Az Ausztráliában talált furcsa üvegtörmelék egy komoly aszteroida-becsapódás nyoma, csak éppen sehol a kráter
Az Ausztrália déli részén szétszórt furcsa üvegdarabok egy 11 millió évvel ezelőtti rejtélyes becsapódásból származhatnak.
Az Ausztrália déli részén szétszórt furcsa üvegdarabok egy 11 millió évvel ezelőtti rejtélyes becsapódásból származhatnak.
Ez az egyetlen vulkán a világon, amely rendszeresen kék színű lánggal ég, köszönhetően a nagy mennyiségű kéngáznak, amely reakcióba lép az oxigénnel.
Bár a magma a Kék Lagúna és a közeli geotermális erőmű alatt 3-5 kilométer mélységben halmozódik fel, és a magma nyomása miatt e térség 2020-hoz képest már közel 1 méterrel magasabban van, szerencsére nem pontosan itt zajlik a vulkáni működés.
Négy év alatt a tizenkettedik alkalommal észleltek vulkánkitörést a Grindavik környéki vulkáni hasadéknál, ezúttal a Sundhnúkur névre keresztelt kráter tört ki. A falut és a közelben fekvő Kék Lagúna gyógyfürdőt kiürítették.
Az indonéz vulkán 11 kilométer magas hamuoszlopot lövellt a levegőbe, az Ausztráliából Balira tartó légijáratokat törölték.
Európa legnagyobb aktív vulkánja még félmillió év után is tud meglepetést okozni: hétfői kitörését ritka piroklaszt-ár követte, ami akár 100 km/órával is lezúdulhat, így lehetetlen elmenekülni előle.
Amerikai kutatók a NASA holdszondáinak mérései alapján arra jutottak, hogy a Hold felénk néző oldala a mélyben évmilliárdok óta melegebb, mint a túlsó. Ez megmagyarázná, előbbi miért lávasíkságokkal, utóbbi pedig kráterekkel van tele.
Közel nyolcszáz lelet vizsgálata alapján mutatták ki, honnan érkezett az aztékokhoz az obszidián, amelyből rituális tárgyak, de szerszámok is készültek.
Amerikai kutatók egy hidrotermális kürtőt vizsgáltak a Csendes-óceánban, amikor egy április végi merülésen az óceánba ömlő friss lávára lettek figyelmesek. Minderről kutató tengeralattjárójukkal videófelvételt is készítettek.
Kutatók magmakamra-modellekkel szimulálták a felszín alatti kőzetrétegekre nehezedő nyomás és a szeizmikus folyamatok közötti összefüggéseket.
Egy nemzetközi kutatócsoport grönlandi jégmintákban talált bizonyékot arra, hogy a Kuril-szigeteken kitört tűzhányó felelt a reformkor „nukleáris teléért”. A terület vulkáni aktivitását ma nem követik nyomon.
A Tudományos Újságírók Klubja az ismeretterjesztő munkáért járó díjakat adott át.
A Reykjanes-félsziget alatt 800 évig szunnyadó magma 2021 óta egyre gyakrabban sújtja kitörésekkel a környéket.
Egy friss kutatás szerint a Hawaii-szigeteken található Mauna Loa 2022 novemberi kitörését a magma két hónapig tartó mozgása előzte meg, amit akkor földrengések és a megemelkedő felszín jelzett is.
A rágcsálók átásták magukat a vastag hamun, és olyan mikrobákat hoztak a felszínre, amelyek segítették a növényzet regenerálódását. A hatásukat máig érezni.