Nyomasztó fotókon a világ leghosszabb hőhulláma, ami már több mint 70 napja tart Kínában
Már több mint 70 napja nem akar enyhülni a kánikula és az aszály Kína egyes, főleg déli területein – ilyen hosszú hőhullámot a világon sehol nem tapasztaltak még a modernkori feljegyzések alapján. Az extrém időjárási események történelmével is foglalkozó klímakutató, Maximiliano Herrera a következőt mondta a Kínában június közepe óta tomboló hőségről: „Egyszerre van szó extrém intenzitású, extrém hosszúságú és hihetetlenül nagy területet érintő hőhullámról. A világ éghajlati történetében semmi sincs, ami akár csak minimálisan összehasonlítható lenne azzal, ami Kínában történik.”
Miközben a Jangce folyóban kevesebb volt a víz, mint valaha, hat tartományban közel egymillió hektárnyi mezőgazdasági területet érintett az aszály, és augusztusban számos melegrekord megdőlt – legalább 260 állomáson rögzítettek történelmi csúcshőmérsékletet.
Augusztus 19-én és 20-án 45 Celsius-fokot mértek Csungkingnál, Pejpej körzetben, ami a valaha volt legmagasabb hőmérséklet, amit a hszincsiangi sivatagon kívül mértek Kínában. A szecsuáni Mianjang városában augusztus 21-én 41 fokos rekordot mértek, ami pedig azért különleges, mert az előző rekord 38,8 fok körül volt, és a csúcshőmérséklet ilyen emelkedése normális körülmények között nem fordulhatna elő.
Szintén rekordot jelent, hogy a lassan két és fél hónapja tartó hőhullám során több mint 1,37 millió négyzetkilométeres területen (vagyis Kína teljes területének közel 15 százalékán) mértek 40 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet. Ez nagyjából akkora területet tesz ki, mint Spanyolország, Franciaország és Németország együttvéve.
„A globális felmelegedés miatt hozzá kell szoknunk a hőhullámokhoz. A magas hőmérsékletek korán kezdődnek, későn távoznak és sokáig tartanak, ez egyre gyakoribb lesz a jövőben” – mondta a Global Times nevű angol nyelvű kínai propagandalapnak a Nemzeti Éghajlati Központ szakértője.
Az ország legnagyobb édesvízi tava, a Pojang-tó a száraz évszakokban rendszerint leapad, így inkább az apadás kezdete a mérvadó, ha az aszály hatását szeretnénk megnézni. Csianghszi tartomány vízügyi hivatala szerint idén már augusztus 6-án elkezdett a Pojang vízének visszahúzódása, ami nemcsak a hivatalos mérések kezdete (1951) óta megfigyelt legkorábbi időpont, hanem a 2003 és 2021 közötti átlagnál is 69 nappal korábban történt.
Augusztus 18-án 737 négyzetkilométeres volt a tó kiterjedése, ami több mint 2200 négyzetkilométerrel kisebb a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.
A délnyugati Csungking városában egy hegyvidéki területen négy napon át tartó tűzvészt okozott a perzselő hőség, és ennek következtében a víz- és áramszolgáltatás is megszűnt. „Az embereknek egy több mint 10 kilométerre lévő áramszolgáltató központba kell menniük, hogy feltöltsék a telefonjukat” – mondta a Reutersnek egy helyi lakos.
Az ivóvizet autókkal, tartályokban szállítják a háztartásokba, több helyen pedig a tűzoltóságot is bevetették, hogy segítsen az ivóvízelosztásban.
Bár a kínai Nemzeti Meteorológiai Központ szerdán narancssárgára minősítette vissza az országos hőségriasztást a 12 egymást követő napon át tartó vörös riasztás után, a hőmérséklet több helyen továbbra is 40 fok fölött van Csungkingban, Szecsuánban és a Jangce-medence más területein. Egy szecsuáni állomáson például szerdán 43,9 Celsius-fokot mértek, ami a tartományban valaha mért legmagasabb érték.
Az állatkertekben is mindent megtesznek azért, hogy az ott élő állatok bírják a hőséget – az állatok jégkockákra és nagyobb jégtömbökre támaszkodva, valamint ventilátorok közelébe helyezkedve hűsölnek.
Kína ugyan élen jár a vízenergiában, és az ország energiamixének 17 százalékát ez teszi ki, az aszály a vízenergia-termelésben is fennakadást okozott, ezért több tartományban a megszokotthoz képest 10-15 százalékkal növelték a fosszilis erőművek termelését. Az energiahiány miatt több városban úgy döntöttek, a megszokott díszkivilágítást egy ideig hanyagolják.
