pingvinek vagy a bálnák, azt legalább tudjuk, hogy valamiféle kommunikáció zajlik. Ha pedig az űrből érkezne a Földre valamilyen üzenet, annyit legalább talán meg lehetne róla állapítani, hogy valamilyen információt tartalmaz. 

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!