Hiánypótló kutatás igazolta, hogy a nőstény kígyóknak van csiklójuk – mindjárt kettő is
Kiderült, hogy a hüllőkutatók mindeddig gyakorlatilag semmit nem értettek a kígyók nemi életéből. Egészen idáig ugyanis azt hitték, hogy – a hím állatok kétágú, tüskés nemi szerve miatt – az inkább alapul erőszakon, mint kölcsönösségen. Miközben ugyanis azzal már az 1800-as évektől tisztában vannak, hogy a hím pikkelyes hüllőknek kettős hímtagjuk, úgynevezett hemipéniszük van, a nőstények esetében csak 1995-ben derült ki, akkor is csak a gyíkokról, hogy nekik is van klitoriszuk. A nőstény kígyók nemi szerveinek a feltérképezésére pedig mostanáig kellett várni.
Tegnap publikálták ugyanis a világ első olyan tanulmányát, amely pontos anatómiai leírást ad a nőstény kígyók genitáliáiról. A mostani tanulmány vezető szerzője, Megan Folwell doktorandusz hüllőkutató szerint ennek nemcsak az volt az oka, hogy a tudósok nem találták meg a kígyók női nemi szerveit, mertogy többnyire nem is nagyon keresték. Folwell és kutatócsapata azonban 9 különböző kígyófajon is talált klitoriszt, ráadásul a hím állatok nemi szervéhez hasonló kettős szervet azonosított a nőstények farkának az alsó részén. A rendkívül érzékeny, merevedésre képes szervet idegsejtek hálózata, kollagénrostok és vérerek sűrű hálózata alkotja.
Az első kígyóklitoriszt, egy szívalakú aprócska szervet egy déli halálkígyón sikerült azonosítani, a hüllő bűzmirigye mellett, amely épp arra szolgál, hogy magához vonzza a hím egyedeket. A kutatócsoport további nyolc kígyófajtát, például puffogó viperát, szőnyegmintás pitont vizsgált meg, és mindegyikük esetében ráleltek a nőstények csiklójára. Bár marginálisnak tűnhet, a kutatás egy sor eddig érthetetlen kígyóviselkedésre adhat magyarázatot. Bár egyes kutatók írtak például korábban a párosodni készülő kígyók előjátékra emlékeztető násztáncáról, eddig semmilyen átfogó magyarázatot nem találtak arra, miért tekerednek a hím kígyók a nőstények farka köré párosodás előtt.
A kígyócsiklót felfedező kutatók szerint vizsgálatuk fényében át kell nyálazni az utóbbi évtizedek azon hüllőtanulmányait is, amelyekben a kígyók interszex jellegéről, vagyis arról a jelenségről írnak, hogy a hüllők nemi szervei átmenetet képeznek a női és a férfi ivarszervek között. Folwell és kutatócsoportja ugyanis úgy véli, elképzelhető, hogy egyszerűen csak nem tudták megfelelően elkülöníteni a férfi és a női nemi szerveket.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: