Az elhízás jórészt örökletes, de a kiegyensúlyozott gyerekkor a kilókat is segít kordában tartani
A gyerekkori elhízás okai legalább 20 százalékban genetikai eredetűek, és a túlsúlyért felelős génváltozatok a központi idegrendszerben keresendőek – állítja egy január 3-án a Nature Translational Psychiatry szaklapban publikált tanulmány. A magasabb testtömegindex (BMI) a tanulmány szerzői szerint kognitív jellemzők eredménye, bár a pontos összefüggés feltárása még várat magára. A szerzők több mint 4 ezer gyerek testtömegindexét vetették egybe a viselkedési mintázatukkal és agyi jellemzőikkel. Jelentős eltérést találtak az elhízott és a normál testsúlyú gyerekek frontális és a halántéki agykérgi területeinek vastagságában.
A szerzők szerint az érintett területek agykérgi vastagsága és tömege összefüggésben van az indulatkontrollal, és a viselkedésbeli eltérések, vagyis az indulatkezelés nehézsége, az impulzivitás a gyerekek testsúlyán is mérhető nyomot hagy. Az impulzívabb, indulatkontrollal küzdő gyerekek testtömegindexe a tanulmány szerzői szerint magasabb, mint a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb gyerekeké.
A falánkság és az annak következtében fenyegető elhízás örökölhető és a legtöbb genetikai rizikófaktor a központi idegrendszer genetikai felépítéséhez köthető. Az örökletes tényezőket ugyanakkor a környezeti hatás és annak a viselkedésre gyakorolt hatása is befolyásolhatja. A friss tanulmány szerzői szerint a fiatalkori fejlődés és agyi érés folyamata jelentősen szerepet játszhatnak a kóros falánkság kialakulásában. A kutatók szerint az egészséges étrend és a mozgásban gazdag napirend mellett például az impulzuskontroll kialakítására irányuló fejlesztések jelentősen hozzájárulhatnak a népbetegséggé váló elhízás kordában tartásához.
Korábban, mint arról a Qubit is beszámolt, az Amerikai Járványügyi Hatóság (CDC) a covidjárvány nyomán életbe léptetett intézkedések elhízásra gyakorolt hatását vizsgálta, és arra jutott, hogy a gyerekek a karantén időszakában kétszer olyan gyorsan híztak, mint előtte bármikor. A súlygyarapodás legfontosabb tényezőiként a stresszt, a mozgáshiányt és a megnövekedett képernyőidőt sorolták, amit tovább súlyosbított, hogy az iskolák és óvodák bezárásával sokan nem jutottak kiegyensúlyozott étrendhez.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: