A felmérések szerint a brit lakosság mintegy 96 százaléka kenyérevő, akiknek 90 százaléka a klasszikus szeletelt fehér kenyeret preferálja. Őket kell meggyőznie a Readingi Egyetem élelmiszeripari és mezőgazdasági mérnököket, dietetikusokat, valamint gazdálkodókat és kereskedőket is tömörítő kutató csapatának, hogy a fenntarthatóság és a karbonsemlegesség jegyében itt az ideje változtatni a tömegeket etető napi betevő évtizedek óta változatlan összetevőin – írja a Popular Science.

A karbonlábnyom, vagyis az előállítás teljes folyamata során kibocsátott szén-dioxid mennyiségének csökkentése mellett a recept átírásának másik érve, hogy a felmérések szerint az Egyesült Királyság lakossága súlyosan rosthiányos étrenden él. Az emésztőrendszer karbantartásán túl egy sor más területen az egészség zálogának tartott élelmi rost ajánlott napi 30 grammos mennyiségét a polgárok alig 10 százaléka viszi be a szervezetébe. Ezt orvosolná, ha bab kerülne a kenyérbe, állítják a reformerek, akik az eddig egész másfajta gasztronómiai felhasználásra lóbabot (Vicia faba) ajánlják kenyéralapanyagnak.

A kutatók nem csak az Egyesült Királyságban forgalmazott fehér kenyerek 1-3 százalék adó szójalisztet váltanák ki, amivel kalkulációjuk szerint 11 százalékkal csökkentenék a pékáru előállításának széndioxid-kibocsátását, de népegészségügyi szempontok mentén a felhasznált búzaliszt 25 százalékát is lóbabból készült őrleményre cserélnék.

Az eddig kísérleti eredményei szerint a lóbab lisztjével sütött pékáru ugyan egy árnyalattal talán sötétebb a megszokottnál, de íze és állaga semmiben sem tér el a kereskedelmi forgalomban kapható változatoknál. A brit kenyér reformján dolgozó kutatócsoport mindenesetre nemrégiben 2 millió fontos kormányzati támogatást kapott, így a fogyasztói csoportok tesztelése után állítólag rövidesen indulhatnak a gyártási kísérletek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Minden magyar étkezés sziklaszilárd alapja: kenyér kenyérrel

Dippold Ádám tudomány 2021. augusztus 21.

Biztosan mindenkinek van olyan rokona, aki aggodalmaskodva körbekérdezi az asztaltársaságot, hogy kér-e kenyeret a kenyérhez, és úgy tűnik, hogy a magyar még jobban ragaszkodik a kenyeréhez, mint a francia a bagetthez vagy az olasz a ciabattához. De miért?

Megmentenéd a bolygót? Egyél babot!

Dippold Ádám tudomány 2019. október 2.

A különböző amerikai cégek egymással versengve fejlesztik a műhúsokat, és a növényi alapú fehérjebevitel mostanra hétköznapivá vált, miközben a hüvelyesek, mint a bab, a borsó vagy a lencse még mindig nem túl népszerűek. Kár, mert a földnek is, az embernek is jót tesznek.

Igazságot a babnak!

Dippold Ádám tudomány 2019. június 23.

A görögöknél még félistenként tisztelték a (ló)bab hősét, Magyarországon pedig hasonló népszerűségnek örvend Bud Spencer, a hagymás bab félistene. Umberto Eco szerint Európa egyenesen a túlélését köszönheti a babnak.