Először sikerült laborban érett hajtüszőket növeszteni, ami a hajhullás kezelésére is megoldást nyújthat
Japán kutatóknak először sikerült érett hajtüszőket növeszteni laboratóriumi körülmények között, és felfedezésük a jövőben a hajhullás kezelésére is szolgálhat. A Jokohamai Nemzeti Egyetem kutató által szőrtüsző-organoidok segítségével létrehozott haj néhány hét alatt 3 milliméter hosszúra nőtt.
Ahogy azt a New Scientist is írja, az emberi haj mesterséges előállítása idáig nagy fejtörést okozott a tudósoknak, mivel „a különböző típusú sejteknek más-más tápanyagokra van szükségük, amikor a testen kívül vannak, mint amikor a testben termelődnek”. Mivel az emlősök szőrtüszői jellemzően az embriókban keletkeznek, a bőrsejtek és a kötőszövet közötti kölcsönhatások eredményeként, a japán kutatók organoidok (egy szerv apró, egyszerű változatai) szerkezetének szabályozásával álltak neki a hajnövesztés tanulmányozásának.
A szőrtüsző-organoidokban különböző körülményeket vizsgáltak, például növekedési faktorokat, a jelátviteli útvonalak aktiválóit és gátlóit, valamint a sejtkultúra alapvető összetevőit. A kutatócsoport azzal érte el az áttörést, hogy egerek embrionális bőrsejtjeit egy speciális gélben tenyésztették, ami lehetővé tette a sejtek szőrtüszőkké való átprogramozását.
„Ha egy szőrtüszőre gondolunk, a közepén van a szőr, és azt hámsejtek és más speciális sejtek rétegei veszik körül. A gél lehetővé teszi, hogy ezek a sejtek úgy növekedjenek a laboratóriumban, hogy egymás fölé és köré tudjanak mászni, ahogy a testben is teszik” – mondta a kutatást vezető Fukuda Dzsundzsi.
A kutatók által létrehozott mesterséges hajtüszők akár egy hónapon át is képesek voltak növekedni, és elérték a 3 milliméteres hosszúságot is. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy az egereknél a szőr növekedésének ciklusa egy hónap, ezért a kutatók következőnek emberi sejtek felhasználásával végzik el újra a kísérletet.
A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez a felfedezés új utakat nyithat meg a hajnövesztő gyógyszerek és a hajszín pigmentációját befolyásoló módszerek fejlesztésében. A hajhullás kezelését például úgy lehetne megoldani, hogy dús hajú emberektől vett hajszálakat növeszthetnének laboratóriumi körülmények között, majd az így kapott tüszőket használhatnák fel az átültetéshez – a jelenlegi módszerek ugyanis általában a test egy más területéről vett szőrtüsző áthelyezésére támaszkodnak, ami hegesedést okozhat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: