A klímaváltozás már a sört is tönkreteszi
10.11.
Kevesebb és rosszabb minőségű komló terem, és a helyzet egyre romlik.
gasztronómia
Fény derült a mozzarella titkára
08.21.
A Pármai Egyetem kutatói a Mozzarella di Bufala készítési fázisait vizsgálva elemezték az eredetvédett sajt mikrobiológiai tulajdonságait.
Hogyan lett rocksztár a szakácsból?
08.16.
A séf az öt legnépszerűbb szakma egyike a pályaválasztó fiatalok körében, állítja egy amerikai felmérés. De hogyan vált a hőségben, füstben, gőzben görnyedő krumplihámozó szakmunkás milliók bálványává?
Szabad-e mindent felzabálnunk, ami a szemünk elé kerül?
04.17.
A legtöbben nem szívesen ennének kutyát vagy macskát, és nem mindegy, milyen körülmények között nevelkednek a csirkék, vagy hogy érez-e egy polip. Hol a határ, ha az ember nem akar lemondani a húsról, de minél kevesebb kárt akar okozni? Aki válaszol: Bentham, Descartes és Nagel.
Hogy kerül a sonka az asztalra?
04.09.
A görögök és a rómaiak is sonkáztak, a kínaiak is sonkáztak, egy ideje a fél világ sonkázik, húsvétkor pedig még az is sonkázik, aki nem akar. De miért éppen a sonka, és miért nem nyúl, bárány vagy tengerimalac?
Lecserélnék a klasszikus fehér kenyér meghatározó alapanyagát a britek
02.13.
A teljes előállítási folyamat során kibocsátott szén-dioxid mennyiségének csökkentése és a lakosság súlyosan rosthiányos étrendje miatt egy egészen meglepő összetevő kerülhet a receptbe.
Vibráló tablettával gyógyítanák a székrekedést. De mit mondana erre Bartholomaeus Platina?
02.10.
Mindennapi filozófia rovatunk mai kommentátora Bartholomaeus Platina reneszánsz filozófus, gasztronómus és író.
Neandervölgyi csemege: a parázson sült tarisznyarák
02.08.
Egy friss kutatás szerint a kilencvenezer évvel ezelőtt élt neandervölgyiek nem vetették meg a kagylókat, a halat és a rákokat sem, ez utóbbiak közül még válogattak is: a nagyobb példányokat a barlangjukba vitték, és parázson készítették el.
Az ízletes döghústól A nagy zabálásig: hogyan alakult ki a közös evés?
2022.12.04.
Már az emberelődök is megosztották egymással az élelmüket, és a közös étkezésnek azóta kiemelt szerep jut, amióta az ember eszik. Evolúciós kényszer, erkölcsi parancs vagy társadalmi szükségszerűség megosztani egymással, amink van?
Lenézett cselédmunkahelyből luxushelyiség: a konyha diadalútja a 20. században
2022.11.26.
A konyha sokáig a szolgálók birodalma volt, aminek a létezéséről az urak nem is igazán vettek tudomást. Aztán jött az első világháború, kevesebb lett a cseléd, így a középosztálybelieknek és a gazdagoknak is szembe kellett nézniük a ténnyel, hogy konyha márpedig van, volt és lesz, és egyáltalán nem mindegy, hogyan rendezik be.
Forradalmian új biológiai módszerrel duplázták meg a friss tészták eltarthatóságát olasz kutatók
2022.11.02.
A Bari Egyetem élelmiszer- és anyagtudósai a védőgáz hagyományos összetételének módosítása mellett speciális probiotikumkeverékkel érték el, hogy a pasta fresca minősége és élvezeti értéke 120 nap után sem változott.
Egy csirke és egy 557 éves reneszánsz szakácskönyv találkozása a nyolcadik kerületben
2022.10.29.
Az első nyomtatott szakácskönyv 1474-ben jelent meg Rómában, és legalább annyit megtudunk belőle a szerző, Bartholomaeus Platina koráról és baráti köréről, mint a korabeli gasztronómiáról és dietetikáról. De meg lehet enni, amit Platina kotyvasztott? És azt, amit a könyv alapján mi? Kipróbáltuk.
A húst megették, a vért és a csontot nem szerették a neandervölgyiek
2022.10.18.
Egy friss kutatás a fogzománc vizsgálata alapján arra jutott, hogy a neandervölgyiek leginkább a ragadozókhoz hasonló étrenden éltek, de a vér fogyasztását valószínűleg kerülték. A csontot nem ették meg, de a csontvelőt szerették.
Nem a húsáért, hanem a magjáért termesztették a görögdinnyét 6000 évvel ezelőtt
2022.08.03.
A dinnyetudorok között régi vita, hogy vajon mikor sikerült kinemesíteni a vörös bélű, édes görögdinnyét. Az biztos, hogy az egyiptomiak édességként fogyasztották, most az is kiderült, hogy hatezer éve Líbiában viszont még a keserű, fehér húsú fajta termett.
Videóajánló: Hogy kerül a botanika a konyhaasztalra?
2022.07.03.
Az vagy, amit megeszel, de tudod, mit eszel? Penksza Károly, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a kevés hazai tudós influenszer egyike, aki egyéni megközelítésben mutatja be a gasztronómiában meghatározó növényeket, mint a vöröshagyma, és az olyan különlegességeket, mint az erdei fenyő.