Lerombolták a sztereotípiát: mégsem a városiak, hanem a vidékiek körében nagyobb az elhízás
Vidéken gyorsabban nő az elhízás mértéke, mint a városokban – állapította meg egy több mint ezer egészségügyi szakértőből álló kutatóhálózat (NCD-RisC), amely a Nature-ben tette közzé eredményeit. Ez többek között annak köszönhető, hogy a városban élők könnyebben hozzáférnek az egészséges ételekhez, és több lehetőségük van a testmozgásra.
A kutatók ehhez a testtömegindex (BMI) alakulását vették figyelembe az 1985 és 2017 közötti periódusban, több mint 200 ország és terület lefedésével, körülbelül 112 millió felnőtt magassági és súlyadatai alapján. A vizsgált időszakban átlagosan 5-6 kilogrammal nőtt az emberek súlya globálisan, és ennek elsődleges oka a vidéken (tehát nem városi környezetben) élők testtömegindex-növekedése.
Mégsem a városiak felelősek a globális elhízásért
„Ez az óriási globális tanulmány megdönti azt az elterjedt hiedelmet, amely szerint a városban élők számának növekedése az elhízás legfőbb oka világszerte” – mondta a kutatás egyik vezetője, a londoni Imperial College-on tanító Majid Ezzati. Hozzátette: „Az eredmények alapján újra kell gondolnunk, hogyan birkózzunk meg ezzel a globális egészségügyi problémával.”
A testtömegindex egy nemzetközileg használt statisztikai mérőszám, amelyet az egészséges testsúly meghatározására alkalmaznak. Kiszámításához el kell osztani a kilogrammban megadott testtömeget a méterben számított testmagasság négyzetével. Ha az így kapott eredmény 18,5 és 25 között van, akkor az egyén normális testsúllyal rendelkezik, alacsonyabb értékeknél – enyhe, mérsékelt vagy súlyos – soványságot, magasabbaknál túlsúlyt vagy elhízást jelez.
A tanulmány szerint 1985 és 2017 között a vidéken élők körében átlagosan 2,1-del nőtt a BMI a nők és férfiak esetében is, míg a városokban a nőknél 1,3-del, a férfiaknál 1,6-del nőtt ez az érték. A kutatók szerint ez „drámai változást” jelent, ugyanis 1985-ben még a városiaknak volt magasabb a testtömegindexe a vizsgált országok háromnegyedében.
Vidék: rosszabb kaja, kevesebb mozgás
Ezt a vidékiek szűkösebb lehetőségeivel magyarázza a tanulmány: globálisan igaz, hogy a városon kívül élők kisebb jövedelemmel rendelkeznek, alacsonyabb szintű oktatást kapnak, nehezebb a hozzáférés az egészséges ételekhez, és kevesebb lehetőségük van a megfelelő testmozgásra. Ezzati szerint a népegészségügyi kutatások gyakran mutatnak rá a városi lét hátrányaira, de ez a gigatanulmány most rámutat, hogy előnyei is vannak.
Lindsay Jaacks, a Harvard világegészségügy-professzora szerint még mindig erősen él az a sztereotípia, hogy a vidékiek a saját kertjükből étkeznek, és kihasználják a mezőgazdaság lehetőségeit, miközben a fejlett országokban már csak a vidéken élők 3 százaléka foglalkozik mezőgazdasággal. Az is hozzájárulhat a változáshoz, hogy míg a vidékiek rá vannak kényszerülve, hogy autóval, busszal vagy vonattal járjanak dolgozni, a városokban gyakran gyalog vagy biciklivel közlekednek a dolgozók.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: