A nyaktól lefelé bénult, mind a négy végtagját mozgatni képtelen tetraplégiás emberek mobilitását nagyban segítő kerekesszéket tervezett egy nemzetközi kutatócsoport. Az iScience online tudományos lapban publikáló kutatók három teljesen mozgásképtelen gerincsérülttel próbálták ki a széket, akik összetett és bonyolult mozgások során is tökéletesen tudták irányítani az eszközt.

Bár hasonló kísérletekre korábban is volt már példa, ezúttal a széket nem ép kísérleti alanyokkal tesztelték, hanem magukkal a rászorulókkal, illetve úgy tervezték meg, hogy használójuknak mozgás közben ne kelljen minden gondolatukkal a kerekesszék mozgatására koncentrálni. A robotizált, mélytanuló algoritmussal is felvértezett orvosi segédeszköz ugyanis a mozgásért felelős agyi területek segítségével működik, így használója beszélgetni is tud haladás közben. A tesztüzemre ráadásul ezúttal nem egy laboratóriumban, hanem természetes környezetben került sor, vagyis a kerekesszék élesben bizonyította, hogy működik.

A szék próbaüzeme során a kísérleti alanyokat arra kérték, képzeljék el, ahogyan a kezüket és a lábukat mozgatják. Még ha a valóságban erre nem is képesek, a tetraplégiás emberek agya, akárcsak az ép mozgásúaké, elküldi a mozgatóidegeken keresztül az utasítást a végtagjaik irányába, csak éppen az – az esetek túlnyomó részében a gerincvelő súlyos sérülése következtében – soha nem érkezik meg a rendeltetési helyére. Az agyhullámok olvasására alkalmas EEG-sapkával azonban tökéletesen lehet olvasni az agyi instrukciókat, illetve továbbítani is lehet azokat a kerekesszék irányítómoduljába. A széket érzékelők tucatjaival is ellátták, ezzel is biztosítva, hogy a használója véletlenül se tudjon saját magának balesetet okozni, ha például véletlenül rossz irányra gondolna, mint amerre fordulni szeretne.

Ennek ellenére jó néhány év eltelhet még, mire a négyvégtag-sérültek gondolatvezérelt kerekesszékbe ülhetnek, és nem csupán azért, mert eddig mindössze hárman próbálták ki az eszközt. Az előrehaladás például mentálisan egyelőre meglehetősen megterhelő a széket használók számára. Bár ennek mértékéről a tanulmányban nem írnak, az kiderül, hogy jobbra vagy balra fordulni lényegesen egyszerűbb a székkel, mint egyenesen előre menni. Nagy előnye viszont, hogy ellentétben a laboratóriumban már ugyancsak létező gondolatvezérelt exoszkeletonnal, a gép-agy interfészt a szék esetében nem kell műtéti eljárással a széket használók agyába ültetni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Gondolatolvasó exoszkeletonnal volt képes járni egy lebénult férfi

Dippold Ádám tudomány 2019. október 7.

Egyelőre csak laboratóriumi körülmények között próbálták ki, de a jövőben új reményt jelenthet a lebénult betegeknek az exoszkeleton, amely az agyba ültetett szenzorok adatai alapján mozgatja az ember végtagjait.

Lebénult egerek járását adták vissza izraeli kutatók gerincvelő-implantátumok beültetésével

Bodnár Zsolt tudomány 2022. február 7.

A kísérletben tartósan mozgásképtelen egerek kaptak emberi sejtekből létrehozott implantátumot, és 15-ből 12-en már újra járni tudnak. A kutatók szerint embereken is működhet a módszer, minél hamarabb szeretnék megkezdeni a klinikai vizsgálatokat.