A fágterápiák vírusok segítségével győzik le az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumokat. Ilyen vírusokat keresnek brit kutatók állati ürülékekben.
A világ minden pontján egészségügyi fenyegetést jelentő antibiotikum-rezisztencia és a súlyos egészségügyi problémákat okozó légszennyezettség külön-külön is veszélyesek, de egy megfigyeléses vizsgálat szerint kapcsolat van közöttük.
Miért olyan nehézkes az új antibiotikumok fejlesztése, és milyen etikai aggályokat vet fel a tesztelésük? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Nemcsak antibiotikumokat, antidepresszánsokat sem kellene nyakló nélkül szedni, ha az emberiség el akarja kerülni a gyógyszerrezisztens baktériumfajok gyors felemelkedését és virágzását.
Az intézet szerint gyártáskapacitási problémák miatt alakult ki EU-szintű hiány az antibiotikumok, illetve a láz- és fájdalomcsillapítók piacán. Magyarországon a kisebb gyógyszerpiacunk miatt stabilabb az ellátás.
Az Izraeli Műszaki Egyetemen Lázár Viktória és kollégái olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel pontosan mérhető a különféle antimikrobiális anyagok baktériumölő hatása.
A mikroszkopikus méretű, algasejtekre csomagolt hatóanyagot a tüdőn belül éppen oda sikerült eljuttatni, ahol szükség volt rá. Az intravénás injekcióval beadott hatóanyagból 3000-szer nagyobb kellett az egereknek, hogy ugyanazt a hatást érjék el a kutatók, mint a nanorobotokkal.
Emiatt viszont antibiotikum-rezisztencia alakulhat ki a tengeri élőlényekben, ezért a kutatók probiotikus kezeléseket tesztelnek az antibiotikumok kiváltására.
A nyers hússal etetett kutyák ürülékében nagyobb valószínűséggel fordul elő az E. coli rezisztens fajtája, és az akár súlyos betegségeket okozó baktérium a gazdákra is átterjedhet.
Elkészült az eddigi legátfogóbb kutatás a globális szuperbaktérium-helyzetről, és egyből a vezető halálozási okok közé került az antibiotikum-rezisztencia, amely 2019-ben a világon történt halálesetek 2,2 százalékáért felelt közvetlenül, míg 8,5 százalékát okozhatta indirekt módon.
Az utóbbi években az antibiotikum-rezisztencia világszerte óriási népegészségügyi problémává nőtte ki magát: egyes szakértők szerint 2050-re többen halhatnak meg szuperkórokozók miatt, mint rákban. A Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a gyomorbetegségeket okozó Helicobacter pylori és az antibiotikum-rezisztencia kapcsolatát vizsgálták, hogy feltárják a rezisztens baktériumok terjedésének forrásait és azt, hogyan lehet csökkenteni a járványszerűen terjedő antibiotikum-rezisztenciát.
Egy cambridge-i kutatás szerint egyre több diftériás megbetegedést regisztrálnak a világon, a megbetegedést okozó baktérium mutálódik is, és már több antibiotikumnak is ellenáll. A bajt csak tetézi, hogy a torokgyík elleni védőoltások a COVID miatt sok helyen elmaradtak, így könnyebben terjed a betegség.
A kannabidiol olyan baktériumokat is képes elpusztítani a szervezetben, amelyek különösen veszélyesek, mert ellenállóvá váltak az antibiotikumokkal szemben.
Évente 700 ezer ember halálát okozzák az antibiotikum-használat túlkapásai miatt kialakult multirezisztens kórokozók. Ezek közül is az egyik legveszélyesebb az MRSA, ami ellen sikerült áttörést elérni a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.
Az egyre szívósabb baktériumok számlájára hamarosan több millió halálesetet lehet írni évente, de egy középkori angol piócáskönyvben talált recept megoldhatja a szuperbaktériumok problémáját: csak egy kis hagyma, fokhagyma, bor és marhaepe kell hozzá.