Gérard Mourou francia fizikus a Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium (NLTL) munkájában vesz majd részt, aminek célja a hosszú felezési idejű atomhulladék problémájának megoldása.
A Nobel-díjas Karikó szombaton kezdte meg a munkát a Szegedi Tudományegyetemen új irodájában, ahol korábban a Nobel-díjas Szent-Györgyi dolgozott.
A Szegedi Tudományegyetem „Vulcano” Kőzettani és Geokémiai Kutatócsoportja által vezetett vizsgálatsorozat az eltemetett, idős kőzetekből kíván magmás eseményeket rekonstruálni, hogy azokból következtetni lehessen az aktív, kockázatot jelentő vulkánok működésére is.
A Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének kutatói elsősorban arra kíváncsiak, hogy a fiatal felnőttek milyen indíttatásból néznek pornót, de a motivációk mellett azt is vizsgálják, hogy a felnőtt tartalom milyen hatással van fogyasztóik mentális egészségére.
A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont 11 kutatócsoportját összefogó konzorcium által talált vegyületek és az általuk fejlesztett gyógyszerhordozó rendszerek révén kezelhetővé válhat az agyszövet krónikus gyulladása és meggátolhatóvá az idegsejtek pusztulása.
Az utóbbi években az antibiotikum-rezisztencia világszerte óriási népegészségügyi problémává nőtte ki magát: egyes szakértők szerint 2050-re többen halhatnak meg szuperkórokozók miatt, mint rákban. A Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a gyomorbetegségeket okozó Helicobacter pylori és az antibiotikum-rezisztencia kapcsolatát vizsgálták, hogy feltárják a rezisztens baktériumok terjedésének forrásait és azt, hogyan lehet csökkenteni a járványszerűen terjedő antibiotikum-rezisztenciát.
A szegedi kutatók új modellje egyrészt pontosabb előrejelzéseket adhat a járvány terjedésére, másrészt általa az is megmagyarázható, hogy miért alakult másként a járvány különböző országokban.
Globálisan még mindig nő a vallásosság, Európában viszont a felmérések alapján rohamosan csökken a hívők száma. Szilárdi Réka, a Szegedi Tudományegyetem valláskutatója szerint ez csak annak köszönhető, hogy a szokott módszerekkel lehetetlen mérni a vallásosságot, és egyre többen maguknak alakítják ki istenképüket, felekezetektől függetlenül.
A Semmelweis és a Szegedi Tudományegyetem rajta van, de ha az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival vetik egybe őket, a világ legjobb egyetemeinek rangsorára a hagyományosan listavezető intézmények egyike sem kerül fel. Miért?