Közölte a PLoS One a tanulmányt, ami a hübrisz egyértelmű jeleit mutatta ki Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor beszédeiben

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Augusztus 24-én, szerdán jelent meg a PLoS One folyóiratban az a tanulmány,  amelynek eredményeiről elsőként a Qubit számolt be még áprilisban. 

Magyari Lilla, a Stavangeri Egyetem docense, Pléh Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és a Közép-Európai Egyetem vendégprofesszora, valamint Forgács Bálint, az ELTE adjunktusa a hübrisz szindrómának nevezett, eddig kizárólag az angolszász szakirodalomban ismertetett személyiségtorzulás nyelvi jeleit kereste az 1998–2018 között regnáló magyar miniszterelnökök beszédeiben. 

Az évekig metaforaként használt kifejezést David Owen és Jonathan Davidson idegtudós-pszichiáterek emelték tudományos rangra, amikor 2009-ben önálló szindrómaként írták le azt a viselkedési tünetegyüttest, amikor egyes politikusok személyiségét eltorzítja a rájuk bízott hatalom, és emiatt sorra rossz döntéseket hoznak. A hübriszkutatás egyik úttörőjének számító Owen és a szintén neurológus Peter Garrard 2014-ben azt is publikálta, hogy miként azonosítható a hübrisz szindróma a nyelvhasználat alapján. Szerintük ugyanis hasonlóan más zavarokhoz, a hübrisz tüneteinek egyike a jól azonosíthatóan megváltozott beszédmintázat.

Magyari, Pléh és Forgács az 1998-tól 2018-ig hatalomra jutó négy magyar miniszterelnök – Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon – szövegeit vizsgálta, aszerint, hogy melyikük milyen arányban használta megszólalásaiban az egyes szám első személyű és a többes szám első személyű névmást és igeragozást. 

A hübriszvizsgálat idővonalaFotó: Magyari és munkatársai

Az összehasonlíthatóság alapja az volt, hogy mindannyian ugyanazt a hatalmi pozíciót töltötték be, így feltételezhetően ugyanannyiszor volt indokolt a párt, a kormány vagy az ország nevében szólniuk. A kutatók a nemzetközi vizsgálatokkal szinkronban figyelembe vették, hogy minél magasabb státuszú valaki, annál gyakoribbá válik a beszédében a többes szám.

„Az angolszász hübriszkutatásokkal és az eredeti elképzeléseinkkel szemben mi azt találtuk, hogy nem azonnal indul be a személyiség változása azzal, hogy valaki hatalomba kerül. Talán az önfegyelem vagy a megilletődöttség miatt, de az első miniszterelnöki ciklus esetén a többes szám használata ritkább – nemcsak a későbbi ciklusokhoz, hanem még a korábbi spontán megnyilvánulásokhoz képest is” – mondta még áprilisban a Qubitnek Magyari.

A kutatók szerint a hübriszt jelző királyi többes a második miniszterelnöki ciklustól uralkodott el. Forgács szerint „ez igaz Orbánra éppúgy, mint Gyurcsányra, aki a Medgyessy lemondatása utáni két évben még nem, de aztán 2006-os miniszterelnökké választása után elszállt. Ez a meglepő dinamika Orbán esetében is tapasztalható, az elemzett beszédeit a 2010-es második megválasztása után öntötte el a hübrisz szindrómát jellemző szó-, pontosabban névmáshasználat”.  

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: