Egy régészcsoport közel-keleti gyöngyöket és ásványokat talált egy izlandi vulkán alatt meghúzódó barlangban. A vulkánkitörés után kialakított szentély a korabeli világvége-elhárítás emblematikus helyszíne volt.
A ritka természeti jelenség egy meleg vizű forrás fölött alakult ki. A levegőbe fröcskölt forró víz a hideg hatására jégkristályként fagy meg, és tovább növeli a kúp eredeti méretét.
A szicíliai földrengést még Máltán is lehetett érezni, míg az Etna már tíz napja aktív: kitörések és lávafolyások követik egymást.
Egy friss kutatás előzetes eredményei 53-210 ezer évvel ezelőtti vulkáni tevékenységre utalnak a Mars egy régiójában, a NASA felszínen dolgozó InSight szondája pedig nemrég ugyanerről a helyről származó rengéseket érzékelt.
A petrovit egyike annak a nagyjából 130 ásványtípusnak, amit a Kamcsatka-félszigeti Tolbacsik vulkán sziklás rétegeiben fedeztek föl, de nem sok ehhez foghatót ismerünk.
A rendkívüli lelet egy ókori, 25 éves férfi központi idegrendszerének konzervált neuronstruktúráit tartalmazza.
800 éves nyugalom után fokozódó vulkanikus tevékenységet figyeltek meg az izlandi Reykjanes-félszigeten.
Régóta vita tárgya, hogy a kisbolygó-becsapódás mellett mekkora szerepe volt a vulkáni tevékenységnek a nem madár dinoszauruszokat is elsöprő 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalásban. Egy új kutatás alapján úgy tűnik, hogy lényegében semmi.
Egy nápolyi régészcsoport szerint az 520 Celsius-fokos forró hamu hatására az egyik áldozat agyszövete üvegszerű anyaggá alakult, erre korábban sosem láttak példát. Jó hír, hogy a férfi valószínűleg átaludta a katasztrófát.
A White Island vulkánja gyakran aktivizálta magát, ettől még a turisták nyugodtan látogatták. Ezúttal ki is tört, igaz, a jelek szerint csak a túlnyomásos vízgőz tört utat a kráterben.
252 millió évvel ezelőtt olyan meleg volt, hogy a tengeri fajok 96 százaléka és a szárazföldi gerincesek 70 százaléka eltűnt a Földről. Most új kutatási eredmények pontosítják a képünket a perm végi kihalás okairól, egyúttal figyelmeztetnek az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés lehetséges következményeire.
18 hónapig tartó sötétség, bubópestis, éhínség, nyári hóesés – egy gleccserben bukkantak rá az emberiség legszörnyűbb korszakának nyomaira.
Az i. sz. 79-es vulkánkitörés herculaneumi maradványait vizsgálta egy olasz kutatócsoport, amely alaposan megcáfolta azt a hiedelmet, hogy az áldozatok lassan égtek el.
A hosszú, szőke hajszálakra hasonló anyagot az őslakosok Pelé tűzistennő hajának nevezik. Valójában vékony üvegszálakról van szó, amelyeket a szél egész messzire is eljuttathat a kitörés helyszínétől, az ivóvízbe jutva pedig a helyiek egészségére is veszélyt jelenthetnek.
A füstgomolyfelhők heves, villámlással kísért, a vulkáni hamu összetétételének függvényében akár savas esőkkel kísért zivatarokat okozhatnak.
140 ezer embert kellett kitelepíteni a szigetről, de aggodalomra nincs ok. Ráadásul európaiként nem is kell messzire menni egy az Agungnál jóval félelmetesebb szupervulkánért.