Magyari Lilla, Pléh Csaba és Forgács Bálint a hübrisz szindrómának nevezett, eddig kizárólag az angolszász szakirodalomban ismertetett személyiségtorzulás nyelvi jeleit kereste az 1998–2018 között regnáló magyar miniszterelnökök beszédeiben. És aki keres, az talál.
Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi felvetése izgalmas, könnyen érthető és logikusan felépített, mégis érdemes részletesen megvizsgálni, mert állításai nem minden ponton egyeznek meg a valósággal.
Nem létezik. Kun Ádám biológus magyaráz.
A Magyar Tudományos Akadémia 67 tagja írta alá azt a petíciót, amely szerint elfogadhatatlannak tartják, hogy a miniszterelnök a magyar nép jövőjét rasszista tanok mentén jelölje ki. A tiltakozó nyílt levelet az MTA korábbi elnökei és jelenlegi alelnöke is aláírta.
A kulcsszavak: Európai Unió, NATO, visegrádi négyek, Ukrajna, Putyin, Salvini, Le Pen, benzin, gáz és csirkefarhát.
A pszichológusok és a pszichiáterek az utóbbi három évtizedben egyre többször írták le a vezető pozíciót betöltőkön eluralkodó hatalmi gőgöt, amelynek mértékét néhány éve már a nyelvhasználat alapján is meg szokták határozni. A rendszerváltás utáni négy magyar miniszterelnökből kettő tankönyvi eset.
A magyar miniszterelnök kövérségére tett megjegyzés vizsgálatakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szövegkörnyezetet és a nyelvészeti pragmatika alaptételeit. Nem mondhatjuk azt, hogy „semmi baj ezzel, megkérdezték, hogy mi a különbség, és ő tényszerűen igazat válaszolt”.
Kína-ügyi és oktatáspolitikai szakértők szerint a kommunista párt iránt elkötelezett Fudan megadhatja a kegyelemdöfést a romokban lévő magyar felsőoktatásnak. A budapesti campus 2024-es nyitása körül még sok a kérdés, de annyi szinte biztos, hogy a Fudan a diákok és a tanárok jó részét is elszipkázza majd a rövid pórázon tartott magyar felsőoktatási intézményektől.
Az elmúlt évtizedekben olyan módszertani eszközök születtek, amelyek, mint a gyógyászatban használt laborleletek, pontosan megmutatják egy demokrácia állapotát, és jelzik a betegség előrehaladottságát. Magyarország 2019-2020-as leletei a társadalom valóságos elmaradottságával szembesítenek.
A liberalizmus, a liberális és a libernyák összesen 38-szor fordul elő a 3600 szavas szövegben; a kolbász mindössze egyszer.
Bár úgy tűnik, hogy a közéleti események párhuzamba állíthatók például a Viktor név magyarországi népszerűségével, a téma kutatója szerint a névadásban sokkal inkább az apák neve számít, és nem az, hogy hogyan hívják az aktuális országvezetőt.
Lovász László MTA-elnök ciklusa hamarosan véget ér, új vezető kerül a tudományos akadémia élére. A posztra esélyesnek tartott Freund Tamás agykutató tavaly decemberben a miniszterelnöknek írt levélben kelt ki Palkovics László innovációs miniszter és az akadémia társadalomkutatói ellen.
A párt történelemfelfogásába nehezen illeszthető be az 1956-os forradalom: szerintük ugyanis az ország története folyamatos nemzeti harc a megszállókkal a szuverenitásért, amely végül 2010-ben a Fidesz hatalomra jutásával teljesedett be. Ebben a folyamatban pedig 1956 nem kulcsfontosságú esemény, csak egy fejezet.
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársai is csatlakoztak az akadémiai hálózat kormányzati átalakítása ellen tiltakozókhoz. Közben léptek a Lendület kutatócsoportok vezetői is, 566 értelmiségi pedig nyílt levelet írt.
Míg sok sztárfocista az üzleti életben próbálkozik, az 1995-ös aranylabdásból nemrég Libéria elnöke lett. A nemzetközi futballszájtok focista politikusokról szóló összeállításaiban még Orbán Viktor is szerepel.