Attenborough-t is lenyűgözte az óriási plezioszauruszkoponya, amit a Jurassic partvidéken találtak
A kutatók szerint a csontváz többi része is ott van, ahonnan a szinte teljesen ép koponyát kiemelték.
A kutatók szerint a csontváz többi része is ott van, ahonnan a szinte teljesen ép koponyát kiemelték.
Nagyon ritka, hogy az agy megőrződik, és még ritkább, hogy az legyen az egyetlen fennmaradó puha szövet. Ezt az ismert folyamatok nem tudják megmagyarázni, de brit régészek sejtik, hogy mi állhat a háttérben.
A paleontológusok sokáig nem értették, hogy miért nem kerültek elő a korból hasonlóan szép darabok, most kiderült, hogy amit eddig megkövesedett szövetnek véltek, az valójában csak festék.
A 3 méter magas, több mint 200 kilós majom 2,3 millió évvel ezelőtt jelent meg a mai Kína déli részén, és akkoriban tűnt rejtélyes körülmények között, amikor a Homo sapiens megjelent.
Sokáig úgy gondolták, hogy egy ősi zsúrló lenyomata, de nem találták meg benne a növény erezetét. Ezután kezdték meg az összehasonlítást gerincesek maradványaival.
Élő pókok bőven akadnak arrafelé, de megkövesedettből annál kevesebb van.
Az Australopithecus sediba és a Homo naledi fosszíliáit a dél-afrikai milliárdos, Timothy Nash vitte magával a Virgin Galactic űrrepülésére.
A 150 millió éves fosszília egy mocsaras területen élő, madárszárnyú dinoszaurusz maradványa – azt, hogy ez miért rendkívüli, a világ egyik vezető paleontológusa, Steve Brusatte mondta el a Qubitnek.
Egy újonnan felfedezett főemlősfaj vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a főemlősök Európa nyugati és középső részén fejlődtek ki, innen terjedtek el a mediterrán térségben, majd Afrikában is.
A 39 millió éve élt ősi bálna 85-340 tonna közé becsült testtömegével letaszíthatja a trónról a kék bálnát. A felfedezés új képet fest a mai delfinek, cetek és bálnák őseinek korai evolúciójáról.
A kivételes fosszília arról is árulkodik, milyen környezet uralkodott a mai Németország déli részén: a szigetekkel és lagúnákkal tűzdelt tenger fontos szerepet játszott a jura kori maradványok megőrzésében.
Eddig az ázsiai fosszíliák hiánya megnehezítette, hogy a kutatók kiderítsék, mikor és hogyan vándoroltak át az aligátorok Észak-Amerikából Ázsiába.
A 47 millió éves rovar 3-5 centiméter hosszúra nőtt, ami azért meglepő, mert a mai és a korábbi hangyafajok között az ekkora méret inkább a melegebb éghajlatokon élő állatokra jellemző.
A 319 millió évesre datált és közel egy évszázada ismert halfosszília mostani vizsgálata olyan felfedezéssel szolgált, amellyel egy régóta hiányolt evolúciós láncszem került a helyére.
A kínai Liaoning tartományból előkerült Confuciusornis shifan a legkorábbi csőrös, madárszerű dinoszauruszok közé tartozott. A kréta eleji fosszília vizsgálata segít feltárni, hogyan fejlődött az evolúció során a rendkívül változatos ősi madarak repülési képessége.