
A méhek világhódításáról tanúskodik az Új-Zélandon talált 14,6 millió éves rovarfosszília
Még rejtély, hogy ennek ellenére miért csak 28 fajból áll a honos méhpopuláció.
Még rejtély, hogy ennek ellenére miért csak 28 fajból áll a honos méhpopuláció.
A 69 millió évvel ezelőtt élt, mai búvár- és vöcsökfélékre emlékeztető madár halakra és más apró állatokra vadászott az Antarktisz körüli vizekben. Egy friss kutatás egy szinte teljes épségben megmaradt koponya alapján hosszú viták után tisztázta a faj rendszertani besorolását.
Amatőr fosszíliavadász talált rá a kőzetbe rejtett meglepetésre, amit valószínűleg egy kréta kori hal hagyott hátra, amely nem tudta megemészteni a tengerililiomok meszes vázát.
Ritkának számít, hogy egy sauropodomorpha növényevő dinoszaurusz koponyája ilyen épségben megmaradjon. Az állat egy tavakkal és folyókkal tarkított tájon élhetett, ahol harasztokkal és nyitvatermőkkel táplálkozott.
Egy spanyol barlangban 15 megkövesedett kagylót és csigát találtak, és csak az egyiket használták valamilyen eszközként közülük. A 46 ezer éves leletek a gyűjtőszenvedély eddigi legkorábbi bizonyítékai lehetnek.
A Qubitnek nyilatkozó világhírű paleontológus, Steve Brusatte csodálatos csontváznak nevezte a Navaornis hestiae nevű madár Brazíliában megtalált, közel 80 millió éves fosszíliáját.
Kezdetben úgy becsülték, hogy több mint 100 ezer éve élhetett Thorin, a genetikai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy alig 40 ezer éve.
A leletanyag legalább két új fajt reprezentálhat.
A tengeri tehenet egy krokodil rántotta a vízbe, a maradványaiból pedig még egy tigriscápa is lakmározott. A leletek sokat elárulnak a miocén táplálékláncáról.
A hihetetlenül ritka, káprázatosan megőrződött fosszíliát a kutatók komputertomográfiával vizsgálták, ami feltárta belső szervrendszereinek szinte minden részletét.
A 233 millió éves, triász időszaki fosszília egy víztározó mellől került elő. Az egykor 2,5 méter hosszú állat az egyik legkorábban megjelent dinoszaurusz csoportba, a Herrerasauridae családba tartozott.
Sokáig értetlenül álltak a tudósok az ősi kőzetekben talált különös sejtmaradványok előtt, de a Holt-tenger mélyén most egy lehetséges magyarázatra leltek.
A felfedezés újraírhatja a boák és pitonok evolúciójáról szóló elképzeléseket.
A marokkói Magas-Atlasz-hegységben található lelőhelyet 510 millió évvel ezelőtt egy vulkánkitörés temette be. A fosszíliák 3D-rekonstrukciójával a kutatók eddig trilobitákban ismeretlen testfüggelékeket találtak.
A sok gyerek álmát valóra váltó 7–10 éves fiúk kalandos történetéről dokumentumfilm is készült, a Jurassic Park paleontológusának narrációjával.