Két független kutatásból is az derül ki, hogy jelentősen nőnek a tízéves túlélési esélyei azoknak a korábban szívinfarktussal vagy sztrókkal kórházban kezelt betegeknek, akik kutyát tartanak – adta hírül a ScienceDaily. A Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes című szaklapban publikált tanulmányok szerint a körülményektől függően akár 30-60 százalékkal is csökkenhet a 10 éven belüli elhalálozás aránya a kutyatulajdonosok körében. Az ebtartás még azoknál a pácienseknél is növelte az élettartamot, akik családjuk körében (és nem egyedül) éltek.

Az első, svéd-amerikai kutatók által jegyzett tanulmányban 437 ezer, 2001 és 2012 között szívinfarktuson átesett, illetve a sztrókot túlélő, 40 és 85 év közötti svéd beteg túlélési adatait és életkörülményeit vetették egybe. A 182 ezer szívinfarktussal kezelt beteg 6, míg a 155 ezer sztróktúlélő 5 százaléka tartott otthon kutyát. 

A túlélési esélyek megnövekedését a kutatók nemcsak azzal magyarázták, hogy a kutyatulajdonosok kevésbé érezték magukat magányosnak, így kevésbé voltak hajlamosak a depresszióra, hanem azzal is, hogy akinek kutyája van, annak többet kell mozognia és a friss levegőn lennie, így szükségszerűen többet is tesz az egészségéért. 

A kutyatartás összességében az egyedül élő páciensekhez képest 33 százalékkal csökkentette az infarktust, míg 27 százalékkal a sztrókot túlélők 10 éven belüli elhalálozásának esélyeit. A kutyatartás a jelek szerint a családban élőket is fittebben tartotta ézelmileg és fizikailag egyaránt: a szívinfaktussal hospitalizált családosok esetében 15, míg a sztróktúlélő családosok esetében 12 százalékkal csökkentette a korai halál bekövetkezésének a valószínűségét. 

Többet járj, tovább élsz

Egy másik, kanadai szerzőpáros által a Circulation szaklapban jegyzett metaanalízis megerősítette a svéd adatok tanulságait. A szerzőpáros tíz 1950 és 2019 között megjelent tanulmány összesen 3,8 millió betegének adatait vizsgálta a kutyatartás szempontjából. Ők az ebtartás és a túlélési esélyek még markánsabb összefüggéseit vélték felfedezni. 

Metaanalízisük szerint az infarktustúlélők esetében 65, míg az összes keringési betegségben szenvedők esetében 31 százalékkal csökken a korai elhalálozás esélye a kutyatartók körében. Ami az okokat illeti, a kanadai szerzőpáros is a megnövekedett fizikai aktivitással, illetve azzal összefüggésben az alacsonyabb vérnyomással és koleszterinszinttel magyarázza eredményeit. 

A kanadai kutatók következő lépésként azt is megvizsgálnák, milyen pozitív eredményre számíthatnak azok a betegek, akik infarktusuk vagy egyéb érrendszeri betegségük diagnosztizálását követően fogadnak örökbe kutyát. Caroline Kramer vezető szerző a saját személyes tapasztalataira alapozva a ScienceDaily-nek azt is kifejtette, az eredmények azért sem meglepőek számára, mert saját kutyája örökbefogadása után jelentősen megnőtt a naponta megtett lépései száma, és törpe schnauzere örömmel és szeretettel töltötte meg a mindennapjait.

A kutatók azonban óvatosságra intenek, mondván, hogy bár eredményeik összefüggést sejtetnek az infarktus- és sztróktúlélők túlélési esélyei és a kutyatartás között, az ok-okozati tényezők feltárásához további kutatások szükségesek – mielőtt a kardiológusok kutyákat írnának receptre a betegeiknek. Ha másért nem, hát azért, mert az állatoknak is vannak szempontjaik, így csak azoknak érdemes kutyatartáson gondolkodniuk, akik elkötelezettek a felelős állattartás iránt. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: 

Stresszelsz? Akkor a kutyád is!

Dippold Ádám tudomány 2019. június 7.

Stresszes ember kutyájának lenni nem jó, neurotikuséknál viszont jó dolga van az állatnak. Ez az első eset, hogy két különböző fajnál mutatták ki a stressz-szint szinkronizációját.

Miért vágnak bűnbánó képet a kutyák, ha rossz fát tettek a tűzre?

Vajna Tamás majom 2018. december 29.

A bűnbánó kutyákról szóló cuki videók mintha sosem fogynának el, az etológusok viszont nem jutottak még dűlőre, hogy valódi bűntudat vagy csak az emberi viselkedés kiváltotta félelem rejtőzik az esdeklő kutyapofák mögött.

Magyar kutatók bizonyították, hogy a kutyák képesek felismerni az emberi viselkedés céljait

Bodnár Zsolt tudomány 2018. november 14.

Ha nem látják egy feladat értelmét, akkor vezényszóra hűen utánozzák az embereket, de ha célt is felfedeznek benne, a saját módszerükkel igyekeznek a feladatot végrehajtani.