Egy friss kutatásban a genetikusok életképes majom-ember kimérákat hoztak létre Kaliforniában, a projektet pedig ugyanaz a spanyol tudós vezette, aki 2017-ben a disznó-ember kimérákkal örvendeztette meg a világot. Juan Carlos Izpisúa Belmonte tíz éve kutatja a kimérákat a kaliforniai Salk Intézetben, és úttörő jelentőségűnek számít az majomembriók korai fejlődésének tanulmányozásában. Belmonte azt reméli, hogy a kutatás eredményei az emberi embriók esetében is alkalmazhatóak lesznek, és ebben látja a kísérlet legnagyobb tudományos értékét, ugyanis ahogy mondja, a tudósok szinte semmit sem tudnak az emberi embrió megtermékenyítést követő két-három hétben végbemenő fejlődéséről.

Belmonte határozottan tagadja, hogy a kísérlet célja az lenne, hogy emberi szerveket növesszenek a majmokban, amelyeket később transzplantációhoz használhatnának, igaz, korábban éppen egy olyan kínai kutatásban vett részt, amelynek az MIT Technology Review szerint hosszú távon épp ez lett volna a célja.

4 százaléknyi ember

A kísérletben a fogantatás után hat nappal juttatták be az emberi őssejteket a közönséges makákóembriókba (Macaca fascicularis). A 132 embrió mindegyikébe sikerült bejuttatni a sejteket, így a kísérlet végére átlagosan 4 százaléknyi emberi sejtet tartalmaztak. A kutatók azt is megfigyelték, hogy idővel az emberi sejtek száma csökkent, mindazonáltal életképesnek mutatkoztak a majomembriókban, és újabb sejteket is képesek voltak létrehozni.

Az embriókat elpusztították, mielőtt kialakulhattak volna a szervek, ez azonban a kutatás bírálói szerint csak technikai kérdés: az, hogy a majomembriók 4 százalékban emberi sejteket tartalmaznak, súlyos etikai problémákat vet fel. Anna Smajdor bioetikus szerint már magában az is kérdés, hogy egy ilyen kiméra vajon embernek vagy majomnak tekinthető-e. Julian Slavescu, az Oxfordi Egyetem bioetikusa attól tart, hogy a kísérlet végcélja mégis az emberi szervek előállítása, ez pedig komoly ember- és állatjogi kérdéseket vet fel.

Maga Belmonte több független etikai bizottsággal is konzultált, mielőtt belevágott volna a kísérletbe, és fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy tudatában van annak, hogy a kutatási területe sokakban visszatetszést kelthet. A kísérleteket a Salk Intézet, a kutatás kínai partnerei és a Stanford szakértői sem találták etikátlannak. Belmonte abban bízik, hogy a kimérakísérletek folytatásával nem csak a korai magzati fejlődésről tudhat meg többet, hanem idővel több, eddig tisztázatlan eredetű betegség keletkezését is hasonló módszerekkel lehet majd megfejteni, és azt hangsúlyozza, hogy nem valamilyen szörnyeteget akar létrehozni, hanem válaszokat keres.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: