Egy 365 millió éve élt „űrlényhal” az alulharapás világrekordere
Az idegenekre utaló Alienacanthus néven lajstromozott őslényről most derült ki, hogy az uszonytüskéknek tartott képletei alsó állkapcsának részei.
Az idegenekre utaló Alienacanthus néven lajstromozott őslényről most derült ki, hogy az uszonytüskéknek tartott képletei alsó állkapcsának részei.
A tengeri vidra és a lazac lett a partmenti ragadozók első számú zsákmánya.
Vulkáni törmelék konzerválta a fosszíliát, ami megmutatja, hogy a krétakori emlősök akár náluk háromszor nagyobb dinoszauruszokra is vadászhattak.
Az MME és más civil szervezetek január 13. és 15. között végzik el a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását.
Egy friss kutatás a fogzománc vizsgálata alapján arra jutott, hogy a neandervölgyiek leginkább a ragadozókhoz hasonló étrenden éltek, de a vér fogyasztását valószínűleg kerülték. A csontot nem ették meg, de a csontvelőt szerették.
Régi vicc, hogy Ausztráliában minden második állat és növény halálosan mérgező, de egy friss kezdeményezés szerint azokat is halálossá tennék, amelyek eddig nem voltak azok. A kutatók a rizsszemnyi méregtől a macskapopuláció csökkenését és a prédájukul szolgáló védett fajok megóvását várják.
A bordás krokodil a hetvenes években kis híján eltűnt Ausztráliából, a populáció azonban gyorsan magához tért, miután az irtózatos pusztítást végző vaddisznók elterjedtek a kontinensen. A krokodilok segíthetnek kordában tartani a disznópopulációt, és mióta házhoz mennek hozzájuk a sertések, köszönik, jól vannak.
Az Auroralumina attenboroughii nevű faj 560 millió évvel ezelőtt csápjaival ragadta meg a táplálékát a Föld korai óceánjaiban, és felfedezése nagy eredettörténeti kérdéseket vet fel – eddig ugyanis úgy hitték, hogy 540 millió éve fejlődtek ki a modern állatcsoportok.
Magyarországon több tízezer egyed is élhet a nádi farkas néven is ismert fajból, amely Európa többi részén a hiúzok rovására terjeszkedik: az aranysakálok rövid idő alatt az eurázsiai hiúz elterjedési területének 13 százalékát elfoglalták.
Kanadai énekes verébsármányok megfigyelése és a velük folytatott kísérletek eredményei azt mutatják, hogy már a ragadozók hangjai által kiváltott tartós félelem is jelentősen rontja a felnőtt madarak, és az ilyen körülmények között nevelkedő fiókák élet- és szaporodási esélyeit is. A populáció egészét érintő negatív tendencia három generáció alatt sem javul.
A therapodák csoportjába tartozó, több mint másfél méter magas ősgyík futási sebességét – 45 kilométer óránként – a megmaradt lábnyomaik alapján becsülték meg a tudósok.
Ugrópókokon tesztelték, hogy meghátrálnak-e a mozdulatlan ragadozó pókok láttán, és meg tudják-e őket különböztetni a hasonló méretű és alakú tárgyaktól. Meg tudják, bár a kutatók sem értik, hogyan képesek ilyen komplex vizuális számításokra.
Az őslénytani névjegyzéket Ceratosuchops inferodios és Riparovenator milnerae néven bővítő két faj a Tyrannosaurus rexnél is hatalmasabb, kétéltű életmódú Spinosaurusokkal állhatott rokonságba.
A Titanokorys gainesi fosszíliáit a Sziklás-hegység kanadai részén, a Burgess-palán találták meg még 2018-ban, de a kutatók csak most publikálták eredményeiket.
Ötven tetemet és 101 csalétket gyűjtöttek be a vadásztársaság területéről. Az ismeretlen elkövetők erős idegméreggel kezelték a csalétkeket, ami ilyen mennyiségben minden más állatra és az emberre is veszélyes.