Öt, több mint 430 millió éves fosszíliát találtak Kínában, amelyek felfedik az állkapcsos gerincesek korai evolúcióját. Az is kiderült, hogyan alakulhattak ki a halak páros úszói, amelyekből később saját végtagjaink lettek.
Több mint 20 éve előkerült leletek újbóli vizsgálata tárta fel, hogy már egy 7 millió éve élt korai emberelőd is két lábon járt. A Sahelanthropus tchadensis megtartotta fára mászási képességét is, ami jól jött neki a füves területekkel és erdőkkel tarkított élőhelyén.
A fejétől és minden mástól is bűzlik egy bomlásban lévő hal, de mostmár arról is vannak a horrorisztikus kísérletet végző kutatóknak fogalmai, hogyan keletkezhetnek a halból – vagy bármi másból – fosszíliák.
Az Auroralumina attenboroughii nevű faj 560 millió évvel ezelőtt csápjaival ragadta meg a táplálékát a Föld korai óceánjaiban, és felfedezése nagy eredettörténeti kérdéseket vet fel – eddig ugyanis úgy hitték, hogy 540 millió éve fejlődtek ki a modern állatcsoportok.
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, hogy korai emlős őseink a késő triász vad klímaváltozásai alatt lettek képesek először közel állandó testhőmérsékletet fenntartani. A 233 millió évvel ezelőtti változás miatt tudunk ma is a Föld szinte bármely részén megélni, és egész nap aktívak maradni.
A korábbi vélekedésekkel szemben a legtöbb dinoszaurusz melegvérű volt, akárcsak a madarak vagy az emlősök, intenzív anyagcseréjük pedig lehetővé tette, hogy egész évben aktívak maradjanak a legkülönbözőbb környezetekben.
Hatvan évig rejtve maradt a tudomány elől a Spanyolországban megtalált Abditosaurus kuehnei, az a hatalmas növényevő dinoszaurusz, ami a kréta időszak legvégén élt. A most leírt faj elődei Afrikából vándoroltak az európai, apró dinoszauruszok által benépesített szigetvilágba.
A jó minőségű dinótojás-fosszíliák ritkák, azok pedig még ritkábbak, amelyek embriót is rejtenek. Most egy ilyen tojást mutattak be, amit Kínában találtak, és egy nagyjából 70 millió éves embriót foglal magában – épp olyan pózban, amilyen a kikelés előtt álló mai madarakra jellemző.
Az előembereket megelőző, majomemberekként is ismert nem tagjai két és négy lábon is boldogultak, derült ki egy friss kétmillió éves csontváz elemzéséből. A két lábon járást a gerinc görbülete tette lehetővé, ami fontos evolúciós kapocs az Australopithecus- és a Homo-fajok között.
Ez mindössze a harmadik fosszilis medveállatka, amit valaha találtak. A szélsőséges környezetben is túlélni képes, apró állatra először azt hitték, hogy egy repedés a borostyánkőben, de szerencsére tovább vizsgálták a leletet.
Az őslénytani névjegyzéket Ceratosuchops inferodios és Riparovenator milnerae néven bővítő két faj a Tyrannosaurus rexnél is hatalmasabb, kétéltű életmódú Spinosaurusokkal állhatott rokonságba.
Hosszú ideje rejtély, hogy a dinoszauruszok közül miért csak a madarak élték túl a Földön élő fajok háromnegyedét elpusztító kréta végi kihalást. Egy friss kutatás most közelebb visz a megfejtéshez.
A Mianmarban feltárt leletek arra utalnak, hogy a Lagonomegopidae családba tartozó egyedek a kikelésük után is gondoskodtak az utódaikról.
A Tübingeni Egyetem kutatója, Rabi Márton és munkatársai két különlegesen jó állapotban megmaradt fosszília alapján átírták mindazt, amit a kajmánok korai evolúciójáról tudunk.
A gyíkokat, a kígyókat és a hidasgyíkokat magukba foglaló pikkelyes bőrű hüllők egyik legősibb példányát találhatták meg kutatók Argentínában. A Taytalura az őslakosok apa és gyík szavainak összevonásával kapta nevét.
A Hamititan xinjiangensisa 17, a Silutitan sinensis 20 méteresre is megnőtt. Az újonnan leírt fajok a kréta időszak elején, 120 millió éve éltek.
Forradalmi módszerekkel sikerült megkövesedett csontokból annyi DNS-t kivonni, hogy szekvenálhassák a Szicíliában valaha élt kis méretű elefánt genomját. Kiderült, hogy a faj mindössze 1300 év alatt annyira összezsugorodott, mintha egy ember rézuszmajom méretűvé válna.
Egy friss amerikai kutatás szerint 19 millió évvel ezelőtt a cápák gyakorlatilag eltűntek a világ vizeiből: az állatok nagyjából 90 százaléka elpusztult, pedig látszólag nem történt semmi, ami ezt indokolhatná. A kutatók szerint a cápafajok még mindig nem heverték ki ezt a csapást.
A prágai Károly Egyetem paleontológusai a mélytengeri életmódot folytató rejtélyes Vampyroteuthis infernalis evolúcióját kutatva jutottak el a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményébe, ahol megtalálták az elveszettnek hitt őslénytani leletet.
Az a Jurassic Park óta világos, hogy a nagy Tyrannosaurus nagy, most az is kiderült, hogy mekkora lehetett egy frissen kikelt példány. A paleontológusok egy amerikai és egy kanadai embriómaradványok alapján végül arra jutottak, hogy a kis ártatlanok akkorák lehettek, mint egy közepes termetű kutya.
Az Aphelicophontes danjuddit a borostyán olyan épségben őrizhette meg, hogy még a nemi szervei is fennmaradtak, ez alapján jöttek rá, hogy egy eddig ismeretlen faj tagja. A lelet kiváló állapotban maradt fenn, a felfedezéshez az is kellett, hogy a kettévágott fosszília két felét ismét egyesítsék.
2020-ban derült ki, hogy sokkal változatosabb volt a korai emlősök és madarak világa, mint eddig gondolták; megtudtuk, hogy a pteroszauruszok 150 millió éven át uralták az eget; és még közelebbről megismertük azt a katasztrofális napot, amely átírta a földi élet történetét.
A Madagaszkáron megtalált, mindeddig páratlan késő kréta kori madár, a Falcantakely forsterae csőre a mai tukánfélékére emlékeztetett, és fontos információkat hordoz a korai madarak evolúciójáról.
A paleontológus indoklása szerint a Brezinacantha Tolis a sötétben, mérgező környezetben, fajtársai maradványaival táplálkozva élt, ennél black metalosabb pedig már nem is lehet semmi. Az újonnan azonosított fajt a görög Rotting Christ két tagjáról, Sakisról és Themisről nevezték el. Nem ez az első eset, meglepően sok faj kapja a nevét rockzenészekről.
A most bemutatott, a késői kréta időszakból származó fosszíliák arra utalnak, hogy a komplex társas viselkedés jóval hamarabb megjelent az emlősöknél, mint eddig gondoltuk.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban vett talajminták vizsgálatakor előkerült megkövesedett gombafajta 250 millió évvel régebbi, mint az eddig legkorábbi azonosítható gomba.
A Parioscorpio venator lehetett az egyik első állat, amely alkalmazkodott a szárazföldi léthez 437 millió évvel ezelőtt. Olyan sikerrel szállt partra, hogy a skorpiók felépítésében azóta sem változott túl sok minden.
Egy Kínában talált fosszília tanúsága szerint a tenger mélyén élő ízeltlábúnak az ediakara korszakban már volt eleje meg hátulja, és nagyjából tudta, hogy honnan hova megy. Nagy dolog ez, a korabeli élőlények többségénél még az is vitatott, hogy állatnak tekinthető-e.
Az ízeltlábúak már 515 millió évvel ezelőtt hatszögletű lencséken át nézték a világot, ám az eddig nem volt teljesen világos, hogy a kövületként megmaradt ősi összetett szemeket felépítő anyagok is ugyanolyanok voltak-e mint a mai rovarokban.
Réges-régen, ötszázmillió évvel ezelőtt, ugyanebben a galaxisban egy ragadozó pont úgy nézett ki, mint Han Solo űrhajója. Még szép, hogy a kambriumi leletet a Millennium Falconról nevezték el.
Félmilliárd évvel korábban is élhettek és virulhattak gombák a Földön, mint az eddig hitték. Ha a most talált fosszíliákról bebizonyosodik, hogy többsejtű gombák voltak, az azt is jelentheti, hogy az állati szervezetek is jóval korábban jelenhettek meg az eddig feltételezettnél.
„A bálnák az evolúció ikonikus példái. Kistestű, patás emlősökből váltak a ma ismert óriási tengeri lényekké.”
A 99 millió éves kígyó az első, amelyről biztosan tudjuk, hogy erdős környezetben élt. A gyantába keveredett példány a Tyrannosaurusok előtt élt, a lelet jól mutatja, hogy milyen keveset változtak a kígyók az évmilliók során.
Bővült az amerikai elnökökről elnevezett állatfajok már így is hosszú listája. A nemrég felfedezett apró őslény az óceánfenékbe ágyazódva töltötte idejét, mostantól Obamus coronatus a becsületes neve.
Eurómilliókat talált a kertjében elásva egy wyomingi magánember. A dinoszaurusz-csontváz formájában előkerült talált pénz tegnap materializálódott egy párizsi árverésen.