David Attenborough-ról nevezték el a legelső ismert ragadozó állatot

A közép-angliai Leicestershire megye Charnwood nevű erdejében fedezték fel azt a fosszíliát, amely egy olyan állatot örökít meg, amely nagyjából 20 millió évvel az eddig legősibb ragadozónak tartott állat előtt élt. Mivel a fiatal David Attenborough ebben az erdőben vadászott fosszíliákra iskolás korában, a paleontológusok róla nevezték el az ősi csápos fajt.

Az Auroralumina attenboroughii nevének első fele hajnali lámpást jelent latinul, ami egyrészt a korára utal (az élet hajnala), másrészt a formájára, ugyanis leginkább egy égő fáklyához hasonlítható. Az állat a feltételezések szerint sűrű csápjait használta a Föld korai óceánjaiban a táplálék megragadására. Az 560 millió éves példány a modern korallokat, medúzákat és anemónákat is magába foglaló csoporthoz tartozik, és felfedezése kérdéseket vet fel arról, hogy a modern állatcsoportok mikor jelentek meg a Földön.

„Általánosan elfogadott nézet, hogy a modern állatcsoportok, mint a medúzák 540 millió évvel ezelőtt, a kambriumi robbanás során jelentek meg. Ez a ragadozó azonban 20 millió évvel megelőzte azt” – mondta a Guardiannek Phil Wilby, a British Geological Survey paleontológiai vezetője. Mint elmondta, ez a legkorábbi élőlény, amelyről tudható, hogy csontvázzal rendelkezett.

Az Oxfordi Egyetem Természettudományi Múzeumának munkatársa, Frankie Dunn szerint a fosszília semmihez sem hasonlítható, amit eddig találtak a fosszíliák között – az ugyanabból a korszakból feljegyzett fosszíliák testfelépítése egyáltalán nem hasonlít az élő állatokéhoz, míg az Auroralumina attenboroughii egyértelműen csontvázas és csápos ragadozó volt.

Attenborough-ról egyébként már több mint 40 fajt neveztek el, egy madagaszkári szitakötőtől kezdve a csak a dél-walesi Brecon Beacons-hegységben található, pitypangszerű hölgymálig.