Az elmúlt évtizedekben olyan módszertani eszközök születtek, amelyek, mint a gyógyászatban használt laborleletek, pontosan megmutatják egy demokrácia állapotát, és jelzik a betegség előrehaladottságát. Magyarország 2019-2020-as leletei a társadalom valóságos elmaradottságával szembesítenek.
A liberalizmus, a liberális és a libernyák összesen 38-szor fordul elő a 3600 szavas szövegben; a kolbász mindössze egyszer.
Bár úgy tűnik, hogy a közéleti események párhuzamba állíthatók például a Viktor név magyarországi népszerűségével, a téma kutatója szerint a névadásban sokkal inkább az apák neve számít, és nem az, hogy hogyan hívják az aktuális országvezetőt.
Lovász László MTA-elnök ciklusa hamarosan véget ér, új vezető kerül a tudományos akadémia élére. A posztra esélyesnek tartott Freund Tamás agykutató tavaly decemberben a miniszterelnöknek írt levélben kelt ki Palkovics László innovációs miniszter és az akadémia társadalomkutatói ellen.
A párt történelemfelfogásába nehezen illeszthető be az 1956-os forradalom: szerintük ugyanis az ország története folyamatos nemzeti harc a megszállókkal a szuverenitásért, amely végül 2010-ben a Fidesz hatalomra jutásával teljesedett be. Ebben a folyamatban pedig 1956 nem kulcsfontosságú esemény, csak egy fejezet.
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársai is csatlakoztak az akadémiai hálózat kormányzati átalakítása ellen tiltakozókhoz. Közben léptek a Lendület kutatócsoportok vezetői is, 566 értelmiségi pedig nyílt levelet írt.
Míg sok sztárfocista az üzleti életben próbálkozik, az 1995-ös aranylabdásból nemrég Libéria elnöke lett. A nemzetközi futballszájtok focista politikusokról szóló összeállításaiban még Orbán Viktor is szerepel.