Három helyen szivárog a gáz az Északi Áramlatból a Balti-tengerbe

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Ömlik a gáz a Balti-tengerbe, de hogy mekkora a baj, azt még nem lehet tudni, a dán védelmi minisztérium az Absalon nevű fregattot és egy szennyezésmérő hajót indított a helyszínre. Az Északi Áramlat 1 két helyen lyukadt ki, a másik vezeték egy ponton szivárog. A hatóságok lezárták a szivárgások környékét. A legnagyobb szivárgás felett egy kilométeres átmérőben zavart a tenger felszíne, a kisebbek felett 200 méteren távozik a gáz a tengerből. 

Az Északi Áramlat 1 Bornholm közelében hibásodott meg, egy másik szivárgás svéd vizeken található. A dán energiaügynökség szerint nagyon ritkán fordulnak elő hasonló balesetek, az pedig csaknem lehetetlen, hogy 24 óra leforgása alatt három helyen is véletlen meghibásodás forduljon elő. A hatóságok még vizsgálják, hogy mi történhetett, de Mette Fredriksen dán miniszterelnök kedd délután nem zárta ki a szabotázs lehetőségét sem. 

Nem ő az egyetlen, aki szabotázsra gyanakszik: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egyértelműen szabotázsnak minősítette az esetet, de részletekbe nem bocsátkozott. A Guardian meg nem nevezett német titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a németek is szabotázsra gyanakodnak, mert „semmi más épelméjű magyarázat” nem lenne arra, hogy hogyan hibásodhatott meg három helyen is a vezeték. 

A Reuters egy név nélkül nyilatkozó európai biztonsági szakértőt idézve arról ír, hogy „bizonyos jelek” arra mutatnak, hogy valakik szándékosan rongálták meg a vezetékeket, egy szintén anonim ukrán forrás pedig egyértelműen orosz szabotázsakciónak bélyegezte a szivárgást, amelynek a célja Európa destabilizálása. 

Végleg leállhat a gázszállítás

Oroszország is szabotázsra gyanakszik, de a Kreml sem nevezte meg, hogy pontosan kit is vádolnak az elkövetésével, de Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az incidens „alááshatja Európa energiabiztonságát”. A Gazprom az elmaradt karbantartásokra hivatkozik: szerintük az Oroszországot sújtó szankciók miatt nem tudták elvégezni a létfontosságú javításokat. 

Az egyik szivárgás a dán légierő egy F16-os gépéről fényképezveFotó: Danish Defence

Annyi biztosnak tűnik, hogy a megrongálódott 1-es vezetéken a tél előtt már nem érkezik több gáz Európába. A vezetéket üzemeltető Nord Stream AG példátlannak nevezte a meghibásodást, a további vizsgálatok elvégzéséig pedig meg sem merik tippelni, hogy mennyi idő kell majd a hálózat helyreállításához – már ha helyre lehet állítani egyáltalán, a legrosszabb forgatókönyv szerint ugyanis még az is elképzelhető, hogy mindkét vezetéket végleg le kell zárni. 

A vezetéken főként metánt szállítottak, ami komoly veszélyt jelent a környezetre, hosszabb távon pedig a légkörbe kerülve jelentősen hozzájárul az üvegházhatáshoz is. Az Európai Bizottság szóvivője, Tim McPhie szerint a mostani meghibásodás egyelőre nem érinti az európai energiabiztonságot, mivel az egyes számú vezetéken már egy ideje nem érkezett gáz, a kettes pedig még nem kapott működési engedélyt, de a környezeti károkat ő is aggasztónak nevezte. 

Henning Gloystein, az Eurasia Group energiapolitikai szakértője szerint ennek ellenére Európában mindenki aggódik, a vezetékek meghibásodása ugyanis akár egy aszimmetrikus orosz támadás kezdetét is jelezheti. Volodimir Zelenszkij egy meg nem nevezett tanácsadója nem is kertelt sokat, az eseményeket egész egyszerűen „orosz terrorcselekménynek” nevezte, Timothy Ash energiapiaci szakértő pedig már arról is spekulált, hogy mi okozhatta a bajt – szerinte orosz tengeralattjárók rongálták meg a vezetékeket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: