Kicselezték a halált a Yale-en: sertések szerveit tartották életben órákig az állatok halála után
A Yale Egyetem munkatársai egy kutatásban egy órával a sertések halála után visszaállították az állatok keringését és sejtaktivitását a legfontosabb szervekben, az agyban, a szívben és például a vesékben, ezzel megkérdőjelezik a szívhalál visszafordíthatatlanságáról szóló elképzelést, írta augusztus 3-án a Nature.
A 2019-es kutatások folytatásaként 2022 augusztusában publikált cikkükben David Andrijevic és munkatársai arról számolnak be, hogy az állatok szerveit az OrganEx nevű rendszerrel tartották életben. A halott sertésekbe a rendszer segítségével speciális vérpótló oldatot juttattak, amely az állatok vére mellett például véralvadásgátlót tartalmaz. Ennek segítségével, bár összehangolt agyi tevékenység nem indul el, a szervek és az agyszövet épsége is megőrizhető órákon át.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem a halottak újraélesztéséről szólnak a kísérleteik, de eredményeikkel újraírhatják a halálról alkotott korábbi definíciókat, és új megoldást találhatnak a donorszervek kezelésére.
Újraindított keringés
A csapat az érzéstelenített állatokon szívleállást idézett elő, és miután megerősítették a pulzus hiányát, levették őket a lélegeztetőgépről. Egy órát vártak, majd visszaállították az altatást és a lélegeztetést. Ezután a kísérleti állatok egy részét az OrganEx rendszerhez csatlakoztatták, míg más állatokat testen kívüli membránoxigenizáló géphez (ECMO). A harmadik csoport a lélegeztetésen és az altatáson kívül semmilyen további kezelésben nem részesült.
Hat óra elteltével a kutatók azt tapasztalták, hogy az OrganExnek köszönhetően az állatok testében stabil keringés alakult ki, ami ellátta vérrel a szerveket. Az ECMO-n lévő sertésekben nem volt ilyen hatékony az oxigénellátás, és természetesen a csak lélegeztetőgépen lévő állatok keringése sem volt kielégítő.
Az OrganExhez csatlakoztatott sertések szívében minimális elektromos aktivitást is mértek, ám egyelőre tisztázatlan, hogy ez pontosan minek hatására jött létre. Ugyanakkor megfigyelték, hogy a szervek reagáltak a glükózra, megindult az anyagcseréjük, ami a kezeléssel hatékonyan fenntartható volt. Emellett az állatok szervezetében aktivizálódtak olyan gének is, amelyek a sejtműködésért felelősek, míg ez az ECMO-val kezelt állatokban nem volt megfigyelhető. Ugyanígy bizonyos nyaktáji mozgásokat is tapasztaltak az OrganExen lévő vizsgált állatokban, ezek azonban agyi tevékenység hiányában valószínűleg gerincvelői eredetűek voltak.
Új lehetőség a szervdonációban
A kutatók és a tudományos közösség szerint az eredmények később akár a szervátültetésre váró szervek állapotának megőrzésére is felhasználhatók lesznek. Gabriel Oniscu, a brit Edinburgh-i Gyermekkórház transzplantációs sebésze a Nature-nek elmondta, hogy az új eljárás igazi mérföldkő lehet, hiszen jelentősen megnövelheti a transzplantációhoz kinyerhető szervek számát. A kezelést ugyanis a halál beállta után egy órával is elég megkezdeni, szemben az ECMO-val, aminek jelentősen kisebb a hatékonysága.
Mindez azonban egyelőre távoli lehetőség. Először alaposan meg kell vizsgálni a visszanyert szervek működését, ráadásul az OrganEx rendszer használata egy sor etikai kérdést is felvet. Többek között azt is, hogy a rendszer visszaállíthatja-e bizonyos körülmények között az agyi aktivitást, ami teljesen felülírhatja a halál fogalmát.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: