Magyar kutató mutatta ki, hogy az antibiotikumkoktéloknál hatásosabbak a szelektíven ható mikrobiális szerek
Az antibiotikum-használat túlkapásai miatt kialakult, a WHO adatai szerint évente 700 ezer ember halálát okozó multirezisztens kórokozókkal szemben a kezeléseket csekély számban, de hosszan túlélő, úgynevezett perzisztens baktériumokról kevés adat áll rendelkezésre. Pedig ezek a kórokozók ugyan nem tudnak az antibiotikum–kezelések alatt osztódni, de utána újra elszaporodva kiújuló fertőzéseket okoznak.
A mikrobiológiai laboratóriumokban rutinszerűen alkalmazott vizsgálati módszerek korlátai miatt eddig ugyanakkor nem sikerült szisztematikusan feltérképezni, hogy milyen antibiotikum-kombinációk a leghatásosabbak a perzisztens baktériumokkal szemben.
Ezen változtathat az az eljárás, amelyet Lázár Viktória, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa által vezetett kutatócsoport dolgozott ki a Technion Izraeli Műszaki Egyetemen – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleményében. Az antimikrobiális anyagok baktériumölő hatásának pontos mérésére szolgáló új módszert a Nature folyóiratban megjelent tanulmányukban részletezték a kutatók.
Az ELKH honlapján olvasható ismertető szerint „a kutatók fluoreszcens fehérjékkel jelölték meg a patogén baktériumsejteket, ezáltal fénnyel gerjesztve láthatóvá tették a szilárd táptalajon növekvő baktérium–mikrokolóniákat, amelyeket egy kamerával rögzítettek. Így az alkalmazott szer hatását túlélő, perzisztáló sejtek számát egy automata képelemző szoftverrel meg tudták határozni, ami pontos becslést ad egy antibiotikum vagy antibiotikum–kombináció hosszú távú baktériumölő hatásosságáról”.
Lázár Viktória és kollégái a Staphylococcus aureus nevű baktériumot tesztelték, azért, mert ezen kórokozó és változatai számos antibiotikummal szemben ellenállóak, egyben a kórházi, klinikai fertőzések jelentős részéért is felelősek. Ráadásul az ilyen patogének ellen a kombinációs terápia a javasolt eljárás. Ismert, hogy az antibiotikum-keverékek bevetésének fő célja, hogy a koktélok felerősítsék egymás hatását, és alacsonyabb dózis ellenére is nagyobb hatékonyságot érjenek el velük, miközben ezzel párhuzamosan sokféle baktérium ellen is hatásosak maradnak.
A magyar mikrobiológus kutatócsoportja azonban feltárta, hogy számos antibiotikum-kombináció hosszú távon éppen az ellenkező hatást vált ki: alkalmazásukkal megnő a kezeléseket hosszan túlélő, perzisztáló baktériumok száma. Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy vannak bizonyos antimikrobiális anyagok, amelyek ezeket a perzisztáló baktériumokat is el tudják pusztítani, ráadásul más szerekkel együttesen alkalmazva felerősítik a kezelés hatékonyságát.
A kutatók szerint ezek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumokat célzottan kiirtó, eltérően szelektív kombinációk igen ígéretesek. Az ELKH közleménye szerint „alkalmazásukkal lassítani lehet az antibiotikum-rezisztencia térhódításában alapvető szerepet játszó mobilis genetikai elemek terjedését, és ezáltal a klinikai patogének evolúciós alkalmazkodóképességét. Lehetőséget nyithatnak egy kétfázisú kezelési stratégia alkalmazására, melyben az első fázis során a gyógyszer-kombináció használatával célzottan történik a rezisztens kórokozók pusztítása, majd a korábban hatástalan kezelés újra alkalmazhatóvá válik a második fázisban”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: