A Floridai Egyetemen végzett kísérletben egyedeken belül és egyedek között is sikerült kimérákat létrehozni, ami új lehetőségeket nyit a szintetikus biológia és a regeneratív gyógyászat területén.
A humán agyszövetkezdemény miatt a patkányok viselkedése is megváltozott.
A szexkromoszómák az esetek 2 százalékában nem határozzák meg egyértelműen az ember biológiai nemét, ráadásul az Y-kromoszóma mérete az evolúció során folyamatosan csökken. Vajon egyszer el is tűnhetnek a férfiak? Léteznek-e emberi kimérák? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Egy kutatócsoport emberi őssejteket juttatott egy csomó makákóembrióba, a tudósok ezután húsz napon keresztül tanulmányozták a kimérákat, mielőtt elpusztították volna őket. A projektet vezető spanyol genetikus szerint nem létező majomemberek létrehozása a cél, hanem az embrió korai fejlődésének tanulmányozása.
Máig rejtély, hogy valóban ember-majom hibridekkel akarták-e fellendíteni 1920-as évek Szovjetunióját, de az biztos, hogy Ilja Ivanovics Ivanov évtizedeken át kutatta állami pénzen a két faj keresztezésének lehetőségét. A regényes történetben afrikai nőket erőszakoló csimpánzok, egy kubai örökösnő és még a Ku-Klux-Klan is feltűnik.
Emberi őssejtekkel láttak el egérembriókat, és hetek alatt olyan szövetekben mutatták ki az emberi eredetű sejteket, amelyekből a szív, az agy és a szemek is kialakulnak.
Egy új kínai kutatás szerint könnyen lehet, hogy többé nem kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy denevértől vagy tobzoskától származik-e az új koronavírus, mert valószínű, hogy az a kettő genetikai rekombinációjával jött létre.
Emberi kimérák mindig is voltak, csak nem tudtunk róluk, de lassan a tudatos létrehozásuk sem tabu már. A közelmúltban számos olyan kutatási és terápiás modell létrehozására kértek engedélyt, amelyben a kimérát vagy a hibridet szándékosan hozzák létre. Itt az ideje, hogy a 21. század biotechnológiai ismeretei alapján tovább cizelláljuk a génállományba való beavatkozás tilalmát.
Chris Longot négy éve műtötték meg, azóta a teste egyes részein teljesen átvette az uralmat a német donor genetikai állománya, és mostanra már csak a mellszőrében és a hajában maradt érintetetlen a DNS. Az eset számos kérdést vet fel a bűnüldözésben használt DNS-bizonyítékokkal kapcsolatban.
Kínában titokban már zajlanak azok a kísérletek, amelyek során emberi sejteket ültetnek majomembriókba. A cél, hogy emberi sejtekből álló emberi szerveket állítsanak elő transzplantációkhoz.
Az ember-állat kimérák alkotása a legutóbbi időkig először lehetetlen, majd az utóbbi néhány évben szigorúan tiltott tabu volt. A szabályozás szigora nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a transzplantációs listán reménytelenül várakozók miatt is enyhült. Az Egyesült Államok után Japánban is elstartol az első államilag finanszírozott kimérakísérlet.
Hatalmas farmokon, állatokban tenyészthetnének emberi szerveket a jövőben. Valóra válik Ady réme, a disznófejű Nagyúr, vagy majmokból készül majd az első önálló életre képes ember-állat kiméra?