A prágai Károly Egyetem paleontológusai a mélytengeri életmódot folytató rejtélyes Vampyroteuthis infernalis evolúcióját kutatva jutottak el a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményébe, ahol megtalálták az elveszettnek hitt őslénytani leletet.
Az a Jurassic Park óta világos, hogy a nagy Tyrannosaurus nagy, most az is kiderült, hogy mekkora lehetett egy frissen kikelt példány. A paleontológusok egy amerikai és egy kanadai embriómaradványok alapján végül arra jutottak, hogy a kis ártatlanok akkorák lehettek, mint egy közepes termetű kutya.
Az Aphelicophontes danjuddit a borostyán olyan épségben őrizhette meg, hogy még a nemi szervei is fennmaradtak, ez alapján jöttek rá, hogy egy eddig ismeretlen faj tagja. A lelet kiváló állapotban maradt fenn, a felfedezéshez az is kellett, hogy a kettévágott fosszília két felét ismét egyesítsék.
2020-ban derült ki, hogy sokkal változatosabb volt a korai emlősök és madarak világa, mint eddig gondolták; megtudtuk, hogy a pteroszauruszok 150 millió éven át uralták az eget; és még közelebbről megismertük azt a katasztrofális napot, amely átírta a földi élet történetét.
A Madagaszkáron megtalált, mindeddig páratlan késő kréta kori madár, a Falcantakely forsterae csőre a mai tukánfélékére emlékeztetett, és fontos információkat hordoz a korai madarak evolúciójáról.
A paleontológus indoklása szerint a Brezinacantha Tolis a sötétben, mérgező környezetben, fajtársai maradványaival táplálkozva élt, ennél black metalosabb pedig már nem is lehet semmi. Az újonnan azonosított fajt a görög Rotting Christ két tagjáról, Sakisról és Themisről nevezték el. Nem ez az első eset, meglepően sok faj kapja a nevét rockzenészekről.
A most bemutatott, a késői kréta időszakból származó fosszíliák arra utalnak, hogy a komplex társas viselkedés jóval hamarabb megjelent az emlősöknél, mint eddig gondoltuk.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban vett talajminták vizsgálatakor előkerült megkövesedett gombafajta 250 millió évvel régebbi, mint az eddig legkorábbi azonosítható gomba.
A Parioscorpio venator lehetett az egyik első állat, amely alkalmazkodott a szárazföldi léthez 437 millió évvel ezelőtt. Olyan sikerrel szállt partra, hogy a skorpiók felépítésében azóta sem változott túl sok minden.
Egy Kínában talált fosszília tanúsága szerint a tenger mélyén élő ízeltlábúnak az ediakara korszakban már volt eleje meg hátulja, és nagyjából tudta, hogy honnan hova megy. Nagy dolog ez, a korabeli élőlények többségénél még az is vitatott, hogy állatnak tekinthető-e.
Az ízeltlábúak már 515 millió évvel ezelőtt hatszögletű lencséken át nézték a világot, ám az eddig nem volt teljesen világos, hogy a kövületként megmaradt ősi összetett szemeket felépítő anyagok is ugyanolyanok voltak-e mint a mai rovarokban.
Réges-régen, ötszázmillió évvel ezelőtt, ugyanebben a galaxisban egy ragadozó pont úgy nézett ki, mint Han Solo űrhajója. Még szép, hogy a kambriumi leletet a Millennium Falconról nevezték el.
Félmilliárd évvel korábban is élhettek és virulhattak gombák a Földön, mint az eddig hitték. Ha a most talált fosszíliákról bebizonyosodik, hogy többsejtű gombák voltak, az azt is jelentheti, hogy az állati szervezetek is jóval korábban jelenhettek meg az eddig feltételezettnél.
„A bálnák az evolúció ikonikus példái. Kistestű, patás emlősökből váltak a ma ismert óriási tengeri lényekké.”
A 99 millió éves kígyó az első, amelyről biztosan tudjuk, hogy erdős környezetben élt. A gyantába keveredett példány a Tyrannosaurusok előtt élt, a lelet jól mutatja, hogy milyen keveset változtak a kígyók az évmilliók során.
Bővült az amerikai elnökökről elnevezett állatfajok már így is hosszú listája. A nemrég felfedezett apró őslény az óceánfenékbe ágyazódva töltötte idejét, mostantól Obamus coronatus a becsületes neve.
Eurómilliókat talált a kertjében elásva egy wyomingi magánember. A dinoszaurusz-csontváz formájában előkerült talált pénz tegnap materializálódott egy párizsi árverésen.