Ahogy jön az uborkaszezon, az ablakokban egyre-másra bukkannak fel a befőttesüvegek, de az, hogy miből készül a tökéletes kovászos uborka, legalább annyira érzelmi ügy, mint amennyire mikrobiológiai.
Egyre többen tartanak a gluténtől és a gluténtartalmú ételektől, még akkor is, ha nem érzékenyek rá. De mi az a glutén, és mi köze van a kovászolásnak az emésztéshez?
Mindennapi filozófia rovatunk mai kommentátora Szent Ágoston hippói püspök.
A teljes előállítási folyamat során kibocsátott szén-dioxid mennyiségének csökkentése és a lakosság súlyosan rosthiányos étrendje miatt egy egészen meglepő összetevő kerülhet a receptbe.
Az Eurostat szerint 2022 augusztusában a kenyér árának inflációja toronymagasan nálunk volt a legmagasabb az unióban, és a Világbank adatai alapján világszinten is a top 10-ben van a magyar élelmiszerár-infláció. Íme három ábra, ami segít megérteni, miért.
A FAO élelmiszerár-indexe már nyolcadik hónapja folyamatosan csökken, vagyis a gabona, a tej, a hús, az étolajok és a cukor globális árának alakulásán egyre kevésbé érződik az orosz-ukrán háború árfelhajtó hatása, és a globális élelmiszeralapanyag-készletek is növekednek. Ebből semmi sem érződik a magyar piacon.
Az archaikus pelyvás búzákat a reformgasztronómia, az egészséges táplálkozás igénye és az ökológiai gazdálkodás elterjedése keltette életre. A legújabb kutatások szerint az alakor és a tönke segíthet abban, hogy a mezőgazdasági termelés alkalmazkodni tudjon a klímaváltozáshoz.
Biztosan mindenkinek van olyan rokona, aki aggodalmaskodva körbekérdezi az asztaltársaságot, hogy kér-e kenyeret a kenyérhez, és úgy tűnik, hogy a magyar még jobban ragaszkodik a kenyeréhez, mint a francia a bagetthez vagy az olasz a ciabattához. De miért?
Az Ottawai Egyetem kutatócsoportja szerint a kenyeres technológia a laboratóriumok mellett a mesterség húsgyártásban is ígéretes lehet.
Nehéz dolog kovászt nevelni. Hol bepisil, hol büdös – ilyennek képzelek egy lisztből, vízből, baktériumokból és élesztőgombákból álló gyereket. Csaknem három hétnyi csirizkavarás, lisztméregetés, álmatlan éjszakák és ragadós befőttesüvegek után kipróbáltam, mit lehet kihozni a házi mikrobiológia csodájából, Tibiből.
A bostoni Peabody Múzeum egyiptomi gyűjteményében őrzött edényekben talált élesztőkultúrát élesztette fel és azzal sütött ehető kenyeret Seamus Blackley, az ismert amerikai videojátékfejlesztő.
A búza ötször bonyolultabb az embernél, nem csoda, hogy genetikai feltérképezésén több ezer ember 13 évig dolgozott. A kutatás eredményeként a lisztérzékenyek és a búzaallergiások számára is készülhet búzakenyér, de a klímaváltozás miatt szükséges szívósabb búzafajták termesztése is egyszerűbb lesz.
A Jordániában talált morzsák azt bizonyítják, hogy már a mezőgazdaság elterjedése előtt több ezer évvel sütöttek kenyeret az őskőkorszakban élő társadalmak.
35 kilométer magasan járt a szerencsés kenyér.