Az antibiotikum-rezisztencia növekvő veszélyére hívja fel a figyelmet az a nemzetközi kutatócsoport, amely az Oxfordi Egyetem kezdeményezésére vezető egészségügyi szakértőkből állt fel, hogy az utóbbi évek kutatásai szerint egyre jobban fenyegető szuperbaktérium-fertőzések globális helyzetét vizsgálja, az eddigi legátfogóbb módszertannal.

A csoport 2019-es adatokat összesítő jelentése szerint naponta körülbelül 3500-an, évente közel 1,3 millióan halnak meg a világon az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok fertőzése következtében, így a leggyakoribb halálozási okok közé sorolható. Az Our World in Data szerint abban az évben 58,4 millió ember vesztette életét globálisan, vagyis az antibiotikum-rezisztencia az összes haláleset 2,2 százalékáért felelt. Ráadásul ezek csak az olyan esetek, amelyeknél közvetlenül a fertőzéshez lehetett kötni a halálozást, indirekt módon ugyanis közel 5 millió halálesethez hozzájárultak a szuperbaktériumok.

A több mint 200 országra és területre kiterjedő vizsgálat eredményeit a Lancet orvosi folyóiratban tették közzé, és többek között az is kiderül belőlük, hogy a szuperbaktérium-fertőzések már több halálesetet okoznak a világon, mint a HIV/AIDS vagy a malária (860 ezer és 640 ezer), valamint hogy több százezer olyan haláleset történik, amit nem is olyan rég még meg lehetett volna előzni, csak időközben a fertőzést okozó baktériumok ellenállóvá váltak a kezeléssel szemben.

Az antibiotikum-rezisztencia egészségügyi hatásainak felmérésére idáig javarészt csak országos vagy regionális keretek között, bizonyos kórokozókra és gyógyszerekre vonatkozóan tettek kísérletet, a friss tanulmány azonban globális, illetve számos kórokozó és gyógyszer kombinációját vizsgálja. A becsléseket statisztikai modellezés útján készítették, több mint 470 millió páciens egészségügyi adatainak igénybevételével – a projektet az Oxfordi Egyetem adattudományi intézete koordinálta.

A szakértők kiemelték, hogy sürgősen fokozni kell az antibiotikum-rezisztencia elleni fellépést, ezért felvázolták azokat az alapvető lépéseket, amelyeket a politikai döntéshozóknak azonnal meg kell hozniuk, hogy életeket mentsenek meg, és megvédjék az egészségügyi rendszereket is. Ezek közé tartozik a már létező antibiotikumok felhasználásának optimalizálása, a fertőzések nyomon követésére és ellenőrzésére irányuló komolyabb fellépés, valamint az új antibiotikumok és gyógymódok kifejlesztésére szánt pénzügyi támogatások növelése.

Mint elmondták, az antibiotikum-rezisztencia az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás, amely ellen nem lehetetlen fellépni, és a koronavírus-járvány is bizonyította a fertőzésekkel szembeni védekezés, valamint a gyógymódok fejlesztésére irányuló gyors beruházások iránti globális kötelezettségvállalások fontosságát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Hol a szuperbaktériumok gyenge pontja?

Qubit.hu tudomány 2019. október 2.

Korunk egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása, hogy a túlzott antibiotikum-használat miatt elharapóztak a gyógyszereknek ellenálló szuperbaktériumok. Pál Csaba, az MTA evolúcióbiológusa a Qubit Live #2-n mondta el, hogy áll a szuperbaktériumok elleni harc. Íme a teljes előadás videón.

Magyar kutatók szerint a rosszul szedett antibiotikumok miatt is terjednek a rezisztens szuperbaktériumok

Radó Nóra tudomány 2021. július 26.

Az utóbbi években az antibiotikum-rezisztencia világszerte óriási népegészségügyi problémává nőtte ki magát: egyes szakértők szerint 2050-re többen halhatnak meg szuperkórokozók miatt, mint rákban. A Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a gyomorbetegségeket okozó Helicobacter pylori és az antibiotikum-rezisztencia kapcsolatát vizsgálták, hogy feltárják a rezisztens baktériumok terjedésének forrásait és azt, hogyan lehet csökkenteni a járványszerűen terjedő antibiotikum-rezisztenciát.

Az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulásának új bűnbakjai az emberi felelőtlenség helyett a cuki sünik

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. január 7.

Az antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek terjedése és az antibiotikumok emberi felhasználása között már a penicillin feltalálója is párhuzamot húzott, egy új tanulmány szerint viszont a kórházi fertőzésként elhíresült betegség kórokozója, az MRSA már az antibiotikumok felfedezése előtt is létezett.