Majdnem hétszer környezetterhelőbb a konzerv és alutasakos állateledel, mint a száraz tápok

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A konzerv és alumínium tasakos állateledel közel hétszer környezetterhelőbb, mint a száraz kutya- vagy macskatáp, derült ki egy brazil kutatócsoportnak a Scientific Reportsban csütörtökön megjelent tanulmányából, amelyben majdnem 940-féle Brazíliában árult macska- és kutyaeledel előállításának karbonlábnyomát vizsgálták. 

A magasabb fehérjetartalom miatt a konzervben vagy alutasakban árult, aszpikos kutya- és macskaeledel 690 százalékkal több üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint a száraz tápok. Márcio Brunetto, a tanulmány vezető szerzője és a São Pauló-i Egyetem munkatársa szerint ez azt jelenti, hogy egy tízkilós, konzerv vagy alutasakos eledelen élő kutyának az éves karbonmancsnyoma körülbelül megegyezik az ember élelmiszerfogyasztásra vonatkozó karbonlábnyomával.

A kutató szerint a tanulmány azt mutatja meg, hogy a kutya- és macsakeledelek gyártásának jelentős környezeti hatása van, és ez így lehet más országokban is, nem csak Brazíliában. 

A kutatócsoport egészséges, felnőtt állatokra tervezett, kereskedelmi forgalomban lévő száraz és nedves állateledeleket, házi jellegű, több összetevőből kevert eledeleket és online elérhető receptek alapján házilag elkészíthető kutya- és macskakajákat is megvizsgált. Ahhoz, hogy minden egyes eledel környezeti hatását kiszámíthassák, az összes eledelfajta mintegy 212-féle összetevőjének a karbonlábnyomát nézték meg, vagyis hogy a legyártása mennyi szén-dioxid-, kén- és foszfátkibocsátással, föld- vagy vízhasználattal jár. Ezeket a hatásokat vonatkoztatták ezután a tudósok egy adott élelmiszer ezer kilokalóriányi adagjára.

Ezek alapján egy átlagos, tízkilogrammos, száraz tápon élő kutya évente mintegy 830 kilogrammnyi szén-dioxid-kibocsátásáért lehet felelős, ez pedig egy átlagos brazil éves kibocsátásának 12,4 százalékának felel meg. Ha ugyanez a kutya azonban konzerv- és alutasakos eledeleket kap, a szén-dioxid-kibocsátás mennyisége 6500 kilogrammra ugrik fel. Így ha minden brazil kutya nedves eledeleket kapna, Brazília teljes kibocsátásának majdnem 25 százalékát érhetné el a környezetterhelésük. Brunetto szerint a különbség nem a víztartalommal magyarázható, hanem inkább a különféle összetevők variálásából, például az állati fehérje tartalmából adódik.

A házi kedvencként tartott kutyák és macskák száma világszerte egyre növekszik, a jelenlegi számítások szerint csak az Egyesült Államokban, Kínában és Brazíliában összesen 133 millió macska és 156 millió kutya él, és egyedszámuk egy 2015-ös kutatás szerint globálisan egymilliárdra tehető.

A globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 26 százaléka eredeztethető emberi fogyasztásra szánt élelmiszer-gyártásból.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: