Európai őslénykutatók szokatlan módszerrel vizsgálták a dinoszauruszok felemelkedését: ürülék és hányás fosszíliákat elemeztek, amiből a dinoszauruszok és más állatok táplálkozására, valamint a környezetük megváltozására tudtak következtetni.
Egy ragadozó cápát, amely a Bermudák közelében úszkált, felfalt egy nála nagyobb cápa, a hozzá erősített nyomkövető eszközzel együtt. A tudósok szerint ez az első ilyen eset, amiről bizonyítékunk van.
Elpusztult állatok májmintáit elemezték a kutatók, amiből kiderült, hogy a kihelyezett irtószerek egy része nem a kártevőkkel végez.
Az Exeteri Egyetem friss kutatása szerint a madarak azért fosztogatnak a városban, mert az emberi táplálék könnyen hozzáférhető, de ha szabadon dönthetnek, inkább halat és kagylót ennének.
Az idegenekre utaló Alienacanthus néven lajstromozott őslényről most derült ki, hogy az uszonytüskéknek tartott képletei alsó állkapcsának részei.
A tengeri vidra és a lazac lett a partmenti ragadozók első számú zsákmánya.
Vulkáni törmelék konzerválta a fosszíliát, ami megmutatja, hogy a krétakori emlősök akár náluk háromszor nagyobb dinoszauruszokra is vadászhattak.
Az MME és más civil szervezetek január 13. és 15. között végzik el a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását.
Egy friss kutatás a fogzománc vizsgálata alapján arra jutott, hogy a neandervölgyiek leginkább a ragadozókhoz hasonló étrenden éltek, de a vér fogyasztását valószínűleg kerülték. A csontot nem ették meg, de a csontvelőt szerették.
Régi vicc, hogy Ausztráliában minden második állat és növény halálosan mérgező, de egy friss kezdeményezés szerint azokat is halálossá tennék, amelyek eddig nem voltak azok. A kutatók a rizsszemnyi méregtől a macskapopuláció csökkenését és a prédájukul szolgáló védett fajok megóvását várják.
A bordás krokodil a hetvenes években kis híján eltűnt Ausztráliából, a populáció azonban gyorsan magához tért, miután az irtózatos pusztítást végző vaddisznók elterjedtek a kontinensen. A krokodilok segíthetnek kordában tartani a disznópopulációt, és mióta házhoz mennek hozzájuk a sertések, köszönik, jól vannak.
Az Auroralumina attenboroughii nevű faj 560 millió évvel ezelőtt csápjaival ragadta meg a táplálékát a Föld korai óceánjaiban, és felfedezése nagy eredettörténeti kérdéseket vet fel – eddig ugyanis úgy hitték, hogy 540 millió éve fejlődtek ki a modern állatcsoportok.
Magyarországon több tízezer egyed is élhet a nádi farkas néven is ismert fajból, amely Európa többi részén a hiúzok rovására terjeszkedik: az aranysakálok rövid idő alatt az eurázsiai hiúz elterjedési területének 13 százalékát elfoglalták.
Kanadai énekes verébsármányok megfigyelése és a velük folytatott kísérletek eredményei azt mutatják, hogy már a ragadozók hangjai által kiváltott tartós félelem is jelentősen rontja a felnőtt madarak, és az ilyen körülmények között nevelkedő fiókák élet- és szaporodási esélyeit is. A populáció egészét érintő negatív tendencia három generáció alatt sem javul.
A therapodák csoportjába tartozó, több mint másfél méter magas ősgyík futási sebességét – 45 kilométer óránként – a megmaradt lábnyomaik alapján becsülték meg a tudósok.