A Qubitnek nyilatkozó világhírű paleontológus, Steve Brusatte csodálatos csontváznak nevezte a Navaornis hestiae nevű madár Brazíliában megtalált, közel 80 millió éves fosszíliáját.
Kezdetben úgy becsülték, hogy több mint 100 ezer éve élhetett Thorin, a genetikai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy alig 40 ezer éve.
A leletanyag legalább két új fajt reprezentálhat.
A tengeri tehenet egy krokodil rántotta a vízbe, a maradványaiból pedig még egy tigriscápa is lakmározott. A leletek sokat elárulnak a miocén táplálékláncáról.
A hihetetlenül ritka, káprázatosan megőrződött fosszíliát a kutatók komputertomográfiával vizsgálták, ami feltárta belső szervrendszereinek szinte minden részletét.
A 233 millió éves, triász időszaki fosszília egy víztározó mellől került elő. Az egykor 2,5 méter hosszú állat az egyik legkorábban megjelent dinoszaurusz csoportba, a Herrerasauridae családba tartozott.
Sokáig értetlenül álltak a tudósok az ősi kőzetekben talált különös sejtmaradványok előtt, de a Holt-tenger mélyén most egy lehetséges magyarázatra leltek.
A felfedezés újraírhatja a boák és pitonok evolúciójáról szóló elképzeléseket.
A marokkói Magas-Atlasz-hegységben található lelőhelyet 510 millió évvel ezelőtt egy vulkánkitörés temette be. A fosszíliák 3D-rekonstrukciójával a kutatók eddig trilobitákban ismeretlen testfüggelékeket találtak.
A sok gyerek álmát valóra váltó 7–10 éves fiúk kalandos történetéről dokumentumfilm is készült, a Jurassic Park paleontológusának narrációjával.
A neandervölgyi nő a mai Iraki Kurdisztán területén élt, és negyvenes éveinek közepén hunyt el. Maradványaira a Shanidar barlangban, rossz állapotban találtak rá.
A leletet egy fogorvos fedezte fel a padlóburkolat kövében, a Törökországból származó járólapban található állkapocs- és fogmaradványok pontos korát paleontológusok vizsgálják majd.
A kutatók szerint a csontváz többi része is ott van, ahonnan a szinte teljesen ép koponyát kiemelték.
Nagyon ritka, hogy az agy megőrződik, és még ritkább, hogy az legyen az egyetlen fennmaradó puha szövet. Ezt az ismert folyamatok nem tudják megmagyarázni, de brit régészek sejtik, hogy mi állhat a háttérben.
A paleontológusok sokáig nem értették, hogy miért nem kerültek elő a korból hasonlóan szép darabok, most kiderült, hogy amit eddig megkövesedett szövetnek véltek, az valójában csak festék.