Az amerikai űrügynökség (NASA) Double Asteroid Redirect Test (DART) aszteroidaeltérítő űrszondája szeptember 26-án csapódott a Dimorphos kisbolygóba a Földtől 11 millió kilométerre. A bolygóvédelmi kísérlet célja az volt, hogy megvizsgálják, van-e lehetőség egy kisbolygó pályájának módosítására.

Már az ütközés utáni napokban készített felvételeken is látható volt, hogy a keletkezett törmelék szétáramlott, de friss képek alapján a 170 méter átmérőjű aszteroida mostanra 10 ezer kilométer hosszú por- és kőzetfelhőt fejlesztett maga mögé. Ezt a chilei Déli Asztrofizikai Kutatóteleszkóp (SOAR) használatával örökítették meg a kutatók, írja a New Scientist.

A becsapódás során keletkezett törmelék megfigyelése árulkodó lehet a Dimorphos belső szerkezetére nézve, és arra vonatkozóan is információt szolgáltat, hogy egy-egy aszteroida eltérítése mennyiben lehet sikeres. Abban az esetben, ha a kisbolygó anyaga szilárd és erős kőzet, nagyobb valószínűséggel lehet eltéríteni, mint akkor, ha az ütközés hatására darabjaira hullana.

A becsapódáskor keletkezett por- és törmelékfelhő nagy része mostanra csóvává nyúlt a Dimorphos mögött, hasonlóan, mint az égen megfigyelhető üstökösök esetén. Amint ez a felhő eloszlik, a tudósoknak lehetősége lesz a kisbolygó felszínét is vizsgálni.

Az európai űrügynökség (ESA) 2024-ben tervezi, hogy a Hera nevű űrszonda segítségével közelről is vizsgálja a becsapódás utóhatásait. Addig is további megfigyeléseket végeznek a földi és a Föld körüli pályán keringő távcsövekkel.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: