
100 ezer dollárt ért a palackorrú delfinek eddig nem ismert füttyjeleinek megfejtése
A Coller-Dolittle-díj a fajok közötti kétirányú kommunikáció kutatásait ismeri el.
A Coller-Dolittle-díj a fajok közötti kétirányú kommunikáció kutatásait ismeri el.
A zajokat teljesen kiszűrő fejhallgatók jobb zenehallgatási élményt nyújtanak, de úgynevezett hallásfeldolgozási zavar kialakulását is okozhatják, amikor a környezet hangjait nem tudjuk pontosan azonosítani.
Nem kell a pöttyöket számolgatni, vagy nyakörvekkel kísérletezni, hiszen úgy tűnik, a leopárdok üvöltésében egyéni elemek is vannak, amelyek alapján azonosítani és követni lehet egy-egy példányt.
Szombaton Butch Wilmore amerikai űrhajós arra lett figyelmes, hogy az űrhajó hangszórójából furcsa zajok szűrődnek ki. A Starliner pénteken legénység nélkül tér haza a Nemzetközi Űrállomásról pozícionáló fúvókáinak megbízhatatlansága miatt.
Argentin biofizikusok szerint a madarak az emberekhez hasonlóan álmukban dolgozzák fel éberen megélt konfliktusaikat.
Milyen Budapest hangtájképe? Hogy néz ki egy nagyváros akusztikus ökológiája? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában a Hangkert podcast alkotói közösségével beszélget Édes Balázs urbanista.
Vajon ténylegesen halljuk a csendet, vagy csak a hangok hiányából következtetünk rá? Évszázados filozófiai vita, de egy friss kutatásban igyekeztek pontot tenni az ügy végére.
Az Amerikai Akusztikai Társaság Chicagóban rendezett 2023-as kongresszusán prezentált megfigyelési eredményt még nem sikerült megmagyarázni.
Egy műkígyóval tréfálták meg az állatok egy csoportját, és megfigyelték, milyen reakciókat és milyen sorrendben adnak a fenyegetésre.
A panaszos növényhangok emberi füllel nem érzékelhetők, mert frekvenciájuk 40-80 kHz, miközben az emberi hallás felső határa 20 kHz körül mozog. A rovarok vagy az apró emlősök viszont érzékelhetik ezeket a hangokat, amik izraeli kutatók szerint még az állatok viselkedését is befolyásolhatják. Hallga csak!
Legalábbis egy új elmélet szerint az arboreális mozgás adhatta a főemlősöknek a mássalhangzók képzéséhez szükséges képességeket, amelyekre az emberi beszéd is alapulhatott.
Korábban nem tudták, hogy a hidasgyík vagy a brazil vízigilisztagőte képes hangot kiadni, de mint kiderült, tud. Az, hogy négy különböző klád tagjainál mutatták ki, hogy képes az akusztikus kommunikációra, azt jelenti, hogy ez a képesség legalább 407 millió éve alakult ki az állatokban.
Egy friss kutatás szerint az állatok minden előképzettség nélkül képesek voltak felismerni a szabályos ütemeket. Ez még a főemlősöknek sem megy, a felfedezés segíthet megérteni az emberi muzikalitás és beszéd kialakulását is.
A Dán Műszaki Egyetem kutatócsoportja az európai űrügynökség műholdas SWARM missziójának adatait tette hallhatóvá.
Madarat hangjáról, embert barátjáról.