A Dél-Alföld mélyének vulkánjait vizsgálják szegedi geológusok
Alig ismert, hogy több kilométer magas hegyvonulatok és hasonlóan mély völgyrendszerek, valamint többmillió éve kihűlt vulkánok húzódnak a Dél-Alföld sík felszíne, a földtörténeti viszonylatban fiatalnak mondható üledékes kőzetek alatt. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói nemzetközi együttműködésben különleges módszerekkel vizsgálják az aljzatot és annak összetételét – derül ki az egyetem hétfői közleményéből.
Az alapkutatás elsődleges célja a kristályos aljzat magmás kőzeteinek feltérképezése. „A földtörténeti perm időszakban, körülbelül 300–250 millió évvel ezelőtt, hatalmas térfogatú vulkanizmus zajlott, lávaöntésekkel és kiterjedt robbanásos kitörésekkel, amelyeknek termékei ma Skandináviától a Balkánig megtalálhatók. Ebben a puzzle-ben szeretnénk mi elhelyezni a saját kis darabkáinkat a Kárpát–Pannon-térségből. Egyrészt a vizsgált kőzetminták is országhatárainkon túlnyúlnak, például Erdélyi-középhegység, Szlavóniai-szigethegység, másrészt az eredményeink értelmezésébe és következtetéseink levonásába a térség hasonló képződményeivel foglalkozó román, horvát és szlovák kollégákat is bevonunk, hiszen alapvetően regionális folyamatokat vizsgálunk és hasonló léptékű földtani ismereteket igyekszünk szerezni” – idézi a közlemény Pál-Molnár Elemért, a kutatócsoport vezetője.
A képződményekről eddig a magyar geológusoknak az 1960–1980-as években folytatott olaj- és gázkutatások nyomán voltak felületes és gyakran félrevezető ismereteik. A magmás kőzettan, a vulkanológiai és az analitikai vizsgálatok fejlődése, valamint a lokális és regionális földtani ismeretek bővülése ma már lehetővé teszik, hogy ezekből az eltemetett, idős kőzetekből magmás eseményeket rekonstruáljanak és így az aktív, kockázatot jelentő vulkánok működését is jobban megértsék.
A közlemény szerint kutatásban a szegedi egyetem „Vulcano” Kőzettani és Geokémiai Kutatócsoportja mellett az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja, a Göttingeni Egyetem és Román Tudományos Akadémia geológusai vesznek részt, munkájukat pedig az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai segítik.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: