Somogyi Péter világhírű oxfordi neurobiológus néhány hete interjút adott az ÉS-nek, amelyben bírálta korábbi tanítványát és munkatársát, a 2020-ban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökévé választott Freund Tamás neurobiológust (Somogyi Freund megválasztása után lemondott magyar akadémiai tagságáról). A december 2-án megjelent interjú után Freund azt írta egykori mentorának, hogy „a vallásszabadság és szólásszabadság kérdéséhez való viszonyulásod a bolsevikokénál is rosszabb”, amire Somogyi szokatlanul hosszú és éles hangú, az Oxfordi Egyetem fejlécével ellátott levélben válaszolt. A levél teljes szövege, amit Somogyi juttatott el a Qubit szerkesztőségébe, itt olvasható.

A pengeváltást részletesen bemutató cikkünk megjelenése előtt felkerestük Freund Tamást, hogy reagáljon egykori mentora kritikájára és az általa felvetett problémákra. Kérdéseinket és az azokra adott válaszokat az MTA elnökének kérésére változtatás nélkül, teljes terjedelmükben közöljük.

Qubit: Hivatalos, december 7-én az MTA főtitkárjának is eljuttatott levelében Somogyi Péter felrója Önnek, hogy keveri a hivatali szerepét a magánvéleményével. Ön szerint hol húzódik a határ a kettő között, kell-e egyáltalán éles határt húzni?

Freund Tamás: Hitemet továbbra is magánéletem részének tekintem, soha nem „evangelizáltam”, kizárólag újságírói kérdésre mondom el személyes véleményemet világnézeti kérdésekben, ahogy ez a 24.hu cikkben is olvasható. Somogyi Péter szerint ha az interjú az elnöki irodában készül, akkor ott csak elnökként nyilatkozhatok. Én úgy gondolom, hogy magánélettel kapcsolatos újságírói kérdésre az ember a munkahelyén is válaszolhat. Az Akadémia nem foglalkozik a hit kérdéseivel, az összes tudományág közül egyedül a teológiában nem tekinti illetékesnek magát. Nem is értem, hogyan feltételezheti bárki, hogy a hitemmel kapcsolatos kérdésre nem magánemberként válaszoltam. Újságírói kérdésre pedig illik válaszolni, és egy magánéleti kérdés kedvéért nem várható el, hogy egy másik épületbe vonuljunk át.

Magánlevelet írtam Somogyi Péternek az ÉS-ben megjelent interjújában megfogalmazott vádjaira reagálva. Nem a hivatali e-mail címemről, hanem a korábbi munkahelyi címemről, ahonnan magánlevelezéseimet intézem, őt „kedves Péter”-ként szólítottam meg, és „Tamás”-ként írtam alá, ami szintén nem jellemző az elnöki levelezésemre. Sajnos megfeledkeztem róla, hogy a levelező rendszerem automatikusan leveleim végére biggyeszti a címemet az éppen aktuális titulusommal, és hogy ezzel van, aki visszaél. Somogyi mindenképpen a nyilvánosság elé akarta vinni a kérdést, és az automatikus aláírásra hivatkozva hivatalos levelezésként folytatta ezt a levélváltást, pedig már csak levelem szóhasználata, és a közöttünk 40 éves múltra visszatekintő nyers és őszinte kommunikáció miatt is nyilvánvaló lehetett számára is, hogy ez magánlevél.

Qubit: A tudományos fejlődést nagymértékben segítő kritikai hozzáállás Ön szerint segítheti-e a tudományos intézmények, például az Ön által vezetett MTA fejlődését is?

Freund Tamás: Ez természetes. Tárt karokkal várok minden kritikát, ami az Akadémia új programjaival, jelenlegi működésével kapcsolatos. Ez nem jelenti azt, hogy minden javaslatot, stratégiai tanácsot automatikusan elfogad a vezetés, amelynek átgondolt, 2-3 éve folyamatosan optimalizált, de nem rigid stratégiája van az Akadémia küldetésének beteljesítésére. A kritikát persze sokkal könnyebb komolyan venni, ha tanácsok, javaslatok is tartoznak hozzá. Ilyeneket Somogyi Pétertől nem kaptam. Aki az itt közölt levelét olvassa, talán érzi, hogy nem a segítő szándék motiválta.

Qubit: Somogyi tételesen felsorolja, miért vádolja álhírterjesztéssel és politikai részrehajlással az MTA vezetőségét, tudna-e reagálni az oxfordi kutató által felhozott kritikákra?

Freund Tamás: Elképzelésem sincs mit ért álhíren Somogyi. Sorra veszem állításait:

Kormánypropagandának tartja válaszomat arra a kérdésre, hogy kifejezem-e szolidaritásomat a tanárokkal, de csak a válaszom első felét idézi, a folytatást már nem, ami így hangzott: „Természetesen együttérzek a pedagógusokkal, hiszen mind gazdasági, mind társadalmi elismertségük hihetetlenül alacsony ahhoz képest, amekkora feladatot vállalnak a felnövekvő generációk képzésében, nevelésében, ami óriási felelősség, hiszen a nemzet jövőjét hosszú távon meghatározza.”

A Vodafone megvásárlásával kapcsolatban nem gondolom, hogy egy interjú során kapott újságírói kérdésre össze kellene hívnom egy közgazdászokból álló bizottságot, hogy megvizsgálják „a Vodafone megvásárlásának, vagy épp a sportlétesítmények fejlesztésének gazdasági vonatkozásait”. Az újságíró is nyilván arra volt kíváncsi, hogy nekem mi erről a véleményem. Ha akadémiai véleményt kér, akkor ezt elküldi levélben, én pedig felkérem szakértőinket a válaszadásra. Somogyi keveri az interjú és a tudományos tanácsadás műfajait.

A tanárok fizetésemelését természetesen támogatom, erről szólt az általa idézett mondat első fele. Nem tettem kijelentéseket, csak egy feltételezést, miszerint HA a további emelés adósságcsapdába kényszerítene, akkor én inkább megvárnám a pénzügyi, gazdasági helyzetünk legalább minimális stabilizálódását. Somogyi ezt tartja álhírnek, de ez az ő véleménye. A továbbiakban politikai oldalválasztását teszi nyilvánvalóvá, még az általa kritizált kormánypárti sajtó nyelvezetét is megszégyenítő stílusban. De mivel most valóban az MTA elnökeként nyilatkozom, ezt nem fogom tartalmilag kritizálni, mert a nyílt pártpolitikai állásfoglalástól mindig is tartózkodtam elnökké választásom óta.

Qubit: Mire gondolt, amikor Somogyi ÉS-interjújának kritikájaként „neoliberális dogmákról”, valamint "woke eszmeiségről" írt?

Freund Tamás: Csupán arra a ma már közismert, „woke”-ként emlegetett mozgalomra gondoltam, ami egyre több fejlett nyugati társadalomban felütötte a fejét, és a múlt művészeti, tudományos értékeinek eltörlésével, a történelem újraértelmezésével sokak számára aggasztó jelenség. Arról is több nyugati professzor társamtól hallok, hogy nem merik nyíltan vállalni ezzel kapcsolatos aggályaikat.

Qubit: Tudta-e korábban, hogy egykori mentora miért adta vissza 2020-ban az akadémiai tagságát, próbálta-e annak idején lebeszélni erről a lépésről?

Freund Tamás: Engem is váratlanul ért a lemondása, amivel meg sem várta az új vezetés működésének megkezdését. A lemondásának okait pedig olyan sértően fogalmazta meg a teljes új választott vezetőségre vonatkozóan, hogy én nem próbáltam erről lebeszélni.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: