Marosvári Tamás történész játéka, a Green Planet nyerte a Qubit második Nagy Tavaszi Társasjáték-fejlesztő Versenyét

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Kedves játéktervező versenyzők és olvasók!

A Qubit idén április végén másodszor hirdette meg Nagy Tavaszi Társasjáték-fejlesztő Versenyét, amelyre bármilyen típusú, méretű, komplexitású, játékosszámú és hosszúságú játékkal lehetett nevezni, az egyetlen megkötés az volt, hogy a klímaváltozás legyen a játék témája. A játékfejlesztésre három hónapjuk volt a versenyzőknek (hacsak nem volt a fiókjukban már eleve egy klímaváltozásos társasjáték). A július 30-i leadási határidőig 27 játék érkezett be digitális formában (szabályokkal, fotókkal), amik alapján a verseny háromtagú zsűrije (Hegedűs Csaba az A-Games és a JEM Magazin képviseletében; Szádovszky András, a Gémklub Kiadó munkatársa, a Gémerfészek Youtube-csatorna tagja és Gáspár Merse Előd, a Qubit társasjátékos rovatának vezetője, a Társasjáték-fejlesztők Klubjának alapítója, e cikk szerzője) 12 játékot válogatott be a verseny következő fordulójába, ahol a zsűri különböző szempontok szerint (játékélmény, téma és mechanika egysége, ötletesség, újszerűség, szabály érthetősége, kellékek funkcionalitása) már élőben tesztelte a beküldött prototípusokat.

A beküldött játékok között – a témához nagyon illeszkedő módon – sok volt a kooperatív és az ún. semi-kooperatív játék, ez utóbbiak tipikusan olyan játékok, amiknél az egész csapatnak közösen kell teljesítenie valamilyen célt (pl. elkerülnie a drasztikus klímaváltozást); amennyiben ez nem teljesül, akkor az egész csapat együtt veszít, ha viszont teljesítik a küldetést, akkor pontszámítás alapján hirdetnek egy győztes játékost. Egy másik verzió, és erre is volt példa a játékok között, hogy a játékosok által elért közös klímaeredménytől függően a játék végén két teljesen eltérő pontszámítás egyike határozza meg végül az eredményt. A játékok komplexitása szintén visszatükrözte a klímaváltozás komplex folyamatát, bár kaptunk egészen egyszerű játékokat is, a többség összetett játék volt, ami általában a játékidőben és a kellékek számában is megmutatkozott. Volt olyan játék, a melynek a doboza több mint ezer kelléket tartalmazott.

A zsűri igyekezett alaposan letesztelni minden játékot, de ez a folyamat a sok komplex és hosszú játék miatt kicsit elhúzódott. A zsűri tagjai fejenként 30 pontot adhattak a játékokra, ilyen módon a maximális pontszám 90 pont volt. Az első három helyezett viszonylag élesen elvált a többi játéktól, és ezek kivétel nélkül kooperatív vagy semi-kooperatív komplex játékok lettek. El kell még mondjuk, hogy a 3. helyen szinte holtverseny alakult ki, az egyik játék azonban sajnálatos módon nem felelt meg a verseny feltételeinek, mert egyszemélyes játék volt. A játék azonban nagyon tetszett a zsűrinek, és valójában két személyre is könnyen átalakítható lett volna, ezért a szerzőt külön oklevéllel jutalmaztuk.

Összességében azt gondoljuk, hogy a verseny elérte a célját, sokak fantáziáját megmozgatta, sok érdekes ötlettel találkoztunk, és látszott, hogy sok versenyző egészen belemélyedt a témába, továbbá biztosak vagyunk benne, hogy az elért helyezésüktől függetlenül élvezték a fejlesztés folyamatát, és a játékok többségének lesz még utóélete, amihez sok sikert kívánunk! A díjazottaknak gratulálunk, nyereményük és oklevelük átadása végett hamarosan felvesszük velük a kapcsolatot. A többi versenyzőnek is köszönjük az értékes játékokat, prototípusaikat visszajuttatjuk a szerzőknek.

A verseny díjazását a verseny kizárólagos támogatója, a Siemens Zrt. biztosította.

1. helyezett: Green Planet (76 pont)

Illusztráció: Marosvári Tamás

Szerző: Marosvári Tamás történész és játéktervező. A Miraka Games Kft. vezetőjeként elsősorban iskolák és múzeumok számára készít interaktív és élményalapú kiállításokat, társasjátékokat, amikkel testközelbe hozza diákok és látogatók számára a témát, az utóbbi időben pedig kalandséták szervezésén is dolgozik. A társasjáték-fejlesztés régi szerelme, a Pagony gondozásában már jelent is meg társasjátéka, a lányai inspirációja nyomán készült KalandoZOO 2021-ben. A Green Planet ötlete már a verseny kiírása előtt körvonalazódott benne; szeretné, hogy az emberek minél inkább tisztában legyenek a klímaválság teremtette kockázatokkal, ezért fontos volt számára a hitelesség, így olyan projekteket és eseményeket szerepeltetett a játékkártyákon, amelyek a való életben is jelen vannak, és minden egyes kártyáról készült egy rövid tájékoztató leírás is. Reméli, hogy a játék minél több emberhez el tud majd jutni.

A zsűri értékelése: A játék nem titkoltan A Mars terraformála című népszerű játékból inspirálódott, de ez inkább csak a hangulatában és a komplexitásában érhető tettem, mert eleve teljesen más alapokra helyezte a játékot, hiszen itt egy munkáslehelyező játékról van szó. Talán inkább azt lenne helyes mondani, hogy egy hasonló kaliberű játékot szeretett volna alkotni a szerző, amely ahelyett hogy a Mars terraformálásával foglalkozna, azt a fontosabb dolgot helyezi előtérbe, hogy mentsük meg a Földet attól, hogy előbb-utóbb ez a bolygó is terraformálásra szoruljon. Komplexitás szintjén még egy picit nehezebb is lett a játék, kártyák itt is vannak bőven, de több különböző típusú paklival dolgozik a szerző, amik nagyon jól kiegészítik egymást. Az egyik legérdekesebb mechanizmusnak azt találta a zsűri, ahogy kártyákkal az akcióhelyek akcióit lehet bővíteni, továbbá azt, hogy a munkásainkat (pontosabban aktivistáinkat) néha ott kell hagyni, és a projektkártyán tolva őket, csak késleltetve lehet aktiválni a projekteket. Megnyerni nem tudtuk a játékot. Ahogy azt korábban már ismertettük, ez is egy fél-kooperatív társasjáték, amelyben a játékosok közösen bukják el a Föld megmentéséért folytatott küzdelmet, ha valamely globális mutató a játék során eléri a kritikus szintet, és mi bizony hamar elbuktunk, de élveztük.

Nyeremény: 250 ezer forint

2. helyezett: Pénzt vagy életet, avagy Global Warning (72 pont)

Szerző: Rábai Domonkos, 29 éves matematika-fizika szakos tanár. Nagy családban nőtt fel, ahol mindig volt kivel játszani. A munkájában próbál élményszerűen tanítani, sok játékos feladatot talál ki az óráira. A klímaváltozás témájában is kidolgozott egy dupla órás foglalkozást, ahol egy játék keretében a diákok csoportokban dolgoznak és szembesülnek a különböző döntések környezetpusztító hatásaival, majd közösen kell megegyezniük a fenntarthatóságot szolgáló stratégiákban. Többször is ötletelt már saját társasjátékon, de a Qubit pályázata adta meg a lökést, hogy végre megalkosson és végigvigyen egy saját társasjátékot. Szerette volna, hogy a játék hitelesen mutassa be a klímaváltozást, ezért a tervezést egy kéthetes kutatómunka előzte meg. A játék prototípusának elkészítésében felesége, a teszetelésében barátai is segítették, köztük egy matematikus hasznos tanácsaival.

A zsűri értékelése: A Pénzt vagy életet rendkívül nagy helyigényű, komplex játék. A játéknak már az előkészülete is nagy feladat, mert 1169 darab kelléket találunk a játék dobozában, ezt kicsit soknak is találta a zsűri, mert több egyszerűsítés is elképzelhető lenne. A játékban mindenki egy nagyvállalatot irányít, amik a kezdő lehetőségeik által (örökölt projekt, illetve technológia kártyák) picit különböznek egymástól. Az elsődleges cél a meggazdagodás, de ha közben tönkretesszük a bolygót, akkor már nem a pénz számít többé, hanem kizárólag az ökopontok. A játékhoz használt világtérképet hatszög alakú régiókból rakjuk össze, és a játék egyes fordulóiban minden egyes régióban külön-külön el kell végeznünk számos adminisztratív feladatot, kivéve, ha egy régió elnéptelenedik, mert ez is előfordulhat a játékban. Az említett adminisztratív lépéssorozat elsőre kissé soknak tűnhet, de ha belejön az ember, viszonylag gyorsan megy, és a dolog mögöttes dinamikája ötletes – csak reménykedni kell, nehogy elrontsuk, mert sok kivételre is figyelni kell. A játék szépen rávilágít a probléma összetettségére: a felmelegedés, a légszennyezés, a vízhiány, az éhezés, az élővilág pusztulása, a túlzott fogyasztás és a folyamatok gazdasági és technológiai vonatkozásai mind megjelennek a játékban. A zsűrinek leginkább az tetszett, hogy az egyes régiók tulajdonságai és a világgazdaságban elfoglalt pozíciójuk szépen megjelentek a játékban, és ettől nagyon átélhető és valóságos lett.

Nyeremény: 100 ezer forint

3. helyezett: Közösségi kert (66 pont)

Szerzők: A tervezőcsapat két tagja Köles Kata és Lajtos Levente, építészmérnökök, társasjáték-rajongók, barátok. Korábban még csak egy-két kezdetleges próbálkozásuk volt társasjáték-tervezés terén, ez az első kidolgozottabb játékuk. A céljuk az volt, hogy azt láttassák a játékosokkal, hogy ők maguk személyesen mit tehetnek a klímaváltozás megakadályozása érdekében.

A zsűri értékelése: A Közösségi Kert című játék a legtöbb beküldött játékkal ellentétben nem globális szinten foglalkozik a klímaváltozással, hanem a lokális szintű életmódváltásra helyezi a hangsúlyt. A játékosok együttműködve alakítanak ki egy közös használatú kertet, minél környezetbarátabb módon, miközben a kert köré épülő közösség életében is különböző változásokat eszközölnek, hogy csökkenjen a közösség karbonlábnyoma. A zsűri sok kreatív megoldást látott a játékban. A játékban minél több ún. életmódkártyát érdemes beépítenünk a mindennapjainkba, és tetszett a zsűrinek, hogy ezt nem lehetett rögtön teljesíteni, hanem három különböző rétegen keresztül vezetett az út ahhoz, hogy végül egy életmódkártyát ki tudjunk játszani. Ehhez előbb projekteket kell teljesíteni, amihez tervrajzokat kell kijátszani, majd ezeket a kezünkben lévő akciólapok segítségével megvalósítani akár több körön keresztül (először finanszírozni, majd megfelelő munkásokkal összeszerelni). A játék fázisai és az aktiválódási sor, a fogyasztás és terhelés rendszere, a kert geometriai beépítése és az új lakók bevonzása szintén nagyon ötletes részei a játéknak.

Nyeremény: 50 ezer forint 

Különdíj: A világ végén (65 pont)

Szerző: Simon Zoltán, a Neocore Games játékfejlesztője. Többnyire videójátékok fejlesztésén dolgozik, legutóbb megjelent játékuk a King Arthur: A Knight's Tale. Emellett tagja egy indie csapatnak is, a Lycan Studiosnak, ahol videójátékok és társasjátékok fejlesztése is folyik. Pár éve jelent meg Ausonia című kártyajátéka a stúdió égisze alatt.

A zsűri értékelése: Ebben a játékban az ökoszisztéma öt aspektusát (emberiség, állatvilág, növényvilág, légkör és óceánok) igyekszik védelmezni a játékos. A játék három korszakon át tart, miközben a romlás egyre több területet veszélyeztet, ami azt is jelenti, hogy a játékosnak egyre jobban meg kell osztania figyelmét és erőforrásait. Ha a játék folyamán bármelyik terület élhetetlenné válik, az azonnali vereséget jelent. A játékba be van építve, hogy a két hatalmas természetes közeg (a légkör és az óceánok) öntisztító mechanizmussal rendelkeznek – amennyiben hagyják őket pihenni, a játékos beavatkozása nélkül is képesek tisztítani magukat. Ha azonban beavatkozásra van szükség, akkor az akcióink pénzbe kerülnek, az akciók hatásai azonban fejleszthetők a tudomány által. Ötletes megoldás, hogy az egyes területek közötti kölcsönhatásokat az eseménykártyákon előforduló kölcsönhatásszalagok jelképezik, amelyek egymás mellé kerülése esetén a szennyezések átterjedhetnek egyik területről a másikra. A játék jól kidolgozott, mély rendszer van mögötte, amit kifejezetten kevés komponenssel, gyakorlatilag egy kis pakli kártyával old meg a szerző profi módon, informatív és átgondolt ikonográfiával.

További második fordulós játékok és pontszámaik:

  • Csepi Balázs: Energy Mix (52 pont)
  • Lonsták Árpád: Tudomány a túlélésért (47 pont)
  • Gurmai Gergely és Gönci Péter: Circular Economy (47 pont)
  • Mikes Márk Zoltán: Szférák Tánca (45 pont)
  • Kasuba Péter: Zöld Miniszter (40 pont)
  • Rajki Péter: Energiagazdálkodók (25 pont)
  • Gefferth Soma és Fülöp Balázs (diákok): Pusztuló Föld (25 pont)
  • Tóth Csaba: Klímaverseny (20 pont)

Még egyszer gratulálunk, és mindenkinek köszönjük a részvételt!

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: