Mit gondolnak az ukránok a fejük fölött kiagyalt béketervekről?
Sokan úgy gondolják, hogy csak a saját nukleáris fegyverek jelentenének garanciát az orosz agresszió ellen, míg a NATO-ban egyre kevesebben bíznak Ukrajnában.
Sokan úgy gondolják, hogy csak a saját nukleáris fegyverek jelentenének garanciát az orosz agresszió ellen, míg a NATO-ban egyre kevesebben bíznak Ukrajnában.
Balázs Zsuzsanna és Pető Andrea új kötetében az illiberális család- és nőpolitika múltját, jelenét és lehetséges jövőjét vizsgálja. Mit ajánl a kormány az állítólag egyre több biztos női Fidesz-szavazónak, és mit kínál az ellenzék?
Orbán Viktor hétfőn a parlamentben méltatta Kapu Tibort, majd megjegyezte, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Ferencz Orsolya „kiérdemelte az űrispán nevet”.
A 20. század lesúlyosabb aszálya idején megszületett a megoldás a szárazságra: a féktelen öntözés. Bár a tudósok azóta szüntelenül figyelmeztetnek arra, hogy a vízvisszatartás fontosabb, a magyar kormány még mindig az elavult, legfeljebb rövid távon hasznos öntözést erőlteti.
A második magyar űrhajóst és az Axiom–4 küldetés három másik asztronautáját szállító űrhajó 13:15-kor hagyta el az ISS-t. Kapuék kedden délelőtt landolnak a Csendes-óceánban.
A magyar miniszterelnök azzal kezdte, hogy nem beszélhetnek politikáról, hadügyről, genderről vagy áltudományokról, de nem bírta ki, hogy egyáltalán ne utaljon a számára fontos témákra.
A Harcosok Klubja olyan trollhadsereg képével riogat, ami Oroszországban, Kínában vagy a Fülöp-szigeteken már bevált: célja nemcsak a propaganda és a lejáratás, hanem az is, hogy ha valakit taszít az online fortyogó gyűlölet, az inkább ki se fejezze a véleményét.
Simor András, az MNB volt elnöke 13 pontban szedte össze, hogyan járultak hozzá az Orbán-kormány döntései a magyar gazdaság lemaradásához. A miniszterelnök politikai igazgatója ezt igyekezett cáfolni.
A politikai vezetők nem pusztán döntéseket hoznak, hanem érzelmi mezőket teremtenek, amelyek befolyásolják, hogyan gondolkodunk, mitől félünk, mit remélünk. A magyar politikai tér mára nem csupán ideológiák csataterévé vált, hanem érzelmi fertőzések ütközőzónájává is.
Az érintett szakterületek és tudományágak képviselőit tömörítő szervezet szerint a rendszerszerűvé vált vízhiány miatt azonnali és hatékony kormányzati intézkedések szükségesek.
Hétfői blogposztjában a történész sztálinista intézménynek nevezte a Magyar Tudományos Akadémiát. Az MTA elnöke kedden közzétett válaszlevelében azt írja, hogy Schmidt szándékos félrevezetésekkel akarja lejáratni az intézményt.
Oroszország elnöke több lépésben hajtotta végre ellenfeleinek bedarálását: a civil szervezetek, a független sajtó és a politikai ellenzék ellehetetlenítése a törvényhozás eszközeivel zajlott, de az egyre vérmesebbb ellenségkeresésnek még nincs vége.
Bár az oltások milliók életét mentették meg, a covidvakcinák iránt tanúsított szkepszis egyre nő. De mivel a globalizáció során az embernek egyre több alkalma van találkozni a különböző vírusokkal, szinte biztos, hogy nem ez volt utolsó nagy járvány, amivel korunkban meg kell küzdeni.
Négy kelet-közép-európai országban vizsgálták a kutatók a hatóságok és a társadalmi szervezetek kapcsolatát, és kiderült, hogy a populista kormányok csak a „sajátjaikkal” állnak szóba. A négy állam közül Magyarországon a legdrasztikusabb a demokratikus minőség romlása.
Messzire ér az illiberalizmus keze: egy skót oknyomozó portál több olyan, az MCC brüsszeli szárnyához köthető szereplőt is azonosított, akik az elmúlt években részt vettek az országban folyó gender- vagy klímapolitikai vitákban.