A városokban vadon élő emlősök számára egyre barátságtalanabbá válhat a környezet a globális felmelegedés miatt. A kopár városok helyett a zöldebb nagyvárosok jelenthetnek menedéket számukra.
Nyakunkon a klímaváltozás, de képes-e hozzászokni az emberi test a tartósan 40 fok fölötti hőmérséklethez? A Deep Climate expedíció kíváncsi kutatókkal és vakmerő önkéntesekkel eredt a válasz nyomába.
A francia fővárosban 2030-ra évente több mint 30 olyan fülledt, trópusi éjszaka várható, amikor 20 fok fölött marad a hőmérséklet. A város polgármesteri hivatal kérésünkre elárulta, milyen tervei vannak az extrém hőség kezelésére.
A valaha mért három legmelegebb hét a világon egyben 2023 júliusának első három hete. Az ENSZ főtitkára szerint véget ért a globális felmelegedés korszaka, és elkezdődött a globális felforrás ideje.
Mit tesz a földjeinkkel, folyóinkkal, városainkkal a rekordhőség? Hogy hűtik magukat az emberek? És az állatok? Kánikulakörkép Uruguaytól a Vatikánon át Pekingig.
Ki hogyan próbál megküzdeni a meleggel? Olvasóink tuti tippjei közül válogattunk.
A klímaváltozás és az El Niño együttes hatása miatt sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok, de ami most még különlegesnek hat, a következő generáció számára hétköznapi lesz.
A csütörtöki 41,1 Celsius-fok a legmagasabb hőmérséklet, amit a kínai fővárosban valaha mértek júniusban, de a Sárga-tenger partján 43 fokos hőségről is beszámoltak.
A Harvard kutatói szerint a magas hőmérséklet, UV-sugárzás és légszennyezettség befolyásolja az állatok viselkedését, és velük együtt nő a regisztrált kutyaharapásos esetek száma is.
Sosem volt még ilyen alacsony a bejövő csapadék mennyisége a vízrendszerből elpárolgó vagy elfolyó vízmennyiséghez képest.
Kiszáradt folyók és tavak, áram- és vízhiány, a Jangce vízét szivattyúzó gazdák, ventilátoroknál hűsölő koalák – soha, sehol a világon nem mértek még olyan hosszan tartó kánikulát, mint ami Kína egyes részeit június közepe óta sújtja.
A szokatlan meleg június közepe óta 12 ezer halálos áldozatot szedett Európában. A szakszervezetek szerint a 2-3 órás ebédszünetek segíthetnének elkerülni a hőgutát és a munkahelyi baleseteket.
Hőségben nehezebben jön a szemünkre az álom, romlik az alvás minősége, és az alváshiány miatt egészségügyi problémák is felléphetnek. Egy átfogó amerikai kutatás szerint most is a szegényebbek húzzák a rövidebbet: az alacsony jövedelmű társadalmi csoportokban majdnem négyszer több álmatlan éjszakát mértek, mint a tehetősebbeknél.
A korábbi, 38,7 fokos brit hőségrekord kétszer is megdőlt kedden, délután már 40,2 fokot mértek a Heathrow repülőtéren. Az autópályákon deformálódik az aszfalt, a vasútvonalak túlhevülnek, és halálesetek is történtek, miután többen a nyílt vízben próbáltak hűsölni.
A párás levegőben hiába izzad az ember, nem hűl a test. A nemrég végzett emberkísérletekből kiderült, hogy az eddig elfogadott 35 fokos nedves hőmérséklet (WBT) helyett mindössze 31 fokot bír a szervezet anélkül, hogy kibillenjen a testhőmérséklet, ami hőgutához vagy halálhoz vezethet. Ahogy nő az életkor, úgy romlik a helyzet.