55 százalék esély van arra, hogy 2024 decemberétől az ENSO éghajlati jelenség La Niña fázisa érvényesüljön. Ez várhatóan gyenge, és rövid életű lesz, miközben a globális hőmérséklet még mindig közel jár a tavalyi extrém rekordokhoz.
A Lancet klímafolyóiratának 2024-es jelentése szerint a hosszú szárazság és a villámárvizek halálos ciklusainak fokozódását csak úgy lehet megállítani, ha a világ nem tömi ki több pénzzel a fosszilis ipart.
Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató szerint sokkal tovább kitart a globális forróság a 2023 nyarán kezdődő El Niño nyomán, mint amire a korábbi évtizedek tapasztalatai alapján számítani lehetett.
40 éve árasztották el a települést, azóta csak egyszer látszottak ki az épületek romjai a vízszintcsökkenés miatt.
A tanév kezdetén Magyarországot sújtó perzselő hőség közvetlen oka egy hőkupolának nevezett időjárási jelenség, de a klímaváltozás nélkül aligha lehetne ilyen meleg.
Szegény embert az ág is húzza, egy friss spanyol kutatás szerint pedig még többen is halnak meg közülük a hőségtől, mint a gazdagabbak közül.
Ennél csak 2022-ben okozott több halálesetet a kánikula, de kb. 40 ezer életet így is sikerült megmenteni a klímavédelmi intézkedésekkel.
Káosz, balesetek, tüzek, halálos áldozatok: 1928 júliusa közel száz évig tartotta a hazai melegrekordot. Korabeli beszámolók alapján rekonstruáltuk, mi történt ebben a hónapban, hogyan élték meg és mivel magyarázták az emberek a 40 fokos kánikulát.
A hőmérséklet átlaga 42,5 Celsius-fokra emelkedett.
Készülhetünk az újabb hőhullámra, ami szinte törvényszerűen hozza magával a hőségriasztást is. De mit jelentenek pontosan a különböző színű és osztályú riasztások?
A fejlődő országok még csak most kezdenek rákapni a klímaberendezésekre, de a felmelegedést hajtó egységek a villamosenergia-rendszereket is megterhelik – és ha nincs áram, nincs légkondi sem.
Ahogy növekednek a globális átlaghőmérsékletek, úgy vagyunk egyre többen és egyre hosszabb ideig kitéve az extrém forróság egészségügyi kockázatainak. De mi is az a hőstressz, és miért baj, ha nyáron túl meleg van?
A hőmérsékleti anomáliák Kelet-Európát és a Balkánt érintik a legsúlyosabban, és a Dél-Alföld is jócskán megszenvedi a felmelegedés extrém hatásait.
Szeged külterületének középhőmérséklete az elmúlt egy évben 14,4 Celsius-fok volt, ami jelentősen meghaladja az 1981–2010 közötti 11,5 fokot. A belvárosban már mediterrán értékeket mérnek.
Akár 54 Celsius-fokos hőség is jöhet bizonyos területeken az Egyesült Államok nyugati partján. Több mint harminc millió embert érinthet az extrém időjárás, amelyet egy kiterjedt hőkupola okoz.