Szabadon elérhető lesz Széchenyi István teljes levelezése

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete egy olyan, bárkinek elérhető online adatbázist hozott létre, amely Széchenyi István levelezését tartalmazza. Az 1825 decemberéig tartó első időszakból származó 549 levél már olvasható a weboldalon

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat hétfői közleménye szerint „a teljességre törekvő, modern kritikai kiadás felbecsülhetetlen értékű forrásanyag a korabeli magyarországi viszonyok számos rétegének a megismerését is nagymértékben előmozdíthatja”. 

A mintegy 4800–5000 jelenleg ismert Széchenyi-levél nagy része az 1830–1840-es években, a legnagyobb magyar legaktívabb időszakában íródott. A már elérhetők közül Széchenyi a legtöbbet szüleinek, majd 1814-től Liebenberg Jánosnak írta, a címzettek között ugyanakkor Wesselényi Miklós, Felsőbüki Nagy Pál, József főherceg vagy Metternich birodalmi kancellár is megtalálható. 

LevélrészletFotó: szechenyilevelezes.abtk.hu

„Az adatbázisban a levelek nagyobb tematikus kategóriákba – többek között A család, Barátságok, A gazda – vannak rendezve, amelyekhez külön leírás tartozik. Az olvasóknak emellett lehetőségük nyílik dátum, címzett, nyelv, tartalmi címke, az írás helye vagy egy adott kifejezés szerint keresni a levelek között. A kutatók a címzett mellett feltüntetik, hogy mikor és hol írta Széchenyi a levelet, hol található meg ma az átírás alapjául szolgáló irat, továbbá ennek minősítését is, vagyis hogy eredeti-e, vagy másolat. Ha a levél már korábban megjelent, rövidített formában megadják a könyvészeti adatokat is, amelyek feloldását külön bibliográfia tartalmazza. Az idegen nyelvű levelek tartalmát a kutatók magyar nyelvű kivonatban ismertetik” – olvasható a közleményben.

A Széchenyi-adatbázis egyik leveleFotó: szechenyilevelezes.abtk.hu

A közlemény szerint „a Széchenyi-levelezés kiadásának különleges nehézségét képezi a nyelvi tarkaság. A levelek németül, magyarul, franciául és angolul íródtak, sőt olykor akár egy levélen belül is keveredik a nyelvhasználat. A gróf jószágigazgatójának, Liebenberg (Lunkányi) Jánosnak írott leveleiben jellemzően a német és a magyar váltakozik, míg fiatal éveiben a hölgyeknek küldött francia nyelvű levelekbe néhány német mondat is vegyült. A korabeli írásmódot és az adott nyelvet kitűnően ismerő szakembereket is nehezen megoldható feladat elé állítja Széchenyi kézírása, illetve sajátos nyelvhasználata, amelyben felfedezhetők a délnémet nyelvjárás sajátosságai, továbbá néhány, az irodalmi német nyelvre kevésbé jellemző köznyelvi szó és kifejezés is. A gyakori félreolvasások, a jegyzetek szórványos volta vagy hiánya miatt az összes kéziratban fennmaradt levél, így a korábban nyomtatásban megjelent szövegek esetében is el kell végezni a kritikai kiadások összes szokásos feladatát”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: