Újszülött patkányok agyát ütötték fel emberi neuronokkal, amelyek elfoglalták a rágcsálók agyféltekéjének a harmadát

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Emberi agysejteket építettek patkányok agyába az amerikai Stanfordi Egyetem kutatói, és most arról cikkeznek a Nature tudományos folyóiratban, hogy miután az emberi neuronsejtek alkalmazkodtak a kísérletben használt újszülött patkányok agyában rendelkezésre álló anatómiai és élettani környezethez, növekedésnek indultak és a patkányagyban is a funkciójuknak megfelelően működőképesek maradtak. Olyannyira, hogy a Petri-csészében őssejtekből specializálódásnak indított humán neuronok végül a patkányagy mintegy harmadát elfoglalták, és jelentősen befolyásolták az így létrehozott patkánykimérák viselkedését.

A kutatók az előnevelt humán idegsejtekből álló szövetkezdeményt az újszülött patkányok agyi érzékelőközpontjaiba fecskendezték, olyan agykérgi régiókba, amelyek például a fájdalom- vagy a tapintásinger feldolgozásáért felelősek. Néhány hét elteltével szuperpontos lézerek segítségével ingerelték a patkányagyba ültetett emberi agysejteket, amire a patkányok viselkedésük megváltoztatásával reagáltak. Például akkor is vízért indultak, amikor egyébként nem voltak szomjasak. 

A tanulmány egyik szerzője, Sergiu Pașca pszichiátriaprofesszor szerint az emberi neuronokból álló kezdetleges agyszövet anatómiailag és funkcionálisan is teljesen beépült a patkányok agyába, a rágcsáló agyféltekéjének mintegy harmadát elfoglalva az eredeti méretük mintegy hatszorosára nőttek beültetés után. Bár a kutatók tartottak attól, hogy az állatokat epilepsziás vagy egyéb rohamok gyötrik majd a beavatkozás után, erre azonban nem került sor, a műtétet olyan jól viselték, hogy az agybeültetést követő egy év elteltével a kísérleti állatok 70 százaléka élt és virult.  

Korántsem ez volt az első próbálkozás, amikor emberi idegsejteket ültetnek állatok agyába: 2013-ban egy belga kutatócsoport már próbálkozott ugyanezzel, és ők is működő agyi áramköröket hoztak létre ilyen módon. Öt évvel később a Salk Intézet kutatói ültettek emberi agyszövetet imitáló sejtcsoportokat egéragyba, a különbség a stanfordi kísérlethez képest az volt, hogy ott felnőtt állatokat használtak. A mostani tanulmány szerzői szerint kísérletük azért egyedülálló, mert annak köszönhetően, hogy újszülött rágcsálókat használtak, amelyeknek intenzíven fejlődnek az agyi áramkörei, az emberi neuronok a humán agykéreg működését imitáló képződményeket alkottak a patkányok agyában. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: