Orgonahangolók feljegyzései segítettek a klímakutatóknak a hőmérsékletváltozás felderítésében
A brit orgonahangolók évtizedekre menően precízen rögzítették a templomok hőmérsékleti viszonyait, a feljegyzéseik aranybányának bizonyultak.
A brit orgonahangolók évtizedekre menően precízen rögzítették a templomok hőmérsékleti viszonyait, a feljegyzéseik aranybányának bizonyultak.
Pályája során, Nashville-től New York-ig jelentősen átalakult a szupersztár beszéde, és ezt most már akusztikai kutatás is igazolja. Alkalmazkodás és a társadalmi pozíció megváltozása állhat a változás mögött.
Emberi füllel nem hallható tartományokat is használnak, és képesek alkalmazkodni a környezetük hangerejéhez, akusztikai viszonyaihoz.
Kutatók megfigyelték, ahogy nőstény lepkék paradicsomokkal „vitatják meg”, hova rakhatják a petéiket.
A Coller-Dolittle-díj a fajok közötti kétirányú kommunikáció kutatásait ismeri el.
A zajokat teljesen kiszűrő fejhallgatók jobb zenehallgatási élményt nyújtanak, de úgynevezett hallásfeldolgozási zavar kialakulását is okozhatják, amikor a környezet hangjait nem tudjuk pontosan azonosítani.
Nem kell a pöttyöket számolgatni, vagy nyakörvekkel kísérletezni, hiszen úgy tűnik, a leopárdok üvöltésében egyéni elemek is vannak, amelyek alapján azonosítani és követni lehet egy-egy példányt.
Szombaton Butch Wilmore amerikai űrhajós arra lett figyelmes, hogy az űrhajó hangszórójából furcsa zajok szűrődnek ki. A Starliner pénteken legénység nélkül tér haza a Nemzetközi Űrállomásról pozícionáló fúvókáinak megbízhatatlansága miatt.
Argentin biofizikusok szerint a madarak az emberekhez hasonlóan álmukban dolgozzák fel éberen megélt konfliktusaikat.
Milyen Budapest hangtájképe? Hogy néz ki egy nagyváros akusztikus ökológiája? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában a Hangkert podcast alkotói közösségével beszélget Édes Balázs urbanista.
Vajon ténylegesen halljuk a csendet, vagy csak a hangok hiányából következtetünk rá? Évszázados filozófiai vita, de egy friss kutatásban igyekeztek pontot tenni az ügy végére.
Az Amerikai Akusztikai Társaság Chicagóban rendezett 2023-as kongresszusán prezentált megfigyelési eredményt még nem sikerült megmagyarázni.
Egy műkígyóval tréfálták meg az állatok egy csoportját, és megfigyelték, milyen reakciókat és milyen sorrendben adnak a fenyegetésre.
A panaszos növényhangok emberi füllel nem érzékelhetők, mert frekvenciájuk 40-80 kHz, miközben az emberi hallás felső határa 20 kHz körül mozog. A rovarok vagy az apró emlősök viszont érzékelhetik ezeket a hangokat, amik izraeli kutatók szerint még az állatok viselkedését is befolyásolhatják. Hallga csak!
Legalábbis egy új elmélet szerint az arboreális mozgás adhatta a főemlősöknek a mássalhangzók képzéséhez szükséges képességeket, amelyekre az emberi beszéd is alapulhatott.